Search Results

You are looking at 51 - 52 of 52 items for :

  • "correlation analysis" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Kukorica műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáltuk a talaj P-ellátottságának hatását a kukorica szemtermésére, P- és Zn-tápláltsági állapotára, valamint e két tápelem kölcsönhatására. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A talaj főbb jellemzői: a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, humusztartalom 2,8–3,2%, a művelt réteg pH(KCl)-ja 5,0-5,2, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%, az AL-P2O5-tartalma a P-trágyázástól függően 120–362 mg·kg-1, EDTA Zn-tartalma 3,0 mg·kg-1. Jelen dolgozatban a 2001 és 2008 között, a tartamkísérlet 12–19. éveiben végzett kísérletek P-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők: – A savanyú kémhatású agyagos vályogtalajon, melynek P-ellátottsága P-trágyázás nélkül 120–150 mg AL-P2O5·kg-1 között változott, a kukorica szemtermése 7,39 t·ha-1 volt a nyolc év átlagában. A szemtermés maximuma a 160–220 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinten jelentkezett. Ennél magasabb P-ellátottságnál (360 mg AL-P2O5·kg-1 értékig), a terméshozamban érdemi változás nem volt kimutatható. – A címerhányás kezdetén végzett levélanalízis eredményei szerint a jobb P-ellátottságot a kukoricalevél nagyobb P-koncentrációja kísérte. A kukoricalevél P-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján meghatározott kielégítő P-ellátottsági határérték a 10–14 t·ha-1 szemtermésszinten a 0,20–0,37% P-koncentrációhoz kötődik. – A növekvő P-ellátottságot kísérő P–Zn antagonizmus a 160 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinttől érvényesült, de a 160–360 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági tartományban és a művelt réteg kielégítő Zn-ellátottságánál a kukorica Zn-tápláltságá-nak csökkenése termésdepressziót nem váltott ki. – A kukoricalevél Zn-koncentrációja, P/Zn aránya és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján a 10–14 t·ha-1 termésszinthez tartozó kielégítő Zn-koncentráció 10–32 mg Zn·kg-1, a P/Zn arány pedig 80–330.

Restricted access

Talajok szemcseösszetételének vizsgálata előtt nélkülözhetetlen a talajban található eltérő tulajdonságú kötőanyagok feloldása, roncsolása, mivel ezeknek fontos szerepe van a mikro- és makroaggregátumok kialakításában. Ennek hiányában jelentős mennyiségű agyagszemcse marad aggregátumokban, a szemcseösszetételt, agyagtartalmat jelentősen módosítva. Jelen tanulmányban az egyik leggyakoribb ragasztóanyagnak, a talajok humusztartalmának a hatását vizsgáltuk. A statisztikai analízis eredménye szerint a humuszt bontó hidrogén-peroxidos kezelésekkel – a kontrollként használt, humusz nélküli folyóvízi homok kivételével – szignifikánsan nagyobb agyagtartalmat mérünk, mint a MSz szerinti Na-pirofoszfátos kezeléssel. A hidrogén-peroxidos előkészítéssel a talajminták szemcseösszetételének varianciája lényegesen kisebb, mint más kezeléseké, vagyis az intenzívebb előkészítő eljárásokkal a minták szemcseméret eredményeinek különbsége csökken. Az előkészítő eljárások különbségének az okát keresve a talajok humusz- és agyagtartalmának korrelációját elemeztük. A humusz az agyagtartalommal gyengén korrelált. Az 1–5. kezelésekkel kapott agyag- és a talaj humusztartalma között negatív, míg a hidrogén-peroxidos kezelések esetén gyenge pozitív kapcsolatot mutattunk ki. Az ultrahangos kezelések kiemelt jelentőségűek az előkészítésekben, de az agyagtartalomban szignifikáns különbség csak a hidro-gén-peroxidos kezelések esetén mutatható ki. Vizsgálataink megmutatták a talajminták szemcseméret elemzése előkészítésének, az ásványi szemcsék dezaggregálásának fontosságát, valamint azt, hogy a dezaggregálás elégtelensége jelentősen kisebb agyagtartalmat eredményez. Talajok szemcseméret meghatározásában, de különösen a jelentősebb szervesanyag-tartalmú talajokéban a hidrogén-peroxidos előkészítő eljárás használandó. A Na-pirofoszfátnak és az ultrahangos kezelésnek a talajminta diszpergálásában van nagy jelentősége. Szükségesnek tartjuk ezért a hazai talaj szemcseméret-elemzés szabványát (szabványait) felülvizsgálni, továbbá az európai szemcseméret-elemzési eljárások tapasztalatainak megismerését és beépítését a hazai szemcseméret analitikai gyakorlatba.

Restricted access