Search Results
activity, and CC showing the greatest levels of enzymatic function ( Zabetian et al., 2001 ). These genotypes are further associated with alterations in emotional/motivational processing; for example, T-carriers demonstrate diminished empathic ability
Abstract
Background
Adolescent shoplifting occurs in an estimated 15% of the United States population. Although adolescent stealing is associated with significant psychosocial consequences there is limited research concerning efficacious treatments.
Case study
A 17-year-old male with a history of compulsive stealing was treated using a six-session, individualized cognitive-behavioral therapy protocol which included motivational interviewing, psycho-education, behavioral modification, and an exposure script using imaginal desensitization. After the six-session therapy, the patient continued for eight further sessions of therapy to maintain treatment gains. His Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale scores dropped from a 22 pre-treatment to a 3 at the end of the 14 sessions of therapy and he remained abstinent from stealing.
Discussion
This case reports on the successful use of an individualized, cognitive behavioral therapy on an adolescent with compulsive shoplifting and other antisocial behaviors. This treatment provides a promising step towards the treatment of a relatively common adolescent behavior.
Elmeolvasó képességünk, mellyel következtetéseket tehetünk mások mentális állapotára, és ezáltal előre jelezhetjük viselkedésüket, nélkülözhetetlen szerepet tölt be mindennapjaink társas interakcióinak hatékony lebonyolításában. A felnőttkori elmeteória egyéni különbségeinek kutatásában eddig az elmeolvasás mint egyfajta kognitív képesség kapott szinte kizárólagos szerepet. Vizsgálatunkban ezt a felfogást kiegészítve egy motivációs szempontú megközelítésre helyeztük a hangsúlyt, melyet később spontán mentalizációként fogunk részletesen tárgyalni. Ez röviden azt jelenti, hogy társas kapcsolatainkban törekszünk mások gondolatainak és szándékainak a feltérképezésére, és motiváltak vagyunk arra, hogy hipotéziseket alkossunk a másik személy mentális állapotára vonatkozóan. Az elmeteória és machiavellizmus pozitív összefüggésére tett korábbi sikertelen kutatásokra reagálva feltételeztük, hogy nem annyira az elmeolvasás mint képesség, hanem a spontán mentalizáció mint egyfajta késztetés mutat összefüggést a machiavellizmussal. A spontán mentalizáció mérésére egy képi ingeranyagot hoztunk létre, és a kísérleti személyeket arra kértük, hogy írják le benyomásaikat a képen látottakról, majd a válaszokat tartalomelemző módszerrel kódoltuk. A machiavellizmus egyéni különbségeit a Mach-IV teszt segítségével mértük. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges egyéni különbségek találhatók a spontán mentalizáció terén, és ezek a különbségek pozitív korrelációt mutatnak a machiavellizmus pontszámaival. Ezt úgy értelmeztük, hogy aki a többieknél nagyobb késztetést, illetve motivációt mutat arra, hogy belehelyezkedjen mások gondolataiba és feltevéseket hozzon létre a másik elméjére vonatkozóan, az sikeresebb lehet a másik személy félrevezetésében és kihasználásában. A sikeres manipuláció feltétele ugyanis gyakran az, hogy a csaló gondolatban egy lépéssel mindig mások előtt járjon, és törekedjen a másik ember belső világának gyors feltérképezésére. Ez a törekvés (spontán mentalizáció) azonban nem feltétlenül függ össze magával az elmeolvasó képességgel; csak az ezt követő kutatások tisztázhatják, hogy mennyiben tekinthetők különálló mechanizmusoknak, és milyen hatást gyakorolnak egymás kialakulására.
A hospice önkéntesség lélektani vonatkozásainak szakirodalmi áttekintése
The review of the current literature on the psychological aspects of hospice volunteering
Háttér és célkitűzések
Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és rendszerezze a hospice önkéntesség lélektani vonatkozásait vizsgáló kutatások elmúlt évtizedekben született eredményeit, különös tekintettel az önkéntes tevékenységeinek, személyiség- és motivációs hátterének kutatásaira.
Módszer
Tudományos adatbázisokban történő kulcsszavas keresés és a téma szempontjából releváns magyar (Kharón Thanatológiai Szemle) és angol nyelvű közlemények (n = 60) kiválasztása után azok szisztematikus szakirodalmi áttekintése különböző témák alapján (motivációk, személyiség, észlelt kihívások, stressztényezők).
Eredmények
A kutatások nagy része kiemeli, hogy míg a hospice szolgáltatások elkezdése, majd később folytatása is jelentős összefüggést mutat a magas szintű altruisztikus motivációkkal (pl. társadalmi felelősségvállalás, mások fájdalmának enyhítésére irányuló vágy, proszociális értékek kifejezése, morális felelősség), addig az egoisztikus motivációk (pl. önértékelés növelése, személyes növekedés, szociális kapcsolatok, karrier) főként az önkéntesség kezdeti szakaszában fontosak, és a hosszú távú önkéntessé válás során már kevésbé meghatározónak tekinthetők. Bár a személyes érintettség (pl. egy hozzátartozó halála vagy saját betegség) gyakori motívum az önkéntesség elkezdésének hátterében, a hosszú távú önkéntessé válásra az önkéntesként megélt tapasztalatok (a valahová tartozás érzése, jelentőségteljes munka végzése és a hospice team tagjaival való hatékony együttműködés) gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az önkéntesek személyiségvonásait vizsgálva az életkori vagy nemi sztenderdekhez, illetve az önkéntes tevékenységeket nem végzőkhöz képest általában magasabb Extraverzió, Barátságosság és Nyitottság, valamint alacsonyabb Neuroticizmus pontszámokat találunk. Természetesen az további vizsgálat tárgyát képezheti, hogy ez az eredmény az önkéntesség hatására jött létre, vagy eleve azok jelentkeztek önkéntesnek, akik ezekkel a pontszámokkal voltak jellemezhetőek. Ugyancsak összekapcsolódik a hospice önkéntességgel a magasabb empátiás törődés, gondoskodásigény és szociális nézőpontváltásra való képesség is, amelyek nélkül a nehéz érzelmi helyzetekkel (kliensek elvesztése, nővérektől és hozzátartozóktól érkező elutasítás) való hatékony megküzdés elképzelhetetlennek tűnik.
Következtetések
A hospice önkéntesség egy magas frusztrációs toleranciát, folyamatos önismereti munkát és hatékony megküzdési módokat igénylő önkéntességtípus. Ennek lélektani szempontú vizsgálatakor egyaránt figyelembe kell vennünk az önkéntes személyre és az önkéntesség haszonélvezőjének pszichés jellemzőire gyakorolt hatást.
Bartal A. M. (2010). Mit mutat a kaleidoszkóp? Az Önkéntes Motivációs Leltár (Volunteer Motivation Inventory) adaptálása, fejlesztése és kipróbálása a magyar önkéntesek körében. Civil szemle, 1, 35–56. Bartal A
This study tests the cross-cultural applicability of a developmental pathway model explaining childbearing as behavioral outcome variable. This is done by using the childhood context variables birth order and implicit prosocial power motivation, and explicit love for children in adulthood as predictors. The model assumes that the interactional context of having younger siblings during childhood shapes the development of implicit prosocial motivation which in turn influences the verbalized, explicit articulation of parenting attitudes finally leading to becoming a parent. After examining the data for comparability across three selected cultures from Latin-America, Africa, and Europe, the model was tested via structural equation modelling. Results showed that the model is valid for males as well as females and can be applied in all three cultural samples. These findings point at a universal developmental pathway by specifying contextual and motivational factors leading to parenting behavior. Implications for evolutionary, cross-cultural, and developmental psychology are discussed.
136 144 Conradi, K., Jang, B. G. , & McKenna, M. C. (in press). Motivation terminology in reading research: A conceptual review. Educational Psychology Review
Kérdőíves vizsgálatunk célja az volt, hogy magyar középiskolások (N = 236; F = 96, L = 140) körében feltárjuk az egyéni, szituatív, interperszonális és kulturális értékekkel kapcsolatos tényezők hatását az önbevalláson alapuló egyéni és kollaboratív iskolai csalásra. Mindemellett a felmért változók segítségével feltérképeztük azokat a tényezőket is, amelyek hatással vannak a tanulmányi átlagra. A használt kérdőívek validitásának tesztelése után az egyéni csalás kapcsán három változó közvetlen hatását különítettük el: a) a csalással szembeni attitűdökét, b) a csalás elkövetésével együttjáró lelkiismeret-furdalásét és c) a tanulmányi átlagét. A kollaboratív csalás esetén kapott modellben öt tényező közvetlen hatása jelent meg: a) a csalással szembeni attitűdöké, b) a tanulmányi átlagé, c) a tudás megszerzésére irányuló intrinzik motívációé, d) a külső regulációs extrinzik motivációé és e) az észlelt csoportkohézióé. Mindkét esetben meghatároztunk közvetett tényezőket is, melyek a fent bemutatott közvetlen változókon keresztül hatnak a csalásra. A feltárt modellek lehetőséget adnak arra, hogy a magyar kulturális és oktatási közegben le tudjuk írni a szakirodalomban korábban feltárt individuális és szituatív tényezők hatásmechanizmusát.
Az egészségmagatartás változásának szociális-kognitív folyamatmodellje (HAPA-modell)
The Health Action Process Approach (HAPA)
Az egészségmagatartás alapvető szerepet játszik az egészség-betegség alakulásában, ezért az egészségkárosító viselkedések megváltoztatása az egészségpszichológiai és népegészségügyi kutatások egyik legnagyobb kihívása. A Ralf Schwarzer és kutatócsoportja által kidolgozott az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodellje (Health Action Process Approach; HAPA) — továbbfejlesztve és integrálva a korábbi egészségviselkedésekkel kapcsolatos modelleket — hatékonyan alkalmazható számos egészségviselkedés kialakítása, valamint rövid és hosszú távú módosítása érdekében. A legtöbb szociális-kognitív modell a viselkedéses szándék kialakulását hivatott magyarázni és előrejelezni, azonban mind a hétköznapi tapasztalat, mind a kutatási eredmények szerint a kialakított szándék nem minden esetben vezet tényleges viselkedéshez. A modell ezért — az ún. szándék-viselkedés-rés áthidalása érdekében — megkülönbözteti a szándék kialakulása előtti motivációs szakaszt, amely (a korábbi modellekhez hasonlóan) a szándék megformálásához, valamint a kialakulása utáni akarati (volicionális) szakaszt, amely a tényleges egészségviselkedéshez vezet. Az integrációra törekvő HAPA-modell a korábbi klasszikus modellekhez képest nagy hangsúlyt fektet a szándék kialakulása utáni tényezőkre, úgy, mint a cselekvés és az akadályokkal történő megküzdés tervezése, valamint a cselekvés fenntartásához hozzájáruló önszabályozási folyamatok és a specifikusan ezzel kapcsolatos személyes hatékonyság érzése.
Az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének érvényességét és gyakorlati alkalmazhatóságát nagyszámú empirikus kutatás eredménye igazolta és támasztotta alá az elmúlt évtizedekben, számos különböző egészségviselkedés vonatkozásában (testmozgás, egészséges táplálkozás, higiénés kézmosási szokások, terápiás adherencia). Jelen tanulmány célja az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének bemutatása, valamint a prevenciós és rehabilitációs munkában való alkalmazhatóságának felvázolása.
motivation. Psychological Review , 50 (4), 370–396. Maslow A. H. A theory of human motivation Psychological Review 1943