Search Results

You are looking at 41 - 50 of 118 items for :

  • "regiszter" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors:
András Jánosi
,
Péter Ofner
,
Béla Merkely
,
Péter Polgár
,
Péter Andréka
,
Károly Zámolyi
,
Róbert Gábor Kiss
,
János Tomcsányi
,
Zoltán László
,
András Vértes
,
Imre Varjú
,
Ferenc Juhász
,
János Simon
, and
Sándor Bajkó

Gyárfás I., Jánosi A., Ofner P.: Infarctus Regiszter – 40 év távlatából. Orv. Hetil., 2011, 152 , 793–796. Ofner P. Infarctus

Open access

Stratégiai szemléletváltás a Marfan-szindrómás betegeken végzett aortagyök-rekonstrukciókban

Changing strategies in aortic root reconstruction in Marfan syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Miklós Pólos
,
Roland Stengl
,
Cristina-Maria Şulea
,
Kálmán Benke
,
Elektra Bartha
,
Bence Ágg
,
Ádám Koppányi
,
István Hartyánszky
,
Andrea Székely
,
Endre Németh
,
Attila Kovács
,
Béla Merkely
, and
Zoltán Szabolcs

Összefoglaló. Bevezetés: A Marfan-szindróma autoszomális domináns módon öröklődő, szisztémás kötőszöveti betegség. A hosszú távú túlélés szempontjából fontos a nagyérkatasztrófák megelőzése. Szívsebészeti szempontból a legfontosabb elváltozás az aortagyök tágulata. Aortagyök-rekonstrukciós beavatkozásaink Bentall–DeBono-, David I. és módosított Yacoub-műtétek, melyek mind preventív jelleggel, mind dissectio esetén jó eredménnyel végezhetők. Célkitűzés: A marfanos betegeknél eltérő technikával végzett aortagyök-rekonstrukciós műtéteink összehasonlítása. Módszer: A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján 1993 és 2020 között Marfan-szindrómásoknál elvégzett Bentall–DeBono-, David I. és módosított Yacoub-féle aortagyök-rekonstrukciókat elemeztük. A műtét szerinti csoportok életkora a beavatkozás idején 29,69 (21,98–41,25) év, 29,15 ± 11,99 év és 35,29 ± 14,14 év volt, a fenti sorrendben. Az adatok forrásául a Magyar Marfan Regiszter és az Aortagyök-rekonstrukciós Regiszter szolgált. Eredmények: Az utánkövetési idő 132 ± 81,04 hónap volt a Bentall-, 76 ± 27,77 hónap a David-, valamint 4,5 (0,75–11,75) hónap a Yacoub-műtét esetén. A David- és a Yacoub-beavatkozások gyakrabban voltak profilaktikusak, mint a Bentall-operációk (p = 0,0153; p = 0,0085). A Bentall-műtéteknél ritkább volt a primer műtét esetleges későbbi elégtelenségéből fakadó reoperáció, mint a David-operációknál (p<0,001). David-beavatkozásnál a Bentall-műtéthez képest hosszabb volt a cardiopulmonaris bypass (p = 0,0013) és az aortalefogás ideje (p = 0,0048), valamint David- és Yacoub-műtét esetén gyakrabban lépett fel korai posztoperatív szövődmény, mint Bentall-operációnál (p = 0,0005; p = 0,0037). A késői szövődmények és a túlélés tekintetében a csoportok nem különböztek. Következtetés: Marfan-szindrómában a leggyakrabban halált okozó szövődmény az akut aortaruptura, illetve akut aortadissectio. Eredményeink alapján mindhárom profilaktikus aortagyök-rekonstrukciós műtéti típus jól reprodukálható és jó eredménnyel végezhető Marfan-szindrómában. Orv Hetil. 2021; 162(18): 696–704.

Summary. Introduction: Marfan syndrome is an autosomal dominant, systemic connective tissue disorder. Preventing vascular complications is essential for long-term survival. Aortic dilation is the main cardiac surgical manifestation. Bentall–DeBono, David I and modified Yacoub aortic root reconstructions treat and prevent aortic dissections with great outcomes. Objective: Comparing results of aortic root reconstructions in Marfan syndrome. Method: We analysed the data of Bentall–DeBono, David I and modified Yacoub operations performed in Marfan syndrome at the Heart and Vascular Center, Semmelweis University between 1993 and 2020. Ages of surgical groups at the time of operation were 29.69 (21.98–41.25) years, 29.15 ± 11.99 years and 35.29 ± 14.14 years, respectively. Data were obtained from the Hungarian Marfan Register and the Aortic Root Reconstruction Register. Results: Follow-up time was 132 ± 81.04 months for Bentall, 76 ± 27.77 months for David and 4.5 (0.75–11.75) months for Yacoub groups. David and Yacoub operations were prophylactic more frequently than Bentall ones (p = 0.0153; p = 0.0085). Freedom from reoperation after primary surgery insufficiency was more common for Bentall than for David procedure (p<0.001). Compared to Bentall, David surgeries required longer cardiopulmonary bypass (p = 0.0013) and aortic cross clamp time (p = 0.0048), more early postoperative complications occurred after David and Yacoub, than after Bentall operations (p = 0.0005; p = 0.0037). Late complications and survival did not differ among the groups. Conclusion: In Marfan syndrome, acute aortic rupture and dissection are the main contributors to mortality. Based on our results, the prophylactic aortic root reconstructions are reproducible and can be performed with great outcomes. Orv Hetil. 2021; 162(18): 696–704.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Oszkár Hahn
,
Dávid Bárdos
,
Péter Kupcsulik
,
Attila Szijártó
,
András Fülöp
,
Bálint Kokas
,
Damján Pekli
,
Attila Zsirka-Klein
,
Ibolyka Dudás
,
Péter Pajor
, and
László Harsányi

Absztrakt:

Bevezetés: A májtumorok reszekálhatóságának egyetlen biológiai feltétele a májreszekció után megmaradó, a májműködést még biztosítani képes elégséges májszövetmennyiség (FLR). A műtét után visszamaradó májszövet tömege még a műtét előtt megnöveszthető vena portae okklúziós eljárásokkal. A legújabb ilyen eljárás az Associating Liver Partition and Portal vein ligation for Staged hepatectomy (ALPPS), mely a legrövidebb idő alatt a legjelentősebb indukált hipertrófiát biztosítja. A műtét morbiditása és mortalitása az eljárás bevezetése idején azonban elfogadhatatlanul magas volt. Célkitűzés: A szövődmények csökkentése a betegszelekció pontosításával és a műtéti technika módosításával. Módszer: Műtéttechnikai módosításként a ’teljes mobilizálás’ technika helyett klinikánkon ún. ’no touch’ technikát dolgoztunk ki. Klinikánk betegadatait nemzetközi regiszterbe kapcsoltuk, melyben gyűjtjük a demográfiai adatok mellett az alapbetegség, a májműtét, illetve a szövettani jellemzőket, vizsgáljuk a morbiditást (Clavien–Dindo) és a mortalitást. A májtérfogat és -funkció mérésére CT-volumetriát, valamint 99mtechnécium-mebrofenin SPECT/CT-t alkalmazunk. Az adatokat multivarianciaanalízissel vizsgáltuk. Eredmények: A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának I. Sebészeti Klinikáján 2012 és 2018 között 20 ALPPS-műtétet végeztünk. A relatív térfogatnövekmény, illetve a reszekabilitás 96% vs. 86%, illetve 95% vs. 98% volt klinikánk és a regiszter 320 betegét vizsgálva. ’No touch’ technika alkalmazásakor a Clavien–Dindo III–IV. morbiditás és a mortalitás (22%–0%) szignifikánsan alacsonyabb volt, mint ’complete mobilization’ technika esetén (63%–36%; p<0,05). A regiszter betegadatainak multivarianciaanalízise alapján mortalitást fokozó független tényező volt a 60 év feletti kor, a máj macrosteatosisa, a nem colorectalis májtumor, a 300 percnél hosszabb műtét, a több, mint 2 egység vörösvértest-transzfúzió, illetve az elégtelen FLR-funkció a stage 2 előtt (p<0,05). Következtetés: Az ALPPS-műtét morbiditása és mortalitása helyes betegkiválasztással és ’no touch’ műtéttechnikával csökkenthető. Orv Hetil. 2019; 160(32): 1260–1269.

Open access

A klinikai kockázatbecslés jelentősége az akut coronaria szindróma betegút csökkentésében

The importance of clinical risk assessment in reducing the pathway of acute coronary syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Pandur
,
Renáta Eszteri-Regős
,
Bence Schiszler
,
Balázs Tóth
,
Gábor Priskin
,
József Betlehem
, and
Balázs Radnai

infarction – National Myocardial Infarction Register 2015. [A szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának és prognózisának fontosabb adatai. Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2015.] Cardiol Hung

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Daniele Mariastefano Fontanini
,
Gábor Fazekas
,
Gábor Vallus
,
György Juhász
,
Rita Váradi
,
Zsolt Kövesi
,
Márton Kolossváry
, and
Zoltán Szeberin

infrarenalis aortaaneurysma-műtétek eredményei az Érsebészeti Regiszter adatai alapján (2010–2014).] Orv Hetil. 2015; 156: 1991–2002. [Hungarian] 5 Menyhei G, Simó G, Szeberin Z, et

Open access
Magyar Onkológia
Authors:
Gábor Tusnády
,
István Gaudi
,
Lídia Rejtő
,
Miklós Kásler
, and
Zoltán Szentirmay

Absztrakt

Magyarországon 1999-ben indult a Nemzeti Rákregiszter az Országos Onkológiai Intézet fennhatósága alatt; feladata a különböző rosszindulatú daganatok előfordulási gyakoriságának meghatározása. A daganatos betegek túlélési valószínűségének becslésére új módszert dolgoztak ki, a periódusanalízist. Ennek a módszernek a továbbfejlesztéseként a magyar daganatos betegek túlélését Gompertz-eloszlással közelítjük. A magyar Nemzeti Rákregiszter adataiból jelen túlélési vizsgálatunkba azon daganatokat vontuk be, amelyeket 2002. január 1. és 2005. december 31. között ismertek fel, mert ezek már elég távol vannak a regiszter indulásától, így nem tükrözik a kezdeti hibákat, viszont a jelentől is elég messze vannak ahhoz, hogy a korrekciójuk befejezettnek tekinthető. Férfiaknál 21, nőknél 23 daganatlokalizációra meghatároztuk a Gompertz-eloszlás paramétereit és ennek alapján megadtuk az elméletileg várható túlélési valószínűségeket. Ebben a vizsgálatban nem vettük figyelembe sem a klinikai stádiumot, sem egyéb, a regiszterben fellelhető adatot. A Gompertz-eloszlás szerint minden esetben fennáll a daganat teljes gyógyulásának lehetősége és ennek valószínűsége már aránylag rövid követési idő alapján megbízhatóan becsülhető. Eredményeinket Kanada, Olaszország, Norvégia és Finnország ötéves túlélési adataival hasonlítottuk össze és lényeges különbségeket nem találtunk. Férfiaknál és nőknél is az egyes lokalizációkon belül az összehasonlított adatok eltérései lényegesen kisebbek, mint a különböző lokalizációk közötti eltérések.

Restricted access

Az akut pancreatitist követő kórházi visszavételi arány mint minőségi mutató

Rate of early hospital readmission in acute pancreatitis as a quality marker

Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Illés
and
László Czakó

Összefoglaló. Bevezetés: Az akut pancreatitis az egyik leggyakoribb kórházi felvételt igénylő gastrointestinalis kórkép. A korai visszavételi arány egyrészt az ellátást jellemző minőségi mutató, másrészt az akut pancreatitis 1 éves mortalitásának legerősebb prognosztikai faktora. Célkitűzés: A korai visszavétel arányának, illetve okainak vizsgálata klinikánkon akut pancreatitis diagnózisával kezelt betegek körében. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkat azon 18 év feletti betegek körében végeztük, akiket a 2010. január és 2018. december közötti időszakban akut pancreatitis diagnózisával kezeltünk klinikánkon, és az első emissziótól számítva 30 napon belül újból felvételre kerültek. A betegek adatait az Akut Pancreatitis Regiszter és a betegnyilvántartó rendszer (MedSol ) segítségével gyűjtöttük össze. A biliaris, illetve nem biliaris akut pancreatitises eseteket hasonlítottuk össze az epidemiológiai adatok, a visszavétel oka, a visszavételig eltelt átlagos időtartam, és a visszavétel időtartama, valamint kimenetele vonatkozásában. Eredmények: Akut pancreatitis diagnózisával 647 beteg került felvételre. Közülük 28 beteg került újrafelvételre. A leggyakoribb okok között 1) peripancreaticus szövődmények, 2) epés panaszok és 3) az akut pancreatitis kiújulása szerepel. A biliaris és a nem biliaris pancreatitises eseteket összehasonlítva, a visszavétel oka epés panasz volt az előbbi csoport 65,5%-ában és az utóbbi 15%-ában. A középsúlyos pancreatitises esetek száma szignifikánsan magasabbnak adódott a nem biliaris csoportban. Következtetés: A középsúlyos/súlyos pancreatitises esetek aránya magasabb volt a nem biliaris pancreatitises csoportban. Biliaris pancreatitis esetén javasolt index-cholecystectomia végzése. Orv Hetil. 2021; 162(11): 413–418.

Summary. Introduction: Acute pancreatitis is the leading cause of hospitalization among gastrointestinal diseases. The early readmission rate is a quality marker and the strongest prognostical factor of 1-year mortality of acute pancreatitis. Objective: To investigate the rate and cause of early readmission among patients treated with acute pancreatitis at our clinic. Methods: Our retrospective study was conducted among patients (>18 years) treated with acute pancreatitis between January 2010 and December 2018 at our clinic, by whom unplanned readmission happened <30 days from emission. Personal data were collected from the Hungarian Pancreas Registry. Data of biliary and non-biliary acute pancreatitis cases were compared concerning epidemiological data, cause of readmission, mean time elapsed until readmission, its duration and outcome. Results: 647 patients were diagnosed with acute pancreatitis. Of them, 28 patients had early readmission. The most common causes were 1) local pancreatic complications, 2) biliary and 3) recurrence of acute pancreatitis. By investigating the biliary and non-biliary pancreatitis cases separately, the cause of readmission was biliary in 65.5% and 15%, respectively. The number of moderately severe pancreatitis cases was significantly higher in the non-biliary group. Conclusion: The proportion of moderate/severe diseases was higher in the non-biliary pancreatitis group. In the case of biliary pancreatitis, it is suggested to perform index cholecystectomy. Orv Hetil. 2021; 162(11): 413–418.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Simonyi
,
Tamás Ferenci
,
Mihály Medvegy
,
Roland Gasparics
, and
Ervin Finta

the data from database of the Hungarian Hypertension Registry. [A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Simonyi
,
Tamás Ferenci
,
Ervin Finta
,
Iván Igaz
,
Sándor Balogh
,
Roland Gasparics
, and
Mihály Medvegy

database of the Hungarian Hypertension Registry. [A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján.] Hyperton Nephrol. 2017; 21(Suppl 1): S11–S18

Restricted access

: 1–8. 2 Kiss I, Kékes E. Hungarian Hypertension Registry. [Magyar Hypertonia Regiszter.] Orv Hetil. 2014; 155: 764–768. [Hungarian

Open access