Search Results

You are looking at 41 - 50 of 80 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

addition of sumac extracts results from electron transfer mechanism. The change in color of these reagents was measured colorimetrically at λ  = 517 nm for DPPH, and at 470 nm with 15 min intervals for β-carotene–linoleic acid. Both ascorbic acid and rutin

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: József Szabó, Gergely Maróti, Norbert Solymosi, Emese Andrásofszky, Tamás Tuboly, András Bersényi, Geza Bruckner, and István Hullár

and rutin (plant flavonoids, antioxidants), as well as allopurinol reduced hyperleptinaemia and inhibited leptin secretion from adipose tissue. Like in the current study, they also found increased serum insulin concentration. Others ( Shapiro et al

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Nemes, Marcel L. Geleijnse, Osama I. I. Soliman, Wim B. Vletter, Jackie S. McGhie, Tamás Forster, and Folkert J. Ten Cate

Jelenleg az echokardiográfia a legszéleskörűbben alkalmazott rutin noninvazív diagnosztikus eljárás, amelynek segítségével a mitralis billentyű morfológiája és funkciója jellemezhető. Ennek az összefoglaló jellegű közleménynek a célja az egyik legújabb echokardiográfiás fejlesztés, a transthoracalis real-time háromdimenziós echokardiográfia szerepének bemutatása a mitralis billentyű vizsgálatában.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Antal-Szalmás, Gergely Ivády, Attila Molnár, Zsuzsa Hevessy, Valéria Kissné Sziráki, Anna V. Oláh, Ágota Lenkey, and János Kappelmayer

Bevezetés: A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemző paraméter, az ún. „turnaround time” meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2–14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok („kiesők”) arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9–70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33–190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1–2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Tóth, Ágota Lenkey, Anna V. Oláh, Julianna Köteles, Valéria Kissné Sziráki, Adrienne Kerényi, and János Kappelmayer

Bevezetés: A laboratóriumi hibák jelentős része a preanalitikai fázisban következik be. Célkitűzés: A szerzők a rutin és sürgősségi laboratóriumi diagnosztikában a laboratóriumon belüli preanalitikai hibák előfordulását vizsgálják egy regionális klinikai laboratóriumban, továbbá bemutatják egy korszerű mintaszállítási mód, a pneumatikus csőpostarendszer hatását a leletátfordulási időre és a vizsgálati eredményekre. Módszer: Meghatározzák a preanalitikai hibák és a vizsgálatok visszautasításának arányát, a csőpostarendszer működési jellemzőit, összehasonlítják a csőpostával és hagyományosan szállított mintákban a hemolízis és a thrombocytaaktiváció mértékét. Eredmények: Az egyes preanalitikai hibák aránya 1% alatti, a vizsgálatok visszautasításának fő oka szérumminták esetén a hemolízis, alvadásgátolt mintáknál az alvadékosság és a citráttúlsúly volt. A csőpostával történő szállítás bevezetése jelentősen gyorsabb mintaszállítást, jóval egyenletesebb mintabeérkezést és -feldolgozást eredményezett, így a rutin és a sürgős minták esetén is rövidült a leletátfordulási idő. Következtetések: A nagy kórházi rendszerekben az autovalidálás használata és a preanalitikai hibák kontrollálása a laboratóriumi eredmények megbízható és gyors szolgáltatásához elengedhetetlen, amelyhez további jelentős segítség a pneumatikus csőpostarendszer. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1113–1120.

Restricted access

E tanulmány két évtizedes kutatómunka eredménye. Arra vállalkozik, hogy - elsősorban külföldi - pszichoszociális fogászati kutatási eredmények alapján felvázolja a fogászati szociológia körvonalait. A budapesti Orvostudományi Egyetem (ma: Semmelweis Egyetem) Magatartástudományi Intézetének megalakulásával (1993) kedvező feltételek alakultak ki a fogászati szociológia kidolgozására. A kilencvenes évek második felében zajlott a külföldi fogászati epidemiológiai-szociológiai-pszichológiai kutatási eredmények szisztematikus feltárására és szintetizálására irányuló irodalomkutatás. Az eredmények alapján felvázolhatók a fogászati szociológia főbb területei: 1. A fogászati páciens. A fogászati státus egyenlőtlenségei, ennek magyarázata a páciens szocioökonómiai státusa alapján. Az orális egészségmagatartás (a napi rutin szájhigiéné stb.) szociális szabályszerűségei. Attitűdök az orális egészségmagatartásban (hiedelem-modell és életminőség). 2. A fogorvos. A fogorvossá válás (szakmai szocializáció) pszichoszociális szabályszerűségei (motivációk stb.) A fogorvosi pályaattitűdök főbb területei, összetevői. A kiégési szindróma (burnout) jelentkezése fogorvosoknál. A fogorvosok társadalmi státusa, különös tekintettel a magyar viszonyokra (privatizáció). 3. A fogorvos-páciens interakciói. A kölcsönös részvétel pszichoszociális modellje. A fogászati szorongás szociológiája (a dentális félelem). A fogorvos-páciens kommunikáció főbb szabályszerűségei. A fogászati páciens elégedettsége, ennek pszichoszociális mutatói. A „jó fogorvosi ellátás”kritériumai.

Restricted access

Az R-klasszifikáció a rosszindulatú tumoros betegek terápia utáni tumorstátusának leírására szolgál. Sokan félreértik vagy félreértelmezetten alkalmazzák a diagnosztikus munka során, illetve az is előfordul, hogy megannyi szakmai ajánlás ellenére nem vált a mindennapi rutin részévé. Egyszerűsége ellenére az R-klasszifikáció megadása nemcsak a reszekciós szélek tumoros érintettségének megítélését jelenti, hanem figyelembe veszi a nyirokcsomó- és távoli áttéteket is, azaz a beteg tumorát annak teljes kiterjedésében vizsgálja, így az egyik legmegbízhatóbb prognosztikus marker. A legfontosabb, hogy a beteg kezelésében közreműködő kollégák (sebész, patológus, onkológus, radiológus) ugyanazt értsék az általában a patológus által megadott R-státuson, ez előfeltétele a minőségi betegellátásnak. Ez a tanulmány ismerteti az R-klasszifikáció megadásának tematikáját és a rutinmunka során felmerülő bizonytalanságokra próbál megoldásokat találni. Orv. Hetil., 2011, 152, 2086–2090.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők fiatal nőbeteg műtéti megoldását ismertetik, akinél súlyos fokú palmaris hyperhidrosis miatt végeztek szimultán bilateralis mellkasi sympathectomiát VATS-módszerrel. Bemutatják az alkalmazott anaesthesiologiai és műtéttechnikai lépéseket. Az 55 perces műtét során végzett Th2-Th3-as ganglionectomia, illetve az érintett sympathicus köteg eltávolítását követően betegük zavartalan kórlefolyás után panaszmentessé vált, hyperhidrosisa megszűnt. Az endoscopos (VATS) thoracalis sympathectomia rutin eljárás súlyos fokú felső testféli (palmaris, axillaris, facialis) hyperhidrosis kezelésére. Kétoldali érintettség esetén racionális elképzelés az egyidejű bilateralis megoldás, melyet a szerzők az alkalmazott VATS-technikával eredményesen végeztek. Röviden vázolják a hyperhidrosis sebészi kezelésének előzményeit. Véleményük szerint a bilateralis megjelenésű kóros izzadékonyság műtéteit, a nemzetközi szakirodalom adataival egybevágóan, célszerűnek látják egy ülésben mindkét oldalon elvégezni. A módszer biztonságos, kellő hatással bír, emellett rövidebb kórházi tartózkodást igénylő eljárás.

Restricted access

Ismeretes, hogy az újszülöttek, illetve a csecsemők néhány hónapos korig a kezük ügyébe kerülő testrészeket és tárgyakat megfogják. A szerző rutin-ultrahangvizsgálatok során az utolsó trimeszterben lévő magzatok fogóreflexének érvényesülését a méhben véletlenszerűen figyelte meg. Hat magzat a köldökzsinórját, egy a scrotumát és egy a péniszét fogta meg. Színkódolt Doppler ultrahangkészülékkel vizsgálva, az arteria umbilicalis véráramlás-sebesség hullámformáiban a leszorítás másodpercekig tartó átmeneti zavart okozott. Ezután a magzatok a köldökzsinórt elengedték. A napokkal-hetekkel később világra jött újszülöttek egészségesek voltak. A szerző következtetése, hogy a magzat fogóreflexének aktivitása csupán egy ártalmatlan, átmeneti epizód a magzat életében. A fogóreflexnek csupán etológiai jelentősége van, bizonyítja a prae- és postnatalis aktivitás átmenetét. A fogóreflex sztereotip ismétlődése a magzatokban, újszülöttekben és csecsemőkben bizonyíték a genetikailag örökölt mivoltra.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Erdélyi, János Kiss, and Ákos Zahár

Hazánkban az elmúlt években évente átlagosan 2000–2500 új tbc-s beteget regisztráltak. A betegség gyakorisága az utóbbi 10 évben folyamatosan csökkent: incidenciája 2000-ben 36/100 000 volt, 2005-ben mindössze 20, 2006-ban 18,8 megbetegedés jutott 100 000 lakosra. Az extrapulmonalis esetek rendkívül alacsony gyakorisága, a lassan induló, szegényes tünettan miatt a specifikus ízületi gyulladás diagnosztikája nem képezi a mozgásszervi betegekkel foglalkozó szakrendeléseken a mindennapi rutin részét. A pontos diagnózis felállításához és a sikeres kezeléshez számos szakma – esetünkben ortopéd sebész, radiológus, infektológus, pulmonológus, mikrobiológus, urológus – együttműködésére van szükség. A szerzők cikkükben bemutatják egy 19 éves férfi beteg két éve fennálló csípőízületi panaszai hátterében talált tuberkulózis diagnosztikai és kezelési lépéseit.

Restricted access