Search Results
: Selbstbefreiung durch Verhaltenstraining 1975 Jeges, S. (1997) ‘Az egészség mint megőrzendő érték egy regionális
Tahin T., Jeges S., Lampek K.: Iskolai végzettség és egészség. Demográfia, 2000, 43 , 70–93. Lampek K. Iskolai végzettség és egészség Demográfia
Péntek, M.: Valuing health, health related quality of life. In: Gulácsi, L. (ed.). Health economics and technology assessment. [Az egészség értékelése, az egészséggel összefüggő életminőség. In: Gulácsi, L. (szerk.). Egészség-gazdaságtan és
A rheumatoid arthritis okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon
Nationwide epidemiological and health insurance disease burden of rheumatoid arthritis in Hungary
Boncz I, Kovács LG, Ertl T, et al. Health-economic analysis of diseases related to disturbed neonatal adaptation: a cost of illness study. [Újszülöttkori adaptációs zavarokhoz kapcsolódó kórképek egészség
A Spirituális Egészségés Életorientáció Kérdőív (SHALOM) magyar nyelvű adaptációja és pszichometriai elemzése
Adaptation and psychometric analysis of the Hungarian version of the Spiritual Health and Life-Orientation Measure (SHALOM)
spirituality? Yes and no . Interna-tional Journal for the Psychology of Religion , 9 , 3 − 16 . Pauwlik , Zs. O . ( 2008 ): Szubjektív értékkategóriák és vallásosság/spiritualitás mint a mentális egészség meghatározó faktorai főiskolai hallgatóknál . PhD
Absztrakt
Bevezetés: A megváltozott munkaképességű személyek részére kifizetett és jelenleg az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének közel 30%-át kitevő pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapítása, a keret racionális felhasználása régóta komoly problémákat vet fel. Célkitűzés: A tanulmány célja az elmúlt 25 év statisztikai adatainak és a jogszabályi környezet változásának az összehasonlító vizsgálata. Módszerek: Vizsgálatainkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Központi Statisztikai Hivatal adatsoraira, valamint az Állami Számvevőszék, továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartási jelentéseire alapoztuk. A vizsgált időszakra vonatkozóan elemeztük a megváltozott munkaképességű személyek számára kifizetett pénzbeli ellátások mértékét, az azok csökkentésére tett intézkedéseket, illetve az alapul fekvő jogszabályi háttér változását. Hosszmetszetben vizsgáltuk a háttérben húzódó komplex társadalmi, szociológiai folyamatainak vonatkozó dimenziót, továbbá a megváltozott munkaképesség orvosszakmai értékelésének rendszerét, illetve a komplex rehabilitációs ellátások megjelenését, hatásait. Eredmények: Az elmúlt 25 évben az eltérő megnevezés alatt (rokkantság, munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, rehabilitációs ellátás) kifizetett pénzbeli ellátások (járadék, nyugellátás) az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének még ma is meghatározó részét képezik (2016-ban 315 milliárd forint). Komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a régebben alapvetően automatikusan folyósított rokkantsági nyugdíj és járadék rendszerét a megmaradt egészségi állapotra építő, azt megtartó, javító komplex orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációval váltsák fel. Az intézkedések célja alapvetően a költségvetés kiadásainak csökkentése, illetve a kifizetett összeg rehabilitációs ellátásokra építő eredményesebb hasznosulása. Következtetés: A vizsgált hosszú időperiódusban lezajló társadalmi, szociológiai változások sajnálatosan elősegítették a rokkantsági ellátást igénybe vevők számának kezdetben gyors emelkedését, majd magas szinten stabilizálódását és a költségvetés jelentős terhelését. Ezt a pénzbeni ellátás rehabilitációs szemléletű átalakítása sem volt képes kellően ellensúlyozni. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 29–36.
A rheumatoid arthritis kezelésében jelentős változást hoztak a biológiai készítmények. Számos randomizált, kontrollált vizsgálatban értékelték hatásosságukat. Ezekben a vizsgálatokban a beválogatott betegek jellemzői különbözőek, és az adagolás módja is eltérő lehet. A vizsgálatokban placebokontrollt alkalmaztak, hiányzik a biológiai kezeléseket közvetlenül összehasonlító eredmény. Célkitűzés: A rheumatoid arthritisben alkalmazott biológiai készítmények hatásosságának indirekt összehasonlítása a randomizált klinikai vizsgálatok eredményei alapján. Annak számszerűsítése, hogy a rheumatoid arthritis súlyosságával szoros összefüggést mutató betegségfennállás és a funkcionális állapot változói hogyan befolyásolják a terápiás hatást. Módszer: A szerző elvégzi az adatok metaanalízisét és metaregresszió alkalmazásával megvizsgálja, hogy a betegséget leíró változók hogyan befolyásolják a megfigyelt hatást. Eredmények: A rendelkezésre álló irodalom kiterjedt, a metaanalízis eredményei 32 vizsgálatban követett 18 500 beteg adatain alapulnak. Az egyes gyógyszerek placebóhoz hasonlított esélyaránya monoterápiában 3,6–20,0 között, míg kombinációban 6,4–35,5 között változott. A biológiai kezelések páronkénti indirekt összehasonlítása szerint a relatív esélyarány 0,3–5,5 között volt. A betegség fennállásának hossza és a hozzáadott hagyományos bázisterápia pozitív, míg a betegség súlyossága negatív kapcsolatban volt a biológiai szerek relatív hatásosságával. Következtetések: Az elemzés szerint a biotechnológiai gyógyszerek hatásossága hasonló. Súlyosabb betegeknél a relatív hatás kisebb, hosszabb betegségfennállás nagyobb relatív hatással jár együtt. Orv. Hetil., 2011, 152, 919–928.
A védőnő-orvos együttműködés mint a 108 éve sikeresen működő Magyar Védőnői Szolgálat egyik alappilére
Cooperation between the health visitor and the physician as one of the pillars of the 108-year-old Hungarian Health Visitor Service
Bevezetés: A Magyar Védőnői Szolgálat több mint 100 éves múltja ellenére sem készült még olyan tanulmány, amely a védőnők és az orvosok együttműködését a múltba visszatekintve tanulmányozta volna. Célkitűzés: Védőnőtörténeti dokumentumok, a védőnői munkát szabályozó jogi és szakmai szabályozók vizsgálatával célunk volt feltárni 1) a Védőnői Szolgálat szakmai előrelépéseit, az orvos-védőnő együttműködést, továbbá 2) megvizsgálni, hogy napjainkban a védőnőképzésben vannak-e olyan kötelező képzési elemek, amelyek a védőnő-orvos együttműködésre készítik fel a hallgatókat, valamint 3) felkutatni az Északnyugat-Dunántúlon régi, védőnők és orvosok által használt eszközöket, dokumentumokat. Módszer: Szakirodalmi kutatómunkával feltártuk a védőnői munka fejlődésére, a védőnő-orvos együttműködésre vonatkozó dokumentumokat, a múltbeli és az aktuálisan érvényes jogi és szakmai szabályozókat, a jelenlegi védőnőképzésre vonatkozó rendeletet. Területi kutatómunkával felkutattuk a régi védőnői és orvosi munkaeszközöket és dokumentumokat. Eredmények: A Magyar Védőnői Szolgálat megalakulása orvosprofesszorok nevéhez kapcsolódik. A történelmi dokumentumok, szabályozók a védőnői munka fejlődéséről, hatásköri bővüléséről és a védőnő-orvos együttműködés fontosságáról tanúskodnak. A szakmai együttműködéshez szükséges képzési kompetenciákat a védőnőképzésre vonatkozó rendelet szabályozza. A két szakma közötti hatékony együttműködés meglétét számos korabeli használati tárgy és írásos emlék bizonyítja. Megbeszélés: A fennmaradt dokumentumok a védőnőt szinte kivétel nélkül úgy jellemzik, mint az orvos mellett dolgozó, az orvossal együttműködő személyt. Napjainkban az együttműködés szabályozottsága kiterjed minden védőnői szakmaterületre. Következtetés: Kutatómunkánk alapján joggal állíthatjuk, hogy a védőnő-orvos együttműködés az egyik fontos alappillére a napjainkban már 108 éve működő Magyar Védőnői Szolgálatnak. Orv Hetil. 2023; 164(33): 1311–1318.
