Search Results

You are looking at 41 - 50 of 73 items for :

  • "oxidatív stressz" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A szem struktúráit vérrel ellátó érendothelium működészavarának kulcsfontosságú a szerepe az időskori maculadegeneráció létrejöttében, és indirekt bizonyítékok arra utalnak, hogy az időskori maculadegeneráció érbetegség, végső soron az egész érrendszer megbetegedésének a része. Az ártalmak, a rizikófaktorok oxidatív stresszhez vezetnek, ami aktiválja az endothelt, és szövetkárosodás alakul ki. Az erek, így a szem érhártyájában, a chorioideában lévő erek falát is számos ismétlődő és/vagy elhúzódó inger éri, amelyek mechanikai, fizikai, kémiai, mikrobiológiai, immunológiai, illetve genetikai eredetűek lehetnek. Bármilyen hosszan tartó/ismétlődő ártalom, amely működésbe hozza a védekezés láncreakcióját, gyulladást vált ki. Az ártalmas behatás eliminálásának sikertelensége endothelműködés-zavart, ér/szövet károsodást, időskori maculadegenerációt eredményez(het). Mindezek a tények arra utalnak, hogy az időskori maculadegeneráció érbetegség, az egész érrendszer megbetegedésének a része. Ami a kockázati tényezők jelenlétében kialakuló endotheldiszfunkció és következményes időskori maculadegeneráció kiküszöbölésének, megelőzésének, illetve megszüntetésének stratégiáját illeti, számos jótékony nem gyógyszeres és farmakológiai intervenció áll rendelkezésre: joggal várható, hogy az endotheldiszfunkció helyreállítása megakadályozza az érbántalom és így az időskori maculadegeneráció kialakulását vagy csökkenti a már kialakult elváltozást. Orv. Hetil., 2015, 156(9), 358–365.

Restricted access

Absztrakt:

Az antioxidánsok az egészségre számos kedvező hatással rendelkeznek, amelyek közül napjainkig kevés figyelem irányult az élelmi rost antioxidáns tulajdonságaira. Az élelmi rost antioxidáns hatása mögött az azt alkotó poliszacharidkomplexhez kapcsolt polifenolvegyületek állnak, amelyek a bélcsatornában felszabadulva fejtik ki hatásukat. Növényi sejtfalból izoláltak egy, az előbbiektől eltérő molekulát, a kalcium-fruktoborátot, amelynek szintén van antioxidáns kapacitása, annak aktív komponense azonban a bór. Számos olyan élelmiszer és élelmiszeripari melléktermék ismert, amelynek jelentős antioxidáns élelmirost-tartalma van, így ezek is hozzájárulhatnak a bélcsatorna, ennek révén a szervezet antioxidáns védelméhez. Ilyenek például a gabonamagvak, a káposzta, a kávébab és a guáva, vagy a melléktermékek közül a szőlőtörköly. Az antioxidáns élelmi rost polifenolvegyületei az egyes növényekben eltérőek, így azok antioxidáns kapacitása is változó, de grammonként hozzávetőlegesen 50–100 mg DL-α-tokoferollal egyenértékűek. Ez olyan számottevő antioxidáns kapacitás, amely alkalmassá teszi az antioxidáns élelmi rostot egyes, bizonyítottan oxidatív stressz által kiváltott betegségek, így például az atherosclerosis, egyéb cardiovascularis kórképek vagy a colorectalis carcinoma elleni prevencióban. Orv. Hetil. 2018; 159(18): 709–712.

Restricted access

Absztrakt:

A nem alkoholos zsírmáj a metabolikus szindróma májmanifesztációja, a leggyakoribb májbetegség, súlyos formája a nem alkoholos steatohepatitis. Patogenezisében számos genetikai és környezeti tényező együtthatása vezet a májban a trigliceridfelhalmozódáshoz és a gyulladásos kaszkád kialakulásához. A telített zsírban gazdag étrend, az obesitas, az adipocyták diszfunkciója, a citokinek, az inzulinrezisztencia és a következményes fokozott lipolízis, a szabad zsírsavak májba jutása, a lipotoxicitás és az oxidatív stressz mind együtt vezetnek májsejtkárosodáshoz és az inflammasoma aktiválásához, a „steril gyulladáshoz”. A hepaticus csillagsejtek és progenitor sejtek a fibrogenezis fő tényezői. A bélmikrobióta megváltozása, a bakteriális túlnövekedés és az endotoxinaemia is kulcsfontosságú a kórfolyamatban. A hajlamosító genetikai tényezők közül a patatinszerű foszfolipáz, valamint a transzmembrán-6 superfamily 2 gén mutációi jelentősek. Az epigenetikai regulátorok között főleg a mikro-RNS-ek és az extracelluláris vesiculumok kapnak szerepet a betegségben. A nem alkoholos zsírmáj patogenezisének jobb megismerése haladást hozhat új terápiás eljárások kifejlesztésében. Orv Hetil. 2017; 158(23): 882–894.

Restricted access

Absztrakt:

Az autophagiának fontos szerepe van a sejtműködés egyensúlyának fenntartásában. Aktivitásának csökkenése kulcsfontosságú különböző májbetegségek kialakulásában és progressziójában. A csökkent autophagia hozzájárul a sejtek elzsírosodásához, az endoplasmaticus reticulum stressz fokozásához és a májbetegség előrehaladásához nem alkoholos eredetű zsírmájban. A krónikus alkoholfogyasztás gátolja az autophagiát. Alfa-1-antitripszin-hiányban az autophagia hozzájárul az endoplasmaticus reticulumban lerakódott kóros fehérjék lebontásához. A hepatitis C- és B-vírusok felhasználják az autophagiát saját replikációjukhoz. A hepatitis C-vírus nem strukturális 5A és 5B fehérjéi serkentik az autophagosoma-képződést. A mikro-RNS-ek a génexpresszió módosításával szerepet játszanak számos fiziológiás és patológiás folyamatban, így az autophagia szabályozásában is. A mikro-RNS-122 a HCV-replikációban játszik szerepet. HBV-fertőzésben a mikro-RNS-ek befolyásolják a sejthalált, a DNS-károsodást, a vírus rekombinációját és a sejten belüli jelátvitelt. Nem alkoholos eredetű zsírmájban a mikro-RNS-122 a zsír- és szénhidrát-anyagcserén keresztül fejti ki hatását. Alkoholos májbetegségekben a mikro-RNS-ek az oxidatív stressz és a szabadgyök-képződés útján befolyásolják a betegséget. A mikro-RNS-ek hatással vannak az autophagiára, és az autophagia is befolyásolja a mikro-RNS-ek expresszióját. Kölcsönhatásuk megismerése közelebb visz a májbetegségek kialakulásának megértéséhez. Orv Hetil. 2020; 161(35): 1449–1455.

Open access

A kóros mértékű szelénhiány mélyreható változásokat eredményez a sejtek oxidatív stressz elleni védekezésében, aminek többek között a keringési rendszer egyes betegségeinek és azok kockázati faktorainak kialakulásában is fontos szerep jut. A szepszis és az ezzel kapcsolatos kórképek igen összetett patomechanizmusának része a szabad oxigéngyökök fokozott képződése és csökkent eliminációja. A szelénpótlás a fenti betegségek megelőzésében és kezelésében nem új keletű gondolat, az utóbbi években született közlemények azonban ellentmondásos adatokat tettek közzé mindkét betegségcsoport vonatkozásában. A szerzők ezen a területen született legfontosabb kutatási eredmények összefoglalását tűzték ki célul a jelen összefoglaló írásakor. Orv. Hetil., 2013, 154, 1621–1627.

Restricted access

Elsősorban a tartós és intenzív állóképességi sportokban, a futásban rendszeres edzést végzők körében tapasztalnak az átlagnépességhez képest gyakrabban izolált pitvarfibrillációt. A sokféle hajlamosító tényező közül a sportolókon a fokozott vagustonus mellett hirtelen szimpatikus impulzusok, az ismételt oxidatív stressz és a gyulladásos markerszint emelkedései, a pitvar adaptív tágulása, elektromos instabilitás, a versenyzéssel járó emocionális stressz okolhatók. Idősebbeken, veterán sportolókon természetesen cardiovascularis eltérések is előtérbe kerülnek. Heti három–öt órányi testmozgás számos egyéb pozitív egészségi előnye miatt a (korábban) pitvarfibrilláló személyeknek is javasolt, ez nem növeli a pitvarfibrillációval járó kockázatot. Az antiaritmiás szerek és az ablatio alkalmazásának jelenleg nincs sportspecifikuma, a törekvés a biztonságosság mellett a (verseny)sportolásban megmaradás. Orv. Hetil., 2013, 154, 503–509.

Open access

1 391 392 Welch, G. N., Upchurch, G. R., Loscalzo, J.: Homocisztein, oxidatív stressz és érbetegség. Orvostovábbk. Szle, 1998, 5

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Blázovics, Péter Sipos, Ibolya Kocsis, Hedvig Fébel, Dénes Kleiner, Klára Szentmihályi, and Erzsébet Fehér

Szentmihályi K. Metal element homeostasis and oxidative stress in pathological processes. [Fémelem-homeosztázis és oxidatív stressz patológiás folyamatokban.] Orv Hetil. 2019; 160: 1407–1416. [Hungarian]

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Sztanek, Bernadett Balogh, Ágnes Molnár, Eszter Zöld, Nóra Tóth, András Áron Jakab, and György Paragh

diabetic neuropathy. [Az oxidatív stressz szerepe a diabeteses neuropathia kialakulásában.] Orv Hetil. 2016; 157: 1939–1946. [Hungarian] 14 Schemmel KE

Open access
Hungarian Medical Journal
Authors: Mihály Bereczky, Andrea Regöly-Mérei, Györgyi Arató, Géza Telek, Zsolt Pallai, Andrea Lugasi, and Magda Antal

. 1986 2 347 387 Blázovics, A.: Oxidatív stressz és májbetegség. (Oxidative stress and hepatic disease

Restricted access