Search Results
For all types of derivation characterised as productive by Kiefer (2000), the original version of Model Tau (Alberti 1997), dealing only with verbal derivation coming with no category change, can be extended to the entire spectrum of derivations; moreover, it can be extended in a straightforward way: the single novel factor is the central case frame peculiar to particular word categories. For instance, if the predicator is a noun, what corresponds to the case frame <Nom, Acc≯ in the sphere of verbs, is the case frame <Nom, Poss≯; this mapping is immediately observable in the case of -ÓjA (Laczkó 2005a), a suffix forming nouns in an argument-structure retaining way (elcsábít 'seduce' -≯ elcsábítója '(someone's) seducer'). The case frame characteristic of the output word category supplies an upper limit, within which the actual realization can belong to five types that precisely coincide with the five basic types of category-preserving verbal (and participial) derivation discussed Alberti (1997). How can these five basic types be derived? The crucial factor of each argument-structure transition is "advancement" of an argument (parallel with the "degradation" of another argument) in a sense that can be precisely defined in Model Tau.
In this paper I review some of the theoretical issues surrounding metaphor, investigating the understanding of metaphor-based constructions from a developmental psycholinguistic view. Reviewing the classification of metaphorical expressions, I elaborate on the morphological aspect of idioms; thus on the typology of metaphors, distinguishing them on the basis of their decomposability and conventionality (Gibbs 1994). I hypothesize a new, mentalistic model of interpretation, in which our mentalizing, intention-reading skills play a key role in deciphering intended (figurative) meaning. Furthermore, I point out the importance of decomposability and conventionality determining our interpretative processes; both factors playing a facilitating role in interpretation.
We follow Pollard (2007) in assuming that the mainstream Kripke/Montagueinspired possible-worlds semantics is “a framework known to have dubious foundations” (primarily because of the granularity problem), and “worlds are constructed from propositions […], and not the other way around”. We intend to work out this approach in a DRT-based framework, called ReALIS, in order to account for phenomena concerning referent accessibility, at the same time. We claim that our system offers a general solution to problems of intensional identity, and it is devoid of DRT’s “extra level” problem—by embedding discourse representations in the world model, not directly but as parts of the representations of interpreters’ minds, i.e., their (permanently changing) information states/“internal worlds”. Hence, there is simply no intensionality in ReALIS as interpreters’ “worldlets” (in description of their brains within the entire model of the universe) carry all kinds of information (BDI, guesswork, dream) typically “entrusted to” possible worlds.
Influenced by the boom of intercultural communication in a globalized world, a change is going on from the study of foreign laguages to the study of linguocultures, embracing all verbal and non-verbal channels of communication. This paper is devoted to the problems of signality in linguocultures.
A duodeno-gastrooesophagealis refluxbetegség sebészi kezelése: duodenal switch műtét
Surgical treatment of duodeno-gastrooesophageal reflux disease: duodenal switch
Absztrakt
A duodeno-gastrooesophagealis refluxbetegség komplex motilitási zavar, melynek kezelése (gyógyszeres és sebészi) mind a mai napig nem egységesen elfogadott. Tanulmányunk célja, hogy ismertessük a duodeno-gastrooesophagealis refluxbetegség kezelésével kapcsolatos tapasztalatainkat.
A tanulmányba azok a gastrooesophagealis refluxos betegek kerültek, akiknél terápiarezisztens epigastrialis panaszok, epés regurgitáció hátterében 24 órás kétcsatornás gyomor-, nyelőcső-Bilitec-vizsgálat kóros mértékű duodenogastricus refluxot igazolt. Mind a négy nőbetegnél (átlagéletkor 41,75 év (32–53)) duodenal switch műtétet végeztünk. A betegek 75%-ában korábban cholecystectomia történt. Az átlagos utánkövetési idő 24,25 (21–30) hónap volt.
Mind a 4 betegnél korábban gastrooesophagealis reflux betegség miatt antirefluxműtétre került sor. Közülük egy betegnél recidív gastrooesophagealis reflux is igazolódott, nála refundoplicatiót is végeztünk. Perioperatív szövődményt, mortalitást nem észleltünk. Utánkövetés során mind a négy beteg panaszmentessé vált, azonban egy betegnél az egyéves kontrollvizsgálat során végzett 24 órás nyelőcső-pH-monitorozás kóros mértékű savas refluxot igazolt.
Gastrooesophagealis reflux betegeknél antirefluxműtét után jelentkező epigastrialis panaszok hátterében kóros mértékű duodenogastricus reflux állhat. Erre prediszponáló tényező lehet a korábban elvégzett cholecystetomia. Gyógyszeres kezelésre nem javuló, funkcionális vizsgálatokkal igazolt kóros mértékű duodenogastricus reflux kezelésére duodenal switch műtét jó eredménnyel alkalmazható.
Elszabadult Amplatzer-occluder az aortában
Dislodged Amplatzer occluder in the aorta
Absztrakt
A pitvari sövényhiány (ASD) percutan eszközös zárása mint alternatíva lépett elő a nyitott szívműtéti megoldás helyett. A szerzők egy 55 éves nő esetét mutatják be, akinél veleszületett secundum típusú ASD miatt Amplatzer-occluder beültetést végeztek. Mellkasi panaszai három nappal az eszköz beültetése után kezdődtek, emiatt kardiológusa echocardiographiát végzett, mely a korábban beültetett eszköz hiányát és a korábbi ASD fennállását látta, majd klinikánkra utalta, ahol mellkasröntgen és mellkas-CT-felvétel készült, melyek az occluder aorta-tuncus brachiocephalicus szögletbe ékelődését igazolták. Extracorporalis szívműtétet indikáltunk az eszköz eltávolítására és a meglévő ASD direkt varrattal történő zárására. Eseménytelen posztoperatív időszak után távozott a beteg otthonába, jó általános állapotban.
Az optimális rekonstrukciós típus keresése totális gastrectomia után
Searching for the optimal reconstructive methods following total gastrectomy
Absztrakt
A szerző három prospektív randomizált tanulmányban és egy klinikai kísérletben vizsgálja totális gastrectomia után a különféle rekonstrukciós típusok hatását a testsúly, testtömegindex, tápláltsági és immunológiai laboratóriumi paraméterek, motilitas, zsír- és szénhidrát-felszívódás, életminőség, valamint a gastrointestinalis hormonok termelődésének alakulására. Az első tanulmányban egy új típusú pótgyomor, az aboralis pótgyomor kerül összehasonlításra a Roux-Y rekonstrukcióval. A második tanulmányban ugyanezek, valamint az aboralis pótgyomor duodenumbekötéssel végzett verziója szerepelnek. Jobb zsírfelszívódás és életminőség mutatkozik aboralis pótgyomor esetén, és ezen előnyöket a duodenumbekötés fokozza, valamint előnyösebb vasháztartási paraméterekkel egészíti ki. A harmadik tanulmányban az aboralis pótgyomor kerül összehasonlításra a hagyományos oralis pótgyomorral, mindkét rekonstrukció duodenumbekötéssel végzett verziójával. Ezen két csoport között lényeges különbség nem igazolódott. A negyedik tanulmányban az első két tanulmány betegeinél végeztek a szerzők klinikai kísérletet a prae- és postprandialis glükóz-, inzulin-, cholecystokinin- és somatostatintermelés vizsgálatára, egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. Szignifikáns különbségek igazolódtak a rekonstrukció típusától függően: a duodenumbekötéses rekonstrukciónál a fiziológiáshoz hasonló cholecystokinin- és somatostatingörbék mutatkoztak, míg a duodenumkizárásos rekonstrukcióknál kórosan magas értékeket mértek.
Abstract
One possible form of how children use parental models in their social relations would be if children showed more willingness to make friends with peers resembling their parents. To test this possibility, composite faces created from 3 to 6 year old children's photos were transformed to resemble facial images of their parents. The children were asked to show which one of the two same-sex transforms they find more appealing: the familial or the control face. Children who lived in emotional proximity to their parents, and in particular to their mothers, were attracted more to father-resembling faces than to unfamiliar ones. These results suggest that childhood experiences influence face preferences. This bias may affect social decisions later in adulthood, and could help to explain preferences for parent-resembling mates.
The paper aims to deal with the problem of “homonymy” in Origen’s work from the point of logic. As far as Origen is concerned, this term expresses the difference between the literal and non-literal meanings of various Scriptural texts. Therefore, homonymy can be regarded as a primitive linguistic entity for the interpretation of the Scripture. Origen’s use of this term shows that a considerable part of the tools he classifies into the arsenal of logic is in close connection with linguistic entities, that is, with the Scripture. Nevertheless, as in the case of the difference between the literal and non-literal sense of the statements and commands of the Scripture, so too in connection with homonymy, the question of truth and falsity may emerge. Therefore, in this sense, homonymy has a logical character as well.
