Search Results

You are looking at 51 - 60 of 464 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Végstádiumú májbetegségben a teljes májátültetés mára világszerte elfogadott gyógymóddá vált. A hosszú várólisták és a kevés cadaver donormáj miatt azonban egyre inkább tért hódít a „split”-máj és az élő donoros májátültetés is. A donorok és recipiensek műtét előtti képalkotó vizsgálatai nélkülözhetetlenek a műtét tervezéséhez, a műtét utáni radiológiai vizsgálatok pedig nagymértékben járulnak hozzá a műtét sikeréhez. – A szerzők az élő donoros májátültetés recipienseinek műtét előtti és utáni képalkotó vizsgálatait ismertetik. Sorra veszik a pre-, intra- és posztoperatív vizsgálatokat, részletezik az UH-, hagyományos röntgen-, illetve CT/MR-vizsgálat szerepét, valamint felsorolják a kapcsolódó intervenciós radiológiai lehetőségeket.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők egy appendix enterobiasisos betegük esetét ismertetik. Az Enterobius vermicularis fertőzés ritkán oka az appendicitisnek. A fertőzés műtét előtti diagnosztizálása majdnem lehetetlen klinikai gyanú nélkül. A paraziták az acut appendicitisnek megfelelő tüneteket okozhatnak. Az appendixcsonk gondos megfigyelése az enterobiasis műtét alatti diagnosztizálásához vezethet. Az időben történő diagnosztizálás és megfelelő terápia megelőzheti a későbbi komplikációkat.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét és a műtét utáni felépülés sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen félelmek felmérésére kifejlesztett Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar változatának validitás- és reliabilitásvizsgálata volt daganatos megbetegedésben szenvedő személyek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 149, sebészeti beavatkozáson átesett páciens vett részt. A skála validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Vizuális Analóg Skálát használtuk. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,878; 0,885) kiváló. A konstruktumvaliditás vizsgálatakor közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a műtét utáni vélt fájdalom és a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív között. Következtetések: A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a műtét előtt álló páciensek műtéttel kapcsolatos rövid távú és hosszú távú félelmeiről. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1988–1993.

Restricted access

Absztrakt:

A szerző irodalmi értékelő tanulmányában röviden foglalkozik a kézallograftok átültetésének történetével, a műtét technikai alapjaival, továbbá az immungátlás gyógyszeres kérdéseivel. Leszögezi, hogy e műtét bonyolult csoportmunkát igényel: számos szakterület specialistáinak kell összedolgozniuk a sikeres végeredmény érdekében. A legtöbb problémát ma már nem a bonyolult műtét technikai kihívásai jelentik, hanem az immungátló kezelés gyakran nem kellő hatékonysága, illetve szövődményei; bár e területen is jelentős fejlődés következett be és a most zajló kutatások biztató eredményeket sugallnak. A szerző közleményében ezeket a kérdéseket tárgyalja a nemzetközi adatok tükrében. Leszögezi, hogy a sikeres kézátültetés, az érzésében és mozgásában jó hatásfokkal helyreállított kéz a beteg számára új életminőséget jelenthet, szemben a régóta alkalmazott ortézisekkel. Orv Hetil. 2017; 158(38): 1483–1487.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Barna Babik, Krisztina Kádár, Attila Tóth, László Göbölös, and Gábor Bogáts

Absztrakt:

A 30 éves, komplex pulmonalis atresiás betegnél csecsemőkorban az unifokalizálás eldönthetősége miatt exploratio, 10 éves korban rekonstrukciós műtét (kamrai sövényhiány zárása, unifokalizáció, jobb kamra–arteria pulmonalis folytonosságának kialakítása homografttal) történt. A mindkét kamra csökkent működését okozó aortabillentyű-elégtelenség és ascendenstágulat, illetve homograftelégtelenség miatt az aortabillentyű plasztikája, a pulmonalis billentyű, illetve az aorta ascendens és arteria pulmonalis törzs cseréje vált szükségessé. Magyarországon betegünk az első, akinél ilyen redoműtét történt. A műtét sikere igazolja, hogy megfelelő gondozás, diagnosztika (echokardiográfia, MR, CT) mellett az időben történt műtét jó korai és késői eredményt biztosíthat a komplex szívhibás, felnőttkorú betegek számára. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 546–549.

Open access

.: Az epeutak sebészetének aktuális kérdései 1200 műtét tapasztalata alapján. Sebész Nagygyűlés, 1958. Bruzsa B.: Hyperinsulinizmus sebészi kezelése. Bajcsy-Zsilinszky Kórház klinikopatológiai ülése, Budapest, 1959

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Juhász, Imre Boncz, Péter Kanizsai, Sándor Mester, and Andor Sebestyén

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji töréseket követő halálozás magas, kockázati tényezőikről kevés adat ismert. Célkitűzés: Ellenoldali csípőtáji törések 30 napon, és 365 napon belüli halálozásának és kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Retrospektív tanulmányunk alapját a 2000-ben combnyaktörés miatt operált időskorú betegek képezték, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A vizsgált kockázati tényezők az életkor, nem, kísérő betegség, törés lokalizációja, műtét típusa, lokális szövődmények, intézményi felvétel napja, amelyet logisztikus, Cox-regressziós és Kaplan–Meyer-analízissel értékeltünk. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg, 8,3%-os 30, illetve 38,4%-os 365 napon belüli halálozással. A 30 napon belüli halálozás szignifikáns kockázati tényezői a pertrochantaer töréstípus (EHpertrochantaer/combnyak = 4,722, VHpertrochantaer/combnyak = 4,129) és a műtét hiánya (EHnincs műtét/osteosynthesis = 7,357, VHnincs műtét/osteosynthesis = 6,317), a 365 napon belüli halálozásnál az idősebb kor (EHkorév = 1,070, VHkorév = 1,050) és az osteosynthesis műtéti típus (EHarthroplastica/osteosynthesis = 0,450). Következtetés: A kor, a töréstípus és a műtét típusa kockázati tényezőnek bizonyult. Az ellenoldali csípőtáji törések okozta halálozást csökkentő effektív preventív stratégia kialakításához további kockázati tényezők elemzése szükséges. Orv Hetil. 2017; 158(20): 783–790.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Lukovich, András Papp, Péter Fuszek, Tibor Glasz, Hajnalka Győrffy, László Lakatos, and László Harsányi

A duodenumra lokalizált Crohn-betegség az összes Crohn-betegség kb. 0,5–4%-át teszi ki. Leggyakoribb tünete a gyomorürülési zavar és a jelentős fogyás. Az endoszkópos biopszia eredménye gyakran bizonytalan, ami megnehezíti az egyéb benignus szűkületektől való elkülönítését. A műtétet igénylő megbetegedés kezelése tekintetében a betegséggel foglalkozó európai konszenzusos nyilatkozat sem ad pontos irányelveket. Beteganyag: Eredménytelen konzervatív kezelés miatt a Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 2002–2007 között három betegnél a gyomorürülési panasz megoldására műtétre volt szükség. Mindegyik betegnek a műtét előtt jelentős súlyvesztése (13–30 kg) volt. Két esetben sikerült a gyulladt bélszakasz eltávolítása a duodenum parciális reszekciójával, és az emésztőtraktus Billroth-II. szerint végzett rekonstrukciójával, egy esetben a leszálló duodenum érintettsége miatt csak bypassműtétre (gastro-jejunostomia) nyílt lehetőség. Eredmények: A betegek a műtét óta eltelt 45/24/9 hónap óta panaszmentesek, műtét előtti súlyukat visszanyerték. Sem korai, sem késői szövődményt nem észleltünk. Következtetések: A konzervatív kezelésre tartósan nem reagáló, szűkületet okozó duodenalis Crohn-betegség műtéti javallatot képez, azonban a fennálló malnutritio a műtét előtt kezelést igényel. A műtét típusa előre nem tervezhető, a kellően előkészített patkóbél-Crohn-beteg gyógyhajlama nem rosszabb, mint egyéb lokalizációjú sorstársaié.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Zoltán Fülöp, Tivadar Ifj. Bara, Patricia Simu, Mónika Szilveszter, Emőke Drágus, Réka Linda Fülöp, János Jung, and Tivadar Bara

Absztrakt:

Bevezetés: Az óriás hasfali defektusok kezelése kihívást jelent a sebészek számára. CT-vizsgálattal meghatározható a sérvzsák és a hasüreg térfogata közötti arány, megállapítva a téraránytalanság mértékét, amely a műtét utáni hasűri nyomás mértékének kifejezője lehet. Célkitűzés: A posztoperatív óriás hasfali defektusok kivizsgálásában alkalmazott CT-vizsgálat jelentőségének alátámasztása, a rekonstrukciós módszer hatékonyságának elemzése a hasűrinyomás-méréssel. Módszer: Prospektív kutatást végzünk klinikánkon, vizsgálva az óriás hegsérvvel kezelt betegeinket, akiknél műtét előtt hasi CT-vizsgálat készül. A hasfal rekonstrukciója feszülésmentesen, retromuscularisan elhelyezett Prolene hálóval és sérvzsákból készített peritoneumlebenyekkel történik. Műtét alatt és műtét után hasűri nyomást mérünk, posztoperatívan 2, 4, 6 hónap után telefonon keresztül követjük betegeinket. Eredmények: Elért eredményeinket három eset kapcsán mutatjuk be. 1. eset: A 48 éves nőbetegnél óriás kiújult hegsérv, több társbetegség állt fenn. Testtömegindexe 43,6, a hasfali defektus átmérője 155 mm, a hegsérv térfogata 1536,63 cm3 volt. A műtét utáni 7. napon hazabocsátottuk. 2. eset: Az 51 éves férfi betegnél multilocularis óriás hegsérv keletkezett, testtömegindexe 26,85 volt. A két hasfali defektus átmérője 123 mm és 105 mm, térfogatuk együttes értéke 406,41 cm3 volt. A műtét utáni 5. napon a beteget elbocsátottuk. 3. eset: A 67 éves férfi beteg testtömegindexe 23,7, a hasfali defektus mérete 100 mm, térfogata 258,10 cm3 volt. A beteget a műtét utáni 4. napon elbocsátottuk. Következtetés: A preoperatív CT-vizsgálat adatai fontosak az alkalmazott műtéti technika megválasztásában. A sérvzsák és a háló együttes alkalmazása az óriás hegsérvek rekonstrukciójában olcsó és feszülésmentes műtéti technikát biztosít a fokozott rizikóval rendelkező betegek esetében. A technika rövid távú hatékonyságának elemzésére a húgyhólyagon keresztül mért hasűri nyomás a választandó módszer. Orv Hetil. 2020; 161(9): 347–353.

Restricted access

Abstract

Bevezetés: A krónikus mellűri gennyedések súlyos eseteiben a betegek eredményes kezelése csak thoraco-myoplastica elvégzésével lehetséges. A műtét a lágy részekre és a csontstruktúrára is kiterjedő jelentős szöveti áldozattal, funkcionális károsodással és megmaradó deformitással jár. Az alkalmazott számítógépes műtéti terv kialakításának célja az, hogy a záróműtét lágyrész- és funkciókárosító hatását mérsékelje. A műtét kedvezőtlen hatásainak mérséklésében jelentős segítséget nyújt a CT és spirál-CT segítségével elkészített 3 dimenziós felvételek műtét előtti értékelése. Betegek és módszer: 1990. január 1. és 2010. május 31. között 85 thoraco-myoplasticát végeztek különböző eredetű krónikus mellűri gennyedés miatt. Az átlagéletkor 62,7 év volt. A funkció- és szövetkímélő thoraco-myoplastica 76 esetben fenestratio után végzett nyitott kezelést követően történt, 9 betegnél tartós szívódrainage-t követően. 2006-ban vezettük be osztályunkon a krónikus mellűri gennyedés végleges megoldására szolgáló thoraco-myoplastica műtétek számítógépes tervezését, amelyet 8 beteg esetében alkalmaztunk. A spirál-CT segítségével előre modellezhető, hogy hány bordára és azok mekkora szakaszára terjedjen ki a thoracoplastica. Az üreg pontos térfogatának, lokalizációjának meghatározása és az elforgatható izomnyalábok (m. pectoralis maior, m. latissimus dorsi stb.) térfogatának műtét előtti mérése segít a krónikusan gennyedő üreg megszüntetésében. A szerzők által kidolgozott feltételrendszer alapján kerültek a betegek műtétre. Eredmények: A 20 év alatt végzett 85 thoracomyoplastica műtét mortalitása 4,8% volt. 8 esetben számítógépes modellezés és tervezés előzte meg a műtétet. Mindegyik beteg gyógyult. Következtetés: A szerzők megállapítása szerint a számítógépes tervezés a sebész munkáját jelentősen segíti abban, hogy a műtét során a mellkasi struktúra és a lágy részek feláldozásával járó hátrányos következményeket mérsékelhesse.

Restricted access