Search Results
Absztrakt:
Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a daganatos betegség diagnózisa és a diagnózist követő hosszú terápiás folyamat olyan negatív és megterhelő érzelmi állapotot hozhat létre, amely hátráltathatja a páciens fizikai és pszichés felépülését. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy komplex pszichológiai intervenciós program kidolgozása emlődaganatos nőbetegek számára és az előzetes eredmények bemutatása. Módszer: 6 hetes vizsgálatunkban 50, sebészeti műtétre váró emlődaganatos páciens került a mintába. A páciensek közül 20 fő az intervenciós csoportba került, 30 fő pedig a kontrollcsoportba. Mérőeszközként szolgált a Beck Depresszió Kérdőív (BDI), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI), a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív (SFQ), a Vizuális Analóg Skála (VAS), az Emlődaganatos Betegekre Kifejlesztett Életminőség Skála (FACT-B) és az Emlőrákkezelés Hatását Mérő Skála (BITS). Terápiás eszközként két újszerű eljárás, a PRISM-D rajzteszt és a Testképszobor Teszt került alkalmazásra. Eredmények: A kapott eredmények szerint az intervenció ígéretesnek mutatkozik, a programba bevont személyek a műtéttel kapcsolatos alacsonyabb félelmekről és állapotszorongásról számoltak be 6 héttel a műtét után, mint a kontrollcsoport tagjai. A műtét típusa jelentősen befolyásolta a testkép változásával kapcsolatos stressz mértékét. Következtetés: A kutatás a műtét előtti és a műtét utáni pszichológiai intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet emlődaganatos nőbetegek körében. Orv Hetil. 2019; 160(18): 700–709.
ALSÓVÉGTAG-AMPUTÁLT CUKORBETEGEK A REZILIENCIA TÜKRÉBEN
RESILIENCE IN DIABETIC PATIENTS WITH LOWER LIMB AMPUTATION
Háttér és célok
Az amputáció egy olyan átélt trauma, amely gyökeresen átalakítja az egyén önmagáról és a külvilágról alkotott képét. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, az amputáción átesett betegek milyen pszichés, szociális és fizikai nehézségekkel találják szembe magukat a műtétet követően, valamint hogyan igyekeznek megküzdeni a kritikus élethelyzettel. A reziliencia nézőpontjából azt kerestük, melyek azok a protektív és rizikótényezők, amelyek szerepet játszanak az alkalmazkodóképesség és a betegek mentális egészségének megőrzésében.
Módszer
Alsóvégtag-amputált diabetes mellitusban szenvedő betegeket (n = 46) vizsgáltunk utánkövetéssel az amputációt követő első, illetve hatodik hónapban, a kutatócsoportunk által összeállított kérdőívcsomag segítségével. Kontrollcsoportként egészséges vizsgálati személyeket vontunk be (n = 63), valamint 2-es típusú cukorbetegeket (n = 54). A kérdőívcsomag tartalmazta a Beck Depresszió Kérdőívet (BDI-R), a Connor–Davidson Reziliencia Skálát (CD-RISC), a Társas Támogatás Kérdőívet (MOS-SSS), a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS), valamint a Folkman és Lazarus-féle Konfl iktusmegoldó Kérdőívet (WOC).
Eredmények
Az amputációt követő hatodik hónapban a depresszió, valamint a negatív érzelmek mértéke szignifikáns csökkenést mutat, de a depresszió és a negatív érzelmek jelenléte az alkalmazkodás sikerességét veszélyezteti. Ezzel együtt a reziliencia és a pozitív érzelmek dominanciája növekszik. A társas támogatás keresése, különösképpen a betegek pozitív szociális interakción alapuló támasz iránti igénye nő az idő előrehaladtával, mindez pozitív kapcsolatban áll a rezilienciával. Továbbá protektív tényezőként van jelen a céltudatos cselekvés és az alkalmazkodás mint megküzdési stratégiák, de a negatív érzelmek jelenléte gyengíti a betegek adaptív megküzdését.
Következtetések
A magasabb rezilienciával rendelkező betegek alkalmazkodása sikeresebb, mint azoké, akik negatív alkalmazkodási stratégiákat alkalmaznak.
Táplálkozáspszichológia a tanácsadásban
The relevance of nutrition psychology in therapeutic settings
The relatively new field of nutritional psychology and nutritional psychiatry has a growing number of research supporting the connection between vegetable/fruit consumption and mental health. The results of the single-nutrient studies, apart from those of omega-3 fatty acids, have not been able to produce unambiguous results so far. In contrast, complex research designs focusing on the relationships between overall dietary quality and mental disorders have revealed promising results. The consumption of the vegetables-fruits, whole grains, legumes and oil seeds could be one of the key factors in this respect since the dietary fibre found primarily in plant foods feeds billions of bacteria in our guts. The evidence for the role of gut bacteria in modulating brain health and behavior is extensive – the microbiome-gut-brain axis (MGBA) consists of bidirectional communication between the central and the enteric nervous system, linking emotional and cognitive centres of the brain with peripheral intestinal functions. Therefore this paper argues that psychologists are strongly advised to consider the dietary habits of the client, even if this is not in the focus of their symptoms.
Egy korai kezdetű evészavar: A szelektív evés diagnosztikai jellemzői, etiológiája és terápiás lehetőségei
An early onset eating disorder: diagnostic features, etiology and possible therapies of selective eating
A szelektív evés — különösen kisgyermekkorban — nem ritka jelenség. Egyes gyermekeknél azonban a köznyelvi értelemben vett „válogatósság” igen súlyossá és tartóssá válhat, szélsőségesen beszűkítve az étkezési repertoárt. A szelektív evés az elégtelen tápanyagbevitel miatt negatívan befolyásolja a gyermek egészségét, a patológiás étkezési szokások pedig kihatnak mind az érintett személy, mint pedig a család jóllétére. A szelektív evés rendkívül gyakori a pervazív fejlődési rendellenességben érintett gyermekek körében, ezenkívül a szorongó, valamint kényszeres vonásokkal jellemezhető gyermekek csoportjában is magasabb előfordulási arányokat tártak fel. Fontos közvetítő változó lehet ezen evészavarban érintettek minden alcsoportjában a szenzoros túlérzékenység, amely egyben egyfajta magyarázattal is szolgál a tünetekre. Jelen tanulmány célja e kevéssé ismert evési probléma bemutatása, áttekintve a témában született kurrens nemzetközi szakirodalmat. Különös figyelmet fordítunk a szelektív evés diagnosztikai kritériumaira, majd részletesen ismertetjük a lehetséges háttértényezőket, kitérve a javasolt terápiás intervenciókra is. Az elméleti ismereteken túl két esettanulmány bemutatásával kívánjuk a szelektív evés felismerésében segíteni a szakembereket.
Háttér és célkitűzések: vizsgálatunk célja magyar mintán ellenőrizni a meddőség pszichés vonatkozásait feltáró eddigi, nemzetközi eredményeket. Módszer: 75 fős (63 nő, 12 férfi), magyar, kényelmi, keresztmetszeti minta felmérése történt önkitöltős, részben sztenderdizált kérdőívekkel. Eredmények: a vizsgált nők depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológiai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatban talált, nőkre vonatkozó, 2006-os pontszámoknál (BDI-S; átlag (M)=13,9; szórás(SD)=13,4; vs. M=9,7; SD=11,9; p<0,05). Az élet értelmességének mértéke szignifikánsan alacsonyabb az átlagnépesség sztenderdjeinél (BSCI-LM-7, M=8,9; SD=3,2; vs. M=9,9; SD=2,8; p<0,05). Állapot- és vonásszorongásszintjük azonban nem különbözik ezektől (rendre p=0,205 és p=0,477). A férfiak semmilyen mutató mentén nem tértek el az országos átlagoktól. Mintánkon belül sem a nem, sem az életkor, egy gyermek léte vagy a meddőség hossza, diagnózisa, a kezelések mennyisége és minősége nem látszott befolyásolni a lelkiállapotot. Szignifikánsan magasabb volt mind az állapot-, mind a vonásszorongása azoknak a nőknek, akik spontán vetélést éltek át, szemben azokkal, akiknek nem volt vetélésük, vagy terhesség-megszakításuk (is) volt (STAI-S; M=49,5; SD=13,8; vs. M=41,4; SD=11,9; p<0,05; / STAI-T; M=47,4; SD=11,6; vs. M=41,5; SD=10,4; p<0,05). Azok a med-dők, akik nem hisznek egy transzcendens hatalom létében vagy bizonytalanok, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (BDI-S, M=17,1; SD=15,1; vs. M=10,0; SD=10,1; p<0,05). A válaszadók 44%-a hiányolja a meddőségi centrumokban a pszicho-lógiai segítségnyújtást. Következtetések: a pilot-vizsgálat alátámasztja a nemzetközi eredményeket, miszerint a termékenységre várók lényegesen lehangoltabbak és életüket kevésbé érzik értelmesnek a ter-mékenységi nehézségekkel nem küzdőknél. Ez megfontolandóvá teszi a meddőségi kezelések során nyújtott pszichés támogatás beépítését a szakmai protokollba.
The present study examines psychopathic deviate tendency and psychopathology relationships and the possible gender differences in them in an Iranian adolescents and youth sample. The sample included 106 adolescents (55 females and 51 males) and 94 youth (45 females and 49 males) that were randomly selected from Eghlid city, Fars province, Iran. We speculated a possible linkage between psychopathology and psychopathic deviate tendency among adolescents and youth on the basis of developmental psychopathology and related literature. A demographic questionnaire, the Minnesota Multiphasic Personality Inventory–2, scale–4, and the Symptom Check List 90 Revised were used in this study. Analysis indicated that psychopathic deviate tendency and psychopathology indices were linearly related in adolescents and youth. There are significant positive correlation coefficients between the psychopathic deviate tendency and psychopathology including somatisation, obsessive-compulsive disorder, anxiety, interpersonal sensitivity, aggression, phobia, paranoid ideation, psychosis, atypical factors and SCL–90–R. However, significant correlations between psychopathic deviate tendency, somatisation and phobia are elements that give a new insight into this research. A multivariate analysis of variance conducted by gender, age group and gender-age group interaction as independents and the psychopathic deviate tendency and psychopathology indices as dependents variables that reject their significant effects in both dependents’ variables. Finally, the multiple regressions indicated that paranoid ideations, somatisation and aggression, somatisation, depression, and somatisation predict psychopathic deviate tendency in females, males, adolescence, youth, and total sample respectively.
Kutatásunk célja a halálról alkotott elképzelések generációs értékítélet-különbségeinek összehasonlító vizsgálata a magyar társadalomban. A halállal kapcsolatos, leginkább félelmet keltő dimenziók mérésére kérdőíves vizsgálatot végeztünk, 178 fős célpopuláción. A felméréshez a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skálát (MFODS, 42 tétel, 8 faktorba rendezve) használtuk. A skálát Lester Halál Iránti Attitűd Skálájával, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel és a STAI-T skálával validáltuk és bemértük. A statisztikai elemzés alapján a skála valid, jól mér a magyar populáción, a skálák egymással jól korrelálnak. Az MFODS eredeti faktorstruktúrája kirajzolódott a magyar mintán, az 5. faktor kivételével. A kapott eredmények - mint a fiatalok és a nők magasabb halálfélelme és szorongása - alátámasztják a szakirodalomban korábban közölt kutatási eredményeket.
Forintos, D., Ajtay, Gy., Kiss, Zs. (eds.): Questionnaires in clinical psychology. [Szorongás Állapot Becslőskála. In: Perczel Forintos, D., Ajtay, Gy., Kiss, Zs. (szerk.):Kérdőívek, becslőskálák a klinikai
A Flow Szinkronizáció Kérdőív pszichometriai jellemzői: reliabilitás- és validitásvizsgálat
Psychometric Properties of the Flow Synchronization Questionnaire: Reliability and Validity Testing
Systems in Social Psychology (279–293). San Diego : Academic Press Oláh , A. ( 1987 ). Az állapot–vonás személyiség kérdoív szorongás, düh és kíváncsiság skáláinak
A szexuális rendszer működése kérdőív magyar változata (SSFS)
Hungarian version of the Sexual System Functioning Scale (SSFS)
dinamika megértéséhez. Számos tanulmány mutatott ki összefüggéseket a kötődési bizonytalanság (szorongás és elkerülés) és a felnőttkori szexuális működés között, de ezen összefüggések hátterében álló mechanizmusokról viszonylag kevés magyarázat szól
