Search Results

You are looking at 41 - 50 of 286 items for :

  • "prognostic factors" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Nóra Nógrádi
,
Balázs Tóth
, and
Katherine Macgillivray

Factors associated with the outcome of peritonitis in horses are seldom described. The objectives of this study were to determine the common clinical signs and clinicopathologic findings and to reveal prognostic factors associated with the outcome of peritonitis in equine patients. Data were examined in a retrospective manner in 55 horses diagnosed with and treated for peritonitis. The most common clinical and clinicopathologic findings were tachycardia (94%), increased amount of peritoneal fluid on ultrasound (84%), altered mucous membranes (82%), bacteria noted on the direct smear (67%), hyperfibrinogenaemia (58%) and left shift (40%). The most commonly isolated organism was E. coli (37%). Survival rates were as follow: 78% in the whole study, 81% in the abdominal lavage group, 93% in the medically and 46% in the surgically managed groups. Complications were more common in the non-survivor group (P < 0.001). Initial haematocrit and surgical interventions were strongly associated with non-survival in the multivariate logistic regression model (P = 0.049, OR: 1.07 and P = 0.01, OR: 9.87, respectively). Prognosis of peritonitis without gastrointestinal rupture depends on the initial hydration status, surgical interventions and development of secondary complications, while other clinical and clinicopathologic findings do not appear to correlate with survival. Prospective evaluation of hydration and perfusion parameters and abdominal lavage warrants further investigation.

Restricted access

Tissue level myocardial perfusion is one of the most important prognostic factors after successful recanalisation of the occluded coronary artery in patients suffering acute ST elevation myocardial infarction (STEMI). The primary objective of the present study was to examine the relationship between videodensitometric myocardial perfusion parameters as assessed on coronary angiograms directly following successful recanalization therapy and magnetic resonance imaging (MRI)-derived myocardial tissue loss late after STEMI. The study comprised 29 STEMI patients. Videodensitometric parameter Gmax/Tmax was calculated to characterize myocardial perfusion, derived from the plateau of grey-level intensity (Gmax), divided by the time-to-peak intensity (Tmax). Myocardial loss index (MLI) was assessed by cardiac MRI following 376 ± 254 days after PCI. Results: Signifcant correlations could be demonstrated between MLI and Gmax (r = 0.36, p = 0.05) and Gmax/Tmax (r = 0.40, p = 0.03) using vessel masking. Using receiver operating characteristic curve analysis, Gmax/Tmax < 2.17 predicted best MLI = 0.3, 0.4, 0.5 and 0.6 with good sensitivity and specifcity data, while Gmax/Tmax < 3.25 proved to have a prognostic role in the prediction of MLI = 0.7. Conclusions: Selective myocardial tissue level perfusion quantitative measurement method is feasible and can serve as a good predictor of myocardial tissue loss following STEMI and revascularization therapy.

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors:
Anatolii Romaniuk
,
Mykola Lyndin
,
Roman Moskalenko
,
Yevhen Kuzenko
,
Oksana Gladchenko
, and
Yuliia Lyndina

) 7. Bartley AN , Ross W : Validation of p53 immunohistochemistry as a prognostic factor in breast cancer in clinical practice . Arch Pathol Lab Med 126 ( 6 ), 456 – 458

Open access

-LAMP + mature dendritic cells in combination with activated T lymphocytes infiltrating primary cutaneous melanoma is a strong independent prognostic factor Cancer Immunol Immunother 56 1459

Restricted access

diagnosztikája és kezelése. Tapasztalataink és irodalmi áttekintés.] Card Hung. 2016; 46: 292–300. [Hungarian] 2 Jávorniczky NR, Bodó I, Masszi T, et al. Prognostic factors in light

Restricted access

vimentin as a novel prognostic factor for aggressive disease. Blood, 2005, 106 (pt 1) , 209a, Abstract 707. Bone N. D. Proteomic analysis of chronic lymphocytic leukemia cells identifies

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Miltényi
,
Zsófia Simon
,
Edit Páyer
,
László Váróczy
,
Lajos Gergely
, and
Árpád Illés

7 1630 1636 Tubiana, M., Henry-Amar, M., Carde, P. és mtsai: Toward comprehensive management tailored to prognostic factors of

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
András Jánosi
,
Gergely Erdős
,
Ferenc Péter Pach
,
Tamás Forster
,
Imre Ungi
,
Péter Ofner
, and
Péter Andréka

Absztrakt:

Bevezetés: Az ST-elevációval járó szívinfarktusban (STEMI) a panasz kezdetétől az ér megnyitásáig eltelt idő (teljes ischaemiás idő = TIT) jelentősége a szívizommentés tekintetében jól ismert. Célkitűzés: A magyarországi, ST-elevációval járó szívinfarktusos betegeknél a TIT meghatározása és prognosztikus jelentőségének vizsgálata Magyarországon. Módszer: A szívinfarktusos betegek klinikai paramétereit, ellátásuk adatait az ellátók 2014. január 1-je óta kötelező jelleggel rögzítik a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter rendszerében. 2014. január 1. és 2016. március 31. között 27 157 beteg 28 408 infarktusos eseményének adata került rögzítésre. Vizsgálatunkban 7146, STEMI miatt kezelt beteg szerepelt, akiknél a panasz kezdetétől számított 24 órán belül percutan coronariaintervenció (PCI) történt, és ismertek voltak a részidők. Eredmények: Az utánkövetés átlaga 740 ± 346 nap volt. A TIT mediánja 260 perc, ezen belül a leghosszabbnak a prehospitális időt találtuk (medián 205 perc). A TIT befolyásolta a túlélést: amennyiben ez az idő 400 percnél rövidebb volt, akkor a 30 napos, illetve az 1 éves halálozás 7,5%, illetve 12,2% volt. Az ennél hosszabb idő esetén 9,2%, illetve 19,7% halálozási értékeket találtunk. A többváltozós elemzéskor rövid (<30 nap), közép- (30–364 nap) és hosszú távú (≥365 nap) túlélést vizsgáltunk. A diabetes a rövid, míg a kóros kreatininérték, a súlyos koszorúérstatus a rövid és a középtávú túlélést befolyásolta. A PCI a közép- és a hosszú távú túlélés szempontjából volt jelentős. A megelőző myocardialis infarctus és a TIT a hosszú távú túlélést befolyásolta szignifikáns mértékben. Következtetések: A TIT Magyarországon hosszú, az időveszteség döntő része a prehospitális időszakra esik. A TIT önálló prognosztikai tényező, az időveszteség csökkentése javíthatja a betegek késői életkilátásait. Orv Hetil. 2018; 159(27): 1113–1120.

Restricted access

Bortezomib-thalidomid-dexametazon-terápiára refrakter myeloma multiplexes esetek elemzése két budapesti centrum adatai alapján

Evaluation of bortezomib-thalidomide-dexamethason refractory cases of multiple myeloma treated in two centers in Budapest

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
András Dávid Tóth
,
Gergely Varga
,
Nikolett Wohner
,
Péter Farkas
,
Laura Horváth
,
Gergely Szombath
,
Andrea Ceglédi
,
András Kozma
,
Péter Reményi
,
Tamás Masszi
, and
Gábor Mikala

Absztrakt:

A bortezomib-thalidomid-dexametazon- (VTD-) alapú rezsim az egyik leggyakrabban alkalmazott kemoterápiás protokoll a myeloma multiplex első vonalbeli kezelésében Magyarországon. A válaszarány jelentős, de előfordulnak refrakter esetek is. Sokszor ekkor is hatásosak lehetnek az új, de jelentős költségű másodvonalbeli szerek, ezért a VTD-refrakteritás mihamarabbi felismerése fontos feladat. Nem ismert, hogy mely esetekben számíthatunk VTD-terápiára elégtelen válaszra. Ennek vizsgálatára 16, a Dél-pesti Centrum Kórházban és a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikáján 2009 és 2019 között kezelt VTD-refrakter beteg adatait elemeztük retrospektíven. Meglepő módon a refrakter betegek többsége nem rendelkezett az ismert kedvezőtlen prognosztikai faktorokkal. A szérum β2-mikroglobulin-, albumin-, LDH-szintekben a kiugró eltérések nem voltak jellemzőek, továbbá csak két esetben találtunk magas kockázattal járó citogenetikai (del(17p), illetve t(4;14)) elváltozást. A másodvonalbeli kezelésig medián 89 nap telt el, és amennyiben lehetséges volt, a terápia során törekedtünk autológ őssejt-transzplantáció végzésére. A másodvonalbeli kezelésre a betegek többsége már jól reagált, 16-ból 10 esetben nagyon jó részleges válasz vagy komplett remisszió lépett fel. A VTD-refrakter betegek medián túlélése 47 hónap volt, ami összevethető a nem VTD-refrakterek túlélési adataival.

Következtetésként elmondható, hogy az eddig használt prognosztikai faktorok nem alkalmasak a VTD-refrakteritás előrejelzésére myeloma multiplexben. Az adatok felhívják a figyelmet új markerek szükségességére, melyek segítségével korábban juthatna ez a betegpopuláció hatékony terápiához, valamint a kezelés során végzett szoros kontroll fontosságára, hogy mielőbb felismerjük a terápiaváltás szükségességét.

Open access

A Hepatitis Regiszter a Magyar Gasztroenterológai Társaság Hepatológiai Szekciója által a Májbetegekért Alapítvány közreműködésével létrehozott és üzemeltetett rendszer, amely a krónikus hepatitis B és C interferonalapú kezelésének nyilvántartására, valamint az engedélyezési folyamat elektronikus megvalósítására készült. A regiszter segítségével vált tisztázhatóvá a hepatitis C elleni új, hármas kezelésre várakozók száma és összetétele: 3000, korábban sikertelenül kezelt betegnél indokolt és lehetséges az újrakezelés, 40%-uknál a májbetegség már cirrhosis stádiumában van, és 40%-uk volt a korábbi kettős kezelésre nullreagáló. A rendszer a benyújtott IFN-alapú kezelési kérelmekhez automatikusan hozzárendeli a szakmai ajánlásban, illetve finanszírozási protokollban meghatározott prioritási indexet, ami a kezelés sürgősségének mérőszáma. Legfőbb meghatározója a fibrosis mértéke, de szerepelnek benne a betegség progressziójának mértékét, a gyógyhajlamot és speciális szempontokat tükröző összetevők is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1151–1155.

Open access