Search Results

You are looking at 51 - 60 of 188 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az intraoperatív hypothermia felismerésének és a maghőmérséklet-csökkenés megelőzésének jelentősége az utóbbi 10 évben tisztázódott részleteiben. Igazolódott, hogy a maghőmérséklet a hosszabb időtartamú műtétek esetén 1–3 °C-kal csökken. Ugyanakkor már enyhe hypothermia is (36 °C alatti maghőmérséklet) számos, a betegség kimenetelét hátrányosan befolyásoló szövődménnyel bírhat, úgymint perioperatív cardialis szövődmények, fokozott vérzékenység, a transzfúziós igény megnövekedése, a sebgyógyulás ütemének lassulása, a gyógyszerek metabolizmusának csökkenése. Igazolódott az is, hogy az intraoperatív hypothermia következményeinek kezelése mintegy megduplázza a betegek kezelési költségeit. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy összefoglaljuk az intraoperatív hypothermia létrejöttével, következményeivel és megelőzésével kapcsolatos legkorszerűbb ismereteket.

Restricted access

Absztrakt

A revascularisatio egy akutan vagy krónikusan elzáródott, beszűkült ér átjárhatóságának visszaállítását jelenti. A sebészi módszerek és gyógyszerek mellett évtizedek óta rendelkezésre állnak és folyamatosan fejlődnek azok a minimálisan invazív módszerek, amelyek jelentős részét az intervenciós radiológia fejlesztette ki és alkalmazza. Az innovatív szakmák bizonyos szempontból hátrányban vannak, mert sokszor forradalmi újításaik csak lassan jutnak el az általános elfogadottsághoz, és a nagy populáción végzett tanulmányok gyakran egyáltalán nem vagy csak késéssel végezhetők el. Mindezek ellenére ma már elfogadott és bizonyított a szerepük az aorta, valamint a renalis és perifériás artériák betegségeiben, amelyeket a szerzők ebben a közleményben elemeznek. Orv. Hetil., 2015, 156(17), 665–673.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Sztanek, Ágnes Molnárné Molnár, and Zoltán Balogh

Absztrakt

A diabeteses neuropathia egyik leggyakoribb és súlyos szövődmény lehet diabetes mellitusban. Az oxidatív stressz fontos szerepet játszik a cukorbetegség microvascularis komplikációinak progressziójában. A fokozott oxidatív stressz elősegíti bizonyos kóros metabolikus útvonalak, mint a poliol- és hexózamin-útvonal, az előrehaladott glikációs végtermékek, a poli-ADP-ribóz polimeráz és a proteinkináz-C aktivációját. Jelen összefoglalóban a szerzők áttekintik az oxidatív stressz és a cukorbetegség kapcsolatának legfrissebb ismereteit és összegzik a fokozott oxidatív stressz patofiziológiai hatásait a diabeteses neuropathia kialakulásában. A diabeteses neuropathia kezelésében alkalmazott modern gyógyszerek vizsgálatában még intenzív, hosszú távú összehasonlító vizsgálatokra van szükség a közeljövőben. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1939–1946.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Sohár, Mónika Kovács, Andrea Györkös, and Beáta Gasztonyi

Absztrakt

A szerzők hyperthyreosis miatt gondozott beteg esetét ismertetik, akinél a kezelés során propiltiouracil indukálta vasculitis igazolódott renalis érintettséggel, amely a gyógyszerelhagyást követően, illetve kortikoszteroidterápia mellett rendeződött. Ezt követően tiamazolkezelés során agranulocytosis alakult ki lázas állapottal. A vérképeltérések normalizálódása után átmeneti lítium-karbonát terápiát követően a hyperthyreosis sikeres műtéti megoldására került sor. A hyperthyreosis kezelésében alkalmazott gyógyszerek ilyen súlyos mellékhatásainak halmozott előfordulása ritka, amely jól mutatja, hogy ezen gyakori kórkép kezelése is tartogat kihívásokat a klinikus számára. Orv. Hetil., 2016, 157(22), 869–872.

Restricted access

A malignus melanoma pigmentsejtekből kiinduló, későn felfedezve igen agresszív, folyamatosan növekvő incidenciájú, bármely korosztályt érintő daganatos megbetegedés. Leggyakoribb formája meglévő hajlamosító tényezők (bőr-, szem-, hajszín, anyajegyek, pozitív családi anamnézis) talaján hozzáadódó környezeti faktorok (napégés) hatására a kültakarón, vagyis minden orvos számára könnyen vizsgálható helyen alakul ki. Sikeres kezelésének alapja továbbra is a korai diagnózis és műtéti eltávolítás. Áttétek jelentkezésekor a klasszikus, bár melanoma esetén csekély sikerrel kecsegtető kemo- és sugárterápia mellett, illetve helyett ma már új, molekuláris genetikai kutatásokon alapuló célzott terápiás szerek, valamint a gátolt tumorellenes immunválaszt a fék alól felszabadító immunterápiás gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Az összefoglaló közleményben a szerzők régi és új ismereteket igyekeznek rendszerezni és terjeszteni, bármely, a téma iránt mélyebben érdeklődő gyógyító szakma képviselőjének átnyújtani. Orv. Hetil., 2015, 156(15), 583–591.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Alajos Takáts, Ildikó Garai, Gábor Papp, Tímea Hevér, Emese Csiki, Csilla András, and Zoltán Csiki

A Raynaud-jelenséget az ujjak hideg, illetve pszichés stressz hatására kialakuló vasospasmusa jellemzi, amely az ujjak bőrszínének jellegzetes elszíneződéséhez vezet. A jelenség hátterében a vasoconstrictor és vasodilatator faktorok egyensúlyának megbomlása áll. Megkülönböztetünk primer, illetve a különböző alapbetegségekhez, köztük autoimmun kórállapotokhoz társuló szekunder formát. A diagnózis fizikális, kapillármikroszkópos, képalkotó és immunológiai vizsgálatok alapján állítható fel. A kezelés során alapvető feltétel a hideghatás, az érzelmi stresszhelyzetek és bizonyos gyógyszerek elkerülése. Roham esetén különféle vasodilatatorok, prosztaglandinanalógok, illetve antikoagulánsok lehetnek hatékonyak. Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen áttekintik a betegség jellemzőit, továbbá az elérhető diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. Orv. Hetil., 2012, 153, 403–409.

Open access

Absztrakt

A cukorbetegség korunk egyik legnagyobb népegészségügyi problémája. Felfedezésekor micro- és macroangiopathiás szövődmények meglétével, illetve azok korai megjelenésével is kezdettől számolni kell. 2-es típusú diabetesben a kardiológiai szövődmény jelentős részben a koszorúerek szintjén megjelenő atherosclerosis és ennek talaján kialakuló ischaemiás szívbetegség, klinikailag pedig az angina pectoris, illetve a myocardialis infarctus. Legalább ennyire gyakori a microangiopathia, illetve a szövetek szintjén kialakuló szekunder szívizom-károsodás. Az ischaemiás szívbetegség kezelésében az intervenciós beavatkozások mellett a koszorúér-tágító, a vérnyomást és szívfrekvenciát csökkentő gyógyszerek alkalmazása széles körben elterjedt. A szerzők egy olyan hemodinamikai hatásoktól mentes terápiára hívják fel a figyelmet, amely a szívizomsejt anyagcseréjére gyakorolt hatásai révén javítja a betegek életminőségét. Orv. Hetil., 2015, 156(19), 765–768.

Open access

A cardiovascularis halálozás világszerte növekszik. A halálos kimenetelnek egyik legfontosabb kóroki tényezője a diabetes mellitus. E megbetegedés kezelésére alkalmazható gyógyszerek közé tartoznak az inzulin kiválasztását fokozó szerek (insulinsecretagog készítmények), az inzulin hatását növelő (inzulinszenzitizálók) és glükózfelszívódást gátló készítmények. Mindezek alkalmazhatók monoterápiában és különféle kombinációban is. A gyakorlatban nagyon hasznosnak tűnik a roziglitazon és a glimepirid kombinációja. Mivel alkotóik különböző támadáspontokon fejtik ki hatásukat, jól kiegészítik egymást. A glimepirid a béta-sejtek inzulinszekrécióját fokozza, csökkenti a vércukorszintet, a roziglitazon pedig az így megtermelt inzulin iránti érzékenységet fokozza a célszervekben. A két szer additív módon jelentősen javítja a vércukorszintet. A glimepirid és roziglitazon kombinációját a betegek általában jól tolerálják, és a fix kombináció javítja a terápiás adherenciát is.

Restricted access

Absztrakt:

A reumatológiai kórképekben a hatásos fájdalomcsillapítás a mai napig kihívás. A gyulladásos reumatológiai betegségekben a leghatásosabb fájdalomcsillapítás az alapbetegség kezelése. Adjuváns kezelésként analgetikumot, nemszteroid gyulladáscsökkentőt és opioid szert adhatunk. A degeneratív kórképekben a hatásos fájdalomcsillapítás áll a terápia középpontjában. A mai napig a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek a leghatásosabb fájdalomcsillapítók. A gyógyszerek biztonságosságát illetően nagyon sok kérdés merült fel. Nincsen olyan szerv, amely ne lenne érintett, de a legsúlyosabb szövődménynek a gyomor-bél rendszer megbetegedését tartottuk. A XXI. század elején a cardiovascularis események felismerése jelentősen megváltoztatta a gondolkodásunkat ezekről a gyógyszerekről a fájdalomcsillapítás keretében. Orv Hetil. 2019; 160(22): 855–860.

Open access

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedés (COVID–19): összefoglaló hematológusoknak II. – a diagnosztika, terápia és prevenció lehetőségei

The novel coronavirus disease (COVID-19): a review for specialists in hematology II – aspects of diagnosis, therapy and prevention

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Bálint Gergely Szabó, Ilona Bobek, Marienn Réti, László Gopcsa, Dóra Mathiász, Botond Lakatos, Gabriella Bekő, Mónika Pető, János Sinkó, Gábor Mikala, Zoltán Kis, János Szlávik, Péter Reményi, and István Vályi-Nagy

Absztrakt:

A COVID–19 a SARS-CoV-2 vírus által okozott, járványosan terjedő, légúti kiindulású betegség. A kórokozó magas patogenitású, zoonotikus eredetű humán coronavírus, mely hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal. A vírusdiagnosztika a légutakból vett minta PCR-vizsgálatán alapul, melynek ismétlésére szükség lehet a fertőzés kizárására. A PCR-eredményt a klinikummal egybe kell vetni, mivel a preszimptomatikus beteg már vírust üríthet, a gyógyultak PCR-pozitivitása pedig hetekig elhúzódik. A terápiás stratégiák két ágát az antivirális gyógyszerek, valamint a hiperinflammációt gátló immunmodulánsok adják. Jelen összefoglalásunk a második azon két társközlemény közül, melyek célja a 2020. május 25-ig elérhető legfőbb nemzetközi és hazai betegséggel kapcsolatos eredmények ismertetése, elsősorban, de nem kizárólag hematológus kollégák számára.

Open access