Search Results

You are looking at 41 - 50 of 147 items for :

  • "regiszter" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

“Tauffer”, the Hungarian obstetric registry. [A „Tauffer”, a magyar szülészeti regiszter múltja, jelene, jövője és haszna.] Orv. Hetil., 2014, 155 (19), 750–754. [Hungarian] 8

Open access

’s paradox’? A meta-analysis of mortality following ACS. Br J Cardiol. 2014; 21: 117. 5 Jánosi A, Ofner P. National Myocardial Infarction Registry. [Nemzeti Szívinfarktus Regiszter

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Iljicsov
,
Magdolna Simó
,
Nárcisz Tegze
,
Miklós Szócska
,
Péter Mátyus
, and
Dániel Bereczki

–130. 4 Bencsik K, Sandi D, Biernacki T, et al. The Multiple Sclerosis Registry of Szeged. [A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter.] Ideggyógy Sz. 2017; 70: 301–306. [Hungarian

Open access

A klinikai kockázatbecslés jelentősége az akut coronaria szindróma betegút csökkentésében

The importance of clinical risk assessment in reducing the pathway of acute coronary syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Pandur
,
Renáta Eszteri-Regős
,
Bence Schiszler
,
Balázs Tóth
,
Gábor Priskin
,
József Betlehem
, and
Balázs Radnai

infarction – National Myocardial Infarction Register 2015. [A szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának és prognózisának fontosabb adatai. Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2015.] Cardiol Hung

Open access
Magyar Onkológia
Authors:
Gábor Tusnády
,
István Gaudi
,
Lídia Rejtő
,
Miklós Kásler
, and
Zoltán Szentirmay

Absztrakt

Magyarországon 1999-ben indult a Nemzeti Rákregiszter az Országos Onkológiai Intézet fennhatósága alatt; feladata a különböző rosszindulatú daganatok előfordulási gyakoriságának meghatározása. A daganatos betegek túlélési valószínűségének becslésére új módszert dolgoztak ki, a periódusanalízist. Ennek a módszernek a továbbfejlesztéseként a magyar daganatos betegek túlélését Gompertz-eloszlással közelítjük. A magyar Nemzeti Rákregiszter adataiból jelen túlélési vizsgálatunkba azon daganatokat vontuk be, amelyeket 2002. január 1. és 2005. december 31. között ismertek fel, mert ezek már elég távol vannak a regiszter indulásától, így nem tükrözik a kezdeti hibákat, viszont a jelentől is elég messze vannak ahhoz, hogy a korrekciójuk befejezettnek tekinthető. Férfiaknál 21, nőknél 23 daganatlokalizációra meghatároztuk a Gompertz-eloszlás paramétereit és ennek alapján megadtuk az elméletileg várható túlélési valószínűségeket. Ebben a vizsgálatban nem vettük figyelembe sem a klinikai stádiumot, sem egyéb, a regiszterben fellelhető adatot. A Gompertz-eloszlás szerint minden esetben fennáll a daganat teljes gyógyulásának lehetősége és ennek valószínűsége már aránylag rövid követési idő alapján megbízhatóan becsülhető. Eredményeinket Kanada, Olaszország, Norvégia és Finnország ötéves túlélési adataival hasonlítottuk össze és lényeges különbségeket nem találtunk. Férfiaknál és nőknél is az egyes lokalizációkon belül az összehasonlított adatok eltérései lényegesen kisebbek, mint a különböző lokalizációk közötti eltérések.

Restricted access

Gyermekkori neuroblastoma kezelésében alkalmazott 131-I-meta-jodo-benzil-guanidin terápia.

Első hazai tapasztalatok

131-I-meta-iodo-benzyl-guanidine therapy in childhood neuroblastoma.

First experiences in Hungary
Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Gilitsch
,
Ágnes Vojcek
,
Emese Mezősi
,
Zsuzsanna Bán
,
Katalin Csernus
, and
Gábor Ottóffy

: Országos Gyermektumor Regiszter.] Gyermekgyógy Továbbk Szle 2018; 23: 19–23. [Hungarian] 2 Rubio PM, Galán V, Rodado S, et al. MIBG therapy for neuroblastoma

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
András Jánosi
,
Péter Ofner
,
Béla Merkely
,
Péter Polgár
,
Péter Andréka
,
Károly Zámolyi
,
Róbert Gábor Kiss
,
János Tomcsányi
,
Zoltán László
,
András Vértes
,
Imre Varjú
,
Ferenc Juhász
,
János Simon
, and
Sándor Bajkó

Gyárfás I., Jánosi A., Ofner P.: Infarctus Regiszter – 40 év távlatából. Orv. Hetil., 2011, 152 , 793–796. Ofner P. Infarctus

Open access

Az ST-elevációval járó myocardialis infarktuson átesett betegek késési idejét befolyásoló tényezők vizsgálata

Analysis of the factors influencing the delay times of patients with ST-elevation myocardial infarction

Orvosi Hetilap
Authors:
Jenő Antal Pintér
,
Róbert Csadi
,
Ferenc Rárosi
,
Imre Ungi
,
Attila Farkas
, and
András Farkas

Összefoglaló. Bevezetés: Myocardialis infarktus esetén a panasz kezdetétől az ér megnyitásáig eltelt idő prognosztikus jelentőségű, a legtöbb szívizom megmentésére az első órákban van lehetőség. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter alapján tudjuk, hogy hazánkban a teljes ischaemiás idő kedvezőtlenül hosszú. Célkitűzés: Az ST-elevációval járó myocardialis infarktusos betegek késési idejét befolyásoló tényezők azonosítása. Módszer: Prospektív klinikai vizsgálatot végeztünk, melynek során a Szegedi Tudományegyetemen a II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Invazív Kardiológiai Részlegére érkezett STEMI-s betegek adatait gyűjtöttük saját kérdőív alapján. Az adatgyűjtés 2019. 01. 01. és 2019. 12. 20. között zajlott, 121 beteg adatait dolgoztuk fel. Eredmények: A medián bejelentési idő 83 perc, a medián prehospitális idő 252 perc, a medián teljes ischaemiás idő 304 perc volt. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) értesítésekor minden késési idő szignifikánsan rövidebb volt, a Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) vagy a háziorvos értesítéséhez viszonyítva (a teljes ischaemiás idő mediánja: OMSZ: 233 perc, SBO: 341 perc, háziorvos: 650 perc). A betegek lakhelye szignifikánsan befolyásolta a késési időket és a választott betegutat: a bejelentési idő mediánja városban 60 perc, faluban 147 perc volt; az OMSZ-t értesítette a városi betegek 50%-a, a falusi betegek 25%-a. A közös segélyhívó szám ismerete szignifikánsan rövidítette a betegúthoz tartozó késési időt (a betegútkésés medián ideje, ha a segélyhívó számot ismerte: 178 perc, ha nem ismerte: 268 perc). Következtetés: A késési idők rendkívül hosszúak voltak. A legszorosabb összefüggést a késési időkkel a választott betegút mutatta. A városi emberek előbb jelezték panaszaikat, és gyakrabban választották a megfelelő betegutat, az OMSZ-t, így késési idejük is rövidebb volt. Eredményeink felhívják a figyelmet a társadalom edukációjának fontosságára, különös tekintettel a kis települések lakóira. Orv Hetil. 2022; 163(11): 438–445.

Summary. Introduction: The time elapsing from myocardial infarction onset to revascularization is prognostic; the most myocardium can be saved in the first hours. According to the Hungarian Myocardial Infarction Registry, the total ischaemic time is long in Hungary. Objective: We aimed to identify the factors influencing the delay times of patients with ST-elevation myocardial infarction (STEMI). Method: We performed a prospective clinical study and collected data from 121 patients presenting with STEMI at the Cardiology Center of the University of Szeged in 2019. We filled out a questionnaire by interviewing patients after primary coronary intervention. Results: The medians of the patient delay, prehospital delay time and total ischaemic time were 83, 252 and 304 minutes, respectively. When the Ambulance Service (AS) was notified, every delay time was significantly shorter than those measured when the Emergency Department or the general practitioner was notified. The place of residence of the patients significantly influenced the delay times and the chosen pathway of healthcare: median patient delays were 60 and 147 minutes in cities and villages, respectively; AS was called first by 50% of urban patients vs. 25% of rural patients. Knowing the emergency number was associated with reduced delay times. Conclusion: Delay times were long. The chosen pathway of healthcare had the greatest impact on the delay times. Urban people reported their complaints sooner, were more likely to choose the best healthcare pathway (AS), thus their delay times were shorter. These suggest that it is important to educate the society, especially rural communities. Orv Hetil. 2022; 163(11): 438–445.

Open access

A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatainak összevetése a Nemzeti Rákregiszter adatbázisával.

Egy adat-összekapcsolás tanulságai

Comparison of Hungarian Central Statistical Office’s causes of death data with the database of the Hungarian National Cancer Registry.

Lessons from a record linkage
Orvosi Hetilap
Authors:
András Wéber
,
István Szatmári
,
Mária Dobozi
,
Lászlóné Hilbert
,
Gabriella Branyiczkiné Géczy
,
Péter Nagy
,
Miklós Kásler
,
Csaba Polgár
, and
István Kenessey

Bevezetés: Nemzetközi összehasonlításban a rosszindulatú daganatos incidencia és mortalitás tekintetében Magyarország az élvonalba tartozik. A halálozási statisztikát a Központi Statisztikai Hivatal a hatpéldányos Halottvizsgálati bizonyítványok feldolgozása alapján készíti el, míg az új daganatos betegségek előfordulásának populációalapú mérését a Nemzeti Rákregiszter végzi. Célkitűzés: A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Rákregiszter független adatbázisainak összekapcsolása rávilágíthat egymás gyengeségeire, emellett lehetőséget teremt az adatok verifikációjára, pontosítására, kiegészítésére, valamint a jelenlegi adatcsere bővítésének szükségességére. Módszer: A Központi Statisztikai Hivatal 2012 és 2020 közötti halálozási adatait a társadalombiztosítási azonosító jel alapján kötöttük össze a Nemzeti Rákregiszter 2001 és 2020 közötti adatbázisával. A 2018-ra vonatkozó – főképpen tüdőrákos – haláleseteket mélyebb vizsgálatnak vetettük alá, mellyel az adatbevitel hiányosságai mellett a két állomány közötti eltéréseket is demonstráltuk. Eredmények: A Központi Statisztikai Hivatal 2018-ra vonatkozó halálozási adatbázisában 32 586 esetben rosszindulatú daganat volt a statisztikai közlésre kiválasztott elsődleges halálok, melyből a Nemzeti Rákregiszterben 29 970-et azonosítottunk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai között 8716, statisztikai közlésre kiválasztott tüdőrákos halálesetből 7957 személyt találtunk meg a Regiszterben. A 7957 egyezésből a Nemzeti Rákregiszterben 7381-hez tartozott tüdőrákos diagnózis. A fennmaradó 576 esetet a Regiszter más daganattal rögzítette, a leggyakrabban, 69 esetben tüdőáttét szerepelt. Megbeszélés: A két adatbázis közötti eltérés adódhat az adatfelvételek metodikai különbségeiből, a jelentési fegyelem problémáiból, a hiányos, pontatlan kitöltésből és a feldolgozási algoritmusok különbözőségéből. Mindazonáltal a vizsgált adatbázisok tartalmának döntő hányada értékes információt tartalmaz, ezért alkalmasak adattudományi vizsgálatokra. Következtetés: A jelen elemzés tapasztalatai alapján a két intézmény közötti adatátadás felülvizsgálata várható. Emellett az elektronikus Halottvizsgálati bizonyítvány bevezetése vélhetően javítani fogja a társadalombiztosítási azonosító jel kitöltöttség megbízhatóságát, ráadásul a rendszerbe épített ellenőrzéseknek köszönhetően a kitöltés minősége javulhat, a feldolgozás ideje lerövidülhet. Orv Hetil. 2022; 163(37): 1481–1489.

Open access

A thrombocytaaggregáció-gátló kezelés gyakorlata heveny szívinfarktusban

Practice of antiplatelet therapy in acute myocardial infarction

Orvosi Hetilap
Authors:
András Jánosi
,
Tamás Ferenci
,
Gábor Bársony
,
Anikó Szabóné Póth
,
Péter Vajer
, and
Péter Andréka

Összefoglaló. Bevezetés: Szívinfarktust túlélt betegeknél a thrombocytaaggregáció-gátló (TAG-) kezelésnek fontos szerepe van az újabb ischaemiás események megelőzése szempontjából. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a kórházi távozás idején a betegek milyen arányban részesültek clopidogrel-, prasugrel- és ticagrelorkezelésben, és az utánkövetés ideje alatt milyen arányban folytatták a javasolt terápiát. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisában 2018. 01. 01. és 2020. 12. 31. között 39 308 olyan, infarktus miatt kezelt beteget tartottunk nyilván, aki egészségügyi azonosító számmal rendelkezett, és szívkatéteres centrumban kapott ellátást. Eredmények: 16 273 betegnél ST-elevációval (STEMI), 20 305 betegnél ST-elevációval nem járó (NSTEMI) infarktus volt. A betegek 80%-a hypertoniás volt, minden harmadik betegnél diabetes mellitus (35%), illetve csökkent vesefunkció (30%) igazolódott. A kórházból távozó betegek 36 578 infarktusos eseményénél elemeztük a távozáskor adott TAG-kezelési javaslatot. A STEMI-betegek 96,2%-a aszpirin-, 78,3%-a clopidogrel-, 12,7%-a prasugrel- és 4,3%-a ticagrelorkezelési javaslatot kapott. Az NSTEMI-betegcsoportban 93,9%, 77,7%, 8,3%, 3,2% értékeket találtuk. A speciális feltételek esetén rendelhető gyógyszerek (prasugrel, ticagrelor) esetén az egyes centrumok között jelentős különbségek voltak: a javaslat a prasugrel esetén 1,2–24,3%, a ticagrelor esetén 0,3–10,8% között változott. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisának felhasználásával követtük a gyógyszerkiváltási eseményeket. A gyógyszertámogatási adatok 29 405 betegnél álltak rendelkezésre. Az adherencia vizsgálatakor a leghosszabb időszakot vettük figyelembe, és a türelmi idő 2 hónap volt. Az adherencia-időtartamokat standard túléléselemzési eszköztárral (Kaplan–Meier-féle eljárás) dolgoztuk fel. Az első gyógyszerkiváltást követő 1 évnél a clopidogrel, a prasugrel és a ticagrelor esetében a betegek 76,1%-a, 78,3%-a és 80,9%-a adherens volt a javasolt kezeléshez. Következtetés: Bizonyos TAG-gyógyszerek alkalmazásának gyakorisága jelentősen eltér a különböző intervenciós centrumokban. 1 évvel a kezelés megkezdése után a betegek több mint háromnegyede adherens a kezeléshez. Orv Hetil. 2022; 163(19): 743–749.

Summary. Introduction: In patients who have survived myocardial infarction, platelet aggregation inhibitor (TAG) treatment plays an important role in preventing recurrent ischemic events. Objective: to investigate the proportion of patients who received aspirin, clopidogrel, prasugrel and ticagrelor during the hospitalization and the proportion of patients who continued taking the recommended therapy during follow-up. All patients treated for myocardial infarction who had a medical ID number were included in the study. Results: 16 273 patients had ST-elevation (STEMI) and 20 305 patients had non-ST-elevation (NSTEMI) infarction. 80% of patients were hypertensive. Diabetes mellitus (35%) and impaired renal function (30%) were demonstrated in one in three patients. The TAG treatment recommendation was analysed in 36 578 patients who left the hospital. Clopidogrel 12.7%, prasugrel 4.3%, ticagrelor, 93.9%, 77.7%, 8.3% and 3.2% were found in the NSTEMI group. For medicines available under special conditions (prasugrel, ticagrelor), there were significant differences between centres: the proposal varied between 1.2–4.3% for prasugrel and 0.3–10.8% for ticagrelor. Drug switching events were monitored using the National Institute of Health Insurance Fund database. Pharmacovigilance data were available for 29 405 patients. We considered the longest period in the adherence study, and the grace period was 2 months. Adherence durations were processed using a standard survival analysis toolkit (Kaplan–Meier method). At 1 year after the first switch, 76.1%, 78.3%, and 80.9% of the patients in clopidogrel, prasugrel and ticagrelor were adherents to the recommended treatment. Conclusion: The frequency of use of certain antiplatelet drugs varies significantly across different intervention centres. More than three-quarters of the patients are adherent to treatment 1 year after starting treatment. Orv Hetil. 2022; 163(19): 743–749.

Restricted access