Search Results
Validity of the Hungarian version of the Subjective Happiness Scale (SHS-HU)
A Subjective Happiness Scale magyar változatának (SHS-HU) pszichometriai validálása
. ( 2000 ). Subjective well-being: The science of happiness and a proposal for a national index . American Psychologist , 55 ( 1 ), 34 – 43 . Diener , E. , Emmons , R.A. , Larsen
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: A csípő- és térdprotézisműtétek jelentős megterheléssel járnak a betegek számára. A műtétek körüli gyógyszeres fájdalomcsillapítás és szorongásoldás mellett a betegek gyógyulása az orvos–beteg kommunikáció során könnyen alkalmazható terápiás szuggesztiókkal is segíthető. Módszer: Prospektív, randomizált, kontrollált tanulmányunkban csípő- és térdprotézisműtéten spinalis anesztéziában átesett betegeken vizsgáltuk a pozitív szuggesztiók hatását. A szuggesztiós csoport tagjai műtét előtti beszélgetés során, valamint műtét alatt hangfelvételről kapták a szuggesztiókat. Eredmények: A kontrollcsoporthoz (n = 50) képest a szuggesztiós csoportban (n = 45) alacsonyabb volt a műtét alatti fájdalomcsillapítók és adjuváns szerek iránti összesített igény (p = 0,037), jobb volt a betegek közérzetének átlagos változása a műtét utáni 2. [1,31 (0,57; 2,04); p<0,001], illetve 4. [0,97 (0,23; 1,7); p = 0,011] napon, és kevesebb transzfúzió adására (OR: 2,37; p = 0,004) volt szükség. Ugyanakkor nem mutatkozott különbség a műtét utáni gyógyszerek iránti igényben, a hospitalizáció időtartamában és a szövődmények gyakoriságában. Következtetés: Eredményeink igazolják, hogy a terápiás szuggesztiók alkalmazása a műtét körüli időszakban kedvezően befolyásolja a gyógyulási folyamatot. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2011–2020.
Az álom- és éber világunk közötti kapcsok megtalálása számos kutatót inspirált már. Jelen cikkben egy olyan saját kutatásunkat ismertetjük, melynek célja az álmodás kontinuitás-elméletének empirikus vizsgálata és a teória pontosítása. A kontinuitás-elmélet szerint az álmok hű tükrei életünknek, személyiségünknek, gondolatainknak és a minket körülvevő környezetnek. A teória azonban meglehetősen általános szinten mozog, nem ad pontos predikciókat az éber és az álomvilág tartalmai között várható konkrét összefüggésekre vonatkozóan. Saját kutatásunk ezen hipotetikus kapcsolatok egy szeletének alapos feltérképezését tűzte ki célul: az életminőség és az álomtartalmak közti viszony megismerésére irányult. A vizsgálat során közép- és időskorú nők kéthetes álomnaplóinak tartalomelemzéséből nyert mutatókat vetettünk össze életminőségük számos dimenziójával. Ez utóbbi mérésére a WHOQOL-100 kérdőívet használtuk. Az álmok elemzése céljából a Hall és Van de Castle által speciálisan az álmokra kidolgozott tartalomelemző módszert alkalmaztuk. A korrelációs összefüggések feltárásán túl megvizsgáltuk azt is, hogy mely álomtartalmak képesek bejósolni az életminőség egyes tárgyköreit, valamint összehasonlításra kerültek az önmagukat betegnek valló nők álmai azokéval, akik egészségesként definiálták magukat. Az elemzésekből származó eredmények összecsengenek: az álombeli agresszív, barátságos, illetve szexuális interakciók mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya az éber életminőség érzékeny tükrének bizonyult. Továbbá az álmokban megjelenő kommunikációs eszközök száma és az ezekhez kapcsolódó cselekedetek mennyisége szintén az életminőség aktuális szintjének konzisztens álombeli jelzőjeként lépett fel. Eredményeink fő vonala támogatja az álmodás kontinuitás-elméletét, azonban az álombeli „pech” tartalma éppen ennek ellentmondó összefüggéseket mutat: ez a párkapcsolatban élők körében, valamint a magukat egészségesnek vallók körében bizonyult gyakoribbnak. A szerzők eredményeik értelmezése kapcsán saját feltételezéseiket is ismertetik.
Abstract
Background and aims
Online communities provide insights into psychedelic consumption, assisting in identification of trends, informing both harm reduction provisions and clinical research. This study extracts forum data on psychedelic substances, dosages, and administration routes, categorising and analysing self-reported consumption to inform care services and guide clinical work with psychedelics.
Methods
Posts (n = 660) from online psychedelic forums (The Shroomery and DMT Nexus) on 'trip sitting' were analysed. Using a Delphi-style expert panel review facilitated by LE, we created drug weight and intensity charts (threshold, light, common, strong and heavy dosages) for psychedelics discussed in these posts. The psychedelic substance, dosage intensity and route of administration [ROA] (smoked/vaporised, oral, injected, insufflated and undisclosed) frequencies and exploring correlations with perceived need for assistance from a psychedelic carer were mapped and correlated with perceived need for psychedelic care.
Results
Psychedelics appearing in our data were 5-MeO-DMT, ayahuasca, changa, LSA, LSD and psilocybin. There was greater commonality between clinical studies and 'common' doses determined through the Delphi method, for more extensively researched substances like LSD and psilocybin. Many posts indicated opinions that psychedelic care was unnecessary or optional for consumers, particularly for LSD and LSA. 5-MeO-DMT was strongly associated with a perceived need for care. A correlation was identified between greater psychedelic purity, dosage intensity, and a perceived need for care. Oral administration, the most common ROA, showed lower dosage intensity.
Conclusion
More research is needed to understand factors influencing psychedelic care practices. Educational information, emphasizing risk management strategies, should be provided to psychedelic consumers, emphasising psychedelic products and administration methods more likely to be dosed at a strong or heavy intensity.
Abstract
Background and aims
The aims were to examine how socio-demographics and gambling behavior relate to both primary and additional gambling motives, and whether the gambling motives change during a one-year-period.
Methods
The Finnish Gambling Harms Survey data was used. Gambling motives were measured with a categorical question. Gambling severity was measured using the Problem and Pathological Gambling Measure (PPGM). Using the first-wave data including only past-year gamblers (n = 5,684), five logistic regression models were utilized to explore the associations of gambling motives with socio-demographics and gambling behavior. The stability of gambling motives was assessed with McNemar’s test using longitudinal data (n = 2,078).
Results
Gambling for positive feeling was associated with younger age, high income, high gambling involvement and at-risk gambling. Monetary motive was associated with female gender, high gambling involvement, online or mixed-mode and at-risk gambling. Supporting worthy causes was associated with older age, monthly and weekly gambling, and land-based gambling. Socializing was associated with younger age and gambling occasionally on land-based venues with multiple game types. Finally, the motive to escape was intensified among 25–34-year-olds, homemakers, and those with high gambling involvement and at-risk or problem gambling. Gambling motives remained relatively stable for one year.
Discussion and conclusions
Gender and age profiles varied in different motives. Positive feeling, socializing and escape motive was heightened among younger respondents while supporting worthy causes was heightened among the oldest. Women gambled for money more often than men. Escape motive was associated with problem gambling. Longer follow-up is needed to confirm the longitudinal results.
Abstract
Background and aims
Online interventions for problem gambling are increasingly popular, but not everyone benefits from them. We describe 12 years of real-world data from an online intervention for gambling problems and aim to find out the extent to which depression, alcohol use, and sense of financial control influence the effectiveness of the program.
Methods
We analyzed treatment effectiveness and moderators in the Finnish “Peli Poikki” program (2007–2018)—an 8-week cognitive behavioral therapy and follow-up program for problem gambling. Participants were Finnish-speaking adults over 18 years of age (N = 2011, 66.9% males). We measured the self-reported level of problem gambling, depression, alcohol use, and sense of financial control across four treatment phases (baseline, post-treatment, 6-month follow-up, and 12-month follow-up), as well as the presence of gambling debt, psychological and physiological health, years suffered from gambling problems, and demographic variables.
Results
Participation grew across years with retention rates of 55%, 30%, and 19% for post-treatment and the two follow-ups, respectively. The average problem gambling scores declined significantly following treatment and remained low throughout the follow-ups. However, this decline (the beneficial treatment effect) was reversed after the follow-ups for those with high depression scores and those who felt they had no control over their finances.
Discussion and Conclusions
The Peli Poikki program is a well-functioning online intervention but less effective in the long term for participants with persisting symptoms of depression or without a sense of financial control. More attention is needed to screen and direct people with comorbidities to the appropriate services.
Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata
The helping professionals’ subjective well-being during the first wave of COVID-19: A cross-sectional study of vital exhaustion
for COVID-19 to contribute to compassion fatigue in critical care nurses . Journal of Clinical Nursing , 29 ( 15–16 ), 2762 – 2764 . Anderson , A. R ., & Fowers , B. J . ( 2020 ). Lifestyle behaviors, psychological distress, and well-being: A
of how school as a learning environment affects their well-being. Eur. J. Educ., 2008, 43 (1), 51–70. 3 Pusztai, G.: From the invisible hand to friendly hands
.1556/2006.6.2017.rev001 BOOK REVIEW The Routledge Handbook of Media Use and Well-Being Zsila Ágnes
Betegellátásban dolgozók munkahelyi jóllétének vizsgálata két Zala megyei kórházban
Examination of professionals’ well-being working in health sector in two Zala county hospitals
csoportjaiban.] Mentálhig Pszichoszom. 2012; 13: 219–241. [Hungarian] 9 Diener E, Suh EM, Lucas RE, et al. Subjective well-being: three decades of progress
