Search Results

You are looking at 51 - 60 of 80 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt

A szerzők fiatal nőbeteg műtéti megoldását ismertetik, akinél súlyos fokú palmaris hyperhidrosis miatt végeztek szimultán bilateralis mellkasi sympathectomiát VATS-módszerrel. Bemutatják az alkalmazott anaesthesiologiai és műtéttechnikai lépéseket. Az 55 perces műtét során végzett Th2-Th3-as ganglionectomia, illetve az érintett sympathicus köteg eltávolítását követően betegük zavartalan kórlefolyás után panaszmentessé vált, hyperhidrosisa megszűnt. Az endoscopos (VATS) thoracalis sympathectomia rutin eljárás súlyos fokú felső testféli (palmaris, axillaris, facialis) hyperhidrosis kezelésére. Kétoldali érintettség esetén racionális elképzelés az egyidejű bilateralis megoldás, melyet a szerzők az alkalmazott VATS-technikával eredményesen végeztek. Röviden vázolják a hyperhidrosis sebészi kezelésének előzményeit. Véleményük szerint a bilateralis megjelenésű kóros izzadékonyság műtéteit, a nemzetközi szakirodalom adataival egybevágóan, célszerűnek látják egy ülésben mindkét oldalon elvégezni. A módszer biztonságos, kellő hatással bír, emellett rövidebb kórházi tartózkodást igénylő eljárás.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Hajnalka Andrikovics, Anikó Szilvási, Nóra Meggyesi, Viktória Király, Gabriella Halm, Sándor Lueff, Sarolta Nahajevszky, Gábor Mikala, Andrea Sipos, Nóra Lovas, Zoltán Csukly, Zoltán Mátrai, Júlia Tamáska, Attila Tordai, and Tamás Masszi

A myeloproliferatív szindróma a hematopoietikus őssejt klonális zavara, amelynek kialakulásában feltehetően részt vesz a 2-es típusú Janus kináz gén Val617Phe pontmutációja. Az aktiváló mutáció előfordulási gyakorisága az eddigi adatok szerint polycytaemia verában 80%, essentialis thrombocythaemiában 35%, krónikus idiopathiás myelofibrosisban pedig 50% körüli értékeket mutat. A fent említett kórképek diagnózisa eddig szekunder faktorok kizárásán, valamint csontvelő biopsziás vizsgálaton alapult. Munkánk célja egyszerű és rutin körülmények között alkalmazható molekuláris genetikai technikák beállítása volt a 2-es típusú Janus kináz gén Val617Phe pontmutáció kimutatására. Az adatok segítségével a mutáció pozitív és mutáció negatív myeloproliferatív szindrómában szenvedő betegek klinikai adatait kívántuk összehasonlítani. A Val617Phe mutáció előfordulási gyakoriságát 252 myeloproliferatív szindróma miatt gondozott beteg perifériás vérmintájából vizsgáltuk allél specifikus polimeráz láncreakcióval. Polycytaemia verában a mutáció előfordulási gyakorisága 85,4% (117/137), essentialis thrombocytaemiában 56,6% (56/99), krónikus idiopathiás myelofibrosisban pedig 87,5% (14/16) volt. A Val617Phe-pozitív polycytaemia verában és essentialis thrombocythaemiában szenvedő betegcsoportokban szignifikánsan nagyobb, a diagnózis megállapításakor mért hemoglobinszint és fehérvérsejtszám értékeket találtunk, mint a Val617Phe-negatív betegeknél. A splenomegalia és a különböző szövődmények (trombózis, vérzés, transzformáció akut leukémiába) előfordulási gyakorisága nem tért el szignifikánsan a Val617Phe-pozitív, illetve negatív csoportok között. Összefoglalásként megállapítható, hogy a 2-es típusú Janus kináz Val617Phe mutáció-analízis rutin laboratóriumban kivitelezhető, nem invazív módszer, amely nagymértékben segíti a myeloproliferatív szindróma differenciáldiagnosztikáját. Bár a Val617Phe mutáció-kimutatás pontos helye a myeloproliferatív szindróma diagnosztikai algoritmusában jelenleg még nem került meghatározásra széleskörű szakmai konszenzus alapján, a vizsgálat elvégzése javasolt ismeretlen eredetű erythrocytosis és thrombocytosis esetén.

Restricted access

A magnéziumpótlás egyre népszerűbb az egészségre és az egészséges életmódra való törekvés miatt. Nem ismertek azonban a magnéziumpótlás metabolikus hatásai egészségesekre és valamilyen betegségben szenvedők esetében. Célok: A szerzők a magnézium-malát hatását vizsgálták a kalcium- és magnéziumszintekre, az antioxidáns paraméterekre normolipidaemiás és hyperlipidaemiás patkányokban. Módszerek: A négy csoportba (kontroll, kontroll-kezelt, hyperlipidaemiás, hyperlipidaemiás-kezelt) osztott kísérleti állatok hím Wistar patkányok (n = 40; 150–200 g ttm) voltak. A kontroll- és kontroll-kezelt csoportok kontrolltápot, míg a hyperlipidaemiás és hyperlipidaemiás-kezelt csoportok zsírdús tápot (2% koleszterin, 20% napraforgóolaj, 0,5% kólsav) kaptak. A kilenc napig tartó kezelést követően automata analizátorral rutin laboratóriumi paramétereket, ICP-OES műszerrel fémiontartalmat, valamint spektrofotometriás és luminometriás módszerekkel redoxparamétereket határoztak meg. Eredmények: Kontrollállatok esetében a magnézium-malát a legtöbb esetben nem eredményezett szignifikáns változást a mért paraméterekben. A magnézium-malát-kezelés szignifikánsan csökkentette a glükózkoncentrációt, az alkalikus foszfatáz és amiláz aktivitását a hyperlipidaemiás csoportban. Szignifikánsan alacsonyabb indukált kemilumineszcenciás intenzitás volt kimutatható a hyperlipidaemiás-kezelt patkányok plazmájában és erythrocytáiban. Magnéziumpótlásra a szervek magnéziumkoncentrációja nem emelkedett meg szignifikánsan, azonban a kalcium/magnézium koncentráció aránya csökkent. Következtetések: Rövid ideig adott nagy mennyiségű magnézium hatására kontrollpatkányokban a normális homeosztázis miatt a legtöbb esetben nem változtak szignifikánsan a mért értékek, ugyanakkor a hyperlipidaemia befolyásolta a fémelem-homeosztázist, a rutin laboratóriumi paramétereket és a redoxrendszert. Bár a változások többsége kedvező volt, kiemelendő, hogy magnéziumpótlásnál körültekintően kell eljárni, különösen metabolikus eredetű betegségek esetében. Orv. Hetil., 2011, 152, 1075–1081.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Judit Szabó, Róza Ádány, József Balla, Zoltán Balogh, Zoltán Boda, István Édes, István Fekete, Miklós Káplár, János Mátyus, László Oláh, Sándor Olvasztó, György Paragh, Dénes Páll, György Pfliegler, Gusztáv Vajda, Margit Zeher, and László Csiba

Az érelmeszesedés generalizált betegség, amely egyaránt károsítja az intracerebralis, carotis, coronaria-, vese- és perifériás ereket. A korai morfológiai és funkcionális károsodások már a második–harmadik életévtizedben kimutathatók, és a betegség progressziója függ a kockázati tényezők gyakoriságától, súlyosságától és az egyéni érzékenységtől. Noha a vascularis kockázati tényezők (dohányzás, túlsúly, életkor, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány, magas vérnyomás, cukorbetegség, idült vesebetegség és dyslipidaemia) közösek és gyakoriak a különböző érbetegségekben, de a jelen klinikai rutin mesterségesen különböző szubdiszciplínák feladatává teszi az egyes vascularis manifesztációk átvizsgálását és kezelését a polypragmasia állandó veszélyével. A közelmúltban világméretű felmérések igazolták a sokszervi károsodásban szenvedő vascularis betegségek holisztikus szemléletét úgy a diagnosztika, mint a terápia területén. A jelen összefoglaló áttekinti a vascularis betegségek határterületi kérdései területén elért legújabb eredményeket és felvázolja a jövő perspektíváit. Orv. Hetil., 2012, 153, 483–498.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Furka, Norbert Németh, and Irén Mikó

Absztrakt

A sérült, de egyébként ép szerkezetű lép megtartására számos műtéti technika ismert. Ezek közül két módszer kidolgozása is kötődik a tanszékhez: az ölelkező varratsorral végzett lépresectio és a nagycseplesz kettőzetébe ültetett lépszeletkékkel végzett eljárás, az úgynevezett „lépkötény”-módszer, a lép-autotranszplantáció. Az elmúlt három évtizedben a műtéti technika kialakítását követően funkcionális és strukturális utánkövetéses vizsgálatok történtek egyre bővülő metodikai tárházzal: beleértve a széles körű laboratóriumi vizsgálatokat (hematológiai, haemostaseologiai, haemorheologiai, enzimológiai, rutin kémiai, immunológiai), képalkotó eljárásokat (hasi UH, scintigraphiai módszerek, SPECT, valamint az utóbbi években nano-SPECT/CT), morphologiai elemzéseket (hagyományos szövettani, immunhisztokémiai, elektronmikroszkópos vizsgálatok), valamint a haemopoeticus őssejtek szerepének vizsgálatát. E vizsgálatok főbb, jelző értékű eredményei a lép-autotranszplantáció létjogosultságát mutatták, hiszen a beültetett lépszeletkék újraereződés révén, remodellatiójuk és recolonisatiójuk után részben újra képesek biztosítani a lépfunkciókat. Ez pedig kritikus fontosságú a lép eltávolítását követő szövődmények (OPSI, DIC) elkerülésében. Jelen tanulmány a legfontosabb elveket és a különböző kísérletes modellek főbb következtetéseit foglalja össze.

Restricted access

A molekuláris célzott terápia – a lehetőségek bővülésével – egyre inkább szerephez jut a tüdőrákos betegek ellátásában. Ezzel együtt rendkívül fontossá vált a daganatnak nemcsak a pontos szövettani tipizálása, hanem molekuláris jegyeinek feltérképezése is. A rutin klinikai gyakorlatban citotoxikus kezelésnél betegszelekció céljából prediktív szöveti markereket még nem alkalmazunk, azonban egyre bővülnek azok a kutatási eredmények, amelyek segíthetik az onkológusokat abban, hogy egyszer majd a betegeiket egyénre szabott kemoterápiában részesíthessék. Különösen megnőhet ennek jelentősége akkor, amikor a beteg életkora, általános állapota és/vagy társbetegségei miatt a kemoterápiának még az alkalmazhatósága is megkérdőjeleződik. A tüdőrák molekuláris célzott terápiája manapság elsősorban az adenocarcinomában szenvedőknek ad reményt, az intenzív kutatások eredményeképpen azonban már körvonalazódnak további ígéretes terápiás célpontok. Napjainkban az onkopulmonológia forrongó korszakának lehetünk szemtanúi, ami minden nehézsége ellenére a tüdőrákban szenvedők és kezelőorvosaik számára egyaránt reményekkel szolgál. Orv. Hetil., 2012, 153, 909–916.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Szijártó, Zsolt Turóczi, Péter Arányi, Zoltán Nagy, and Endre Gyurkovics

Az akut végtagi artériás okklúzió a kialakuló súlyos szövődmények, valamint nagy mortalitása miatt rendkívüli klinikai jelentőséggel bír. A diagnózis felállítása egyszerű, azonban a stádiumbesorolás hosszabb idejű elzáródások kapcsán nem egyszerű objektív kritériumok hiányában. Ennek nagy gyakorlati jelentősége, a reverzíbilis és az irreverzíbilis károsodás terápiája közötti különbségben van: reverzíbilis károsodás esetén a keringés helyreállítása, irreverzíbilis károsodás esetén a végtag amputációja terápiás értékű. Az elzáródás következtében létrejövő hosszú idejű ischaemia a végtag fő tömegét képező vázizomrostok és a jelen lévő endothelsejtek károsodását idézi elő. Revascularisatio esetén, paradox módon további sérülések keletkeznek lokálisan, illetve a felszabaduló mediátorok szisztémás keringésbe jutásával távoli szervekben is. A károsodás fokának gyors és pontos megítélésére jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő eljárás. A közlemény célja a fenti kórállapot irodalmi összefoglalása, bemutatása, illetve egyes új, speciális diagnosztikus teszt ismertetése, mint például a jelenleg még kísérleti stádiumban lévő, különböző enzimhisztokémiai reakciók használata. Ezek gyors eredményt biztosíthatnak preoperatívan is, így megfelelő standardizálás után alkalmasak lehetnek rutin klinikai alkalmazásra. Orv. Hetil., 2010, 151, 2057–2066.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Mátrai, László Tóth, Toshiaki Saeki, István Sinkovics, Mária Gődény, Hideki Takeuchi, Mária Bidlek, Alexandra Bartal, Ákos Sávolt, Bence Dorogi, and Miklós Kásler

A regionális nyirokcsomóstátus az emlőrák legfontosabb prognosztikai faktora. A korai, klinikailag nyirokcsomó-negatív emlőrákoknál az őrszemnyirokcsomó-biopszia az axillaris staging standard módszere. A preoperatív limfoszcintigráfia az őrszemnyirokcsomók számának és elhelyezkedésének meghatározásával pontosítja a biopsziát. Az utóbbi években az idős, túlsúlyos betegeknél, atípusos vagy extraaxillaris nyirokelvezetésnél, nem ábrázolódó, illetve az izotópbeadási helyhez közeli őrszemnyirokcsomók meghatározásához egy új, hibrid képalkotó eljárás, a komputertomográfiával kombinált single photon emissziós komputertomográf (3D SPECT/CT) nyújt segítséget. A szerzők magyarul elsőként tekintik át az emlőrák-őrszemnyirokcsomó meghatározásával foglalkozó, a 3D SPECT/CT teljes – máig mindössze 14 közleményből álló – angol nyelvű szakirodalmát. Összefoglalásként elmondható, hogy a 3D SPECT/CT növeli a preoperatív őrszemnyirokcsomó-meghatározás eredményességét, minőségét, segítve ezzel a rutin klinikai gyakorlatban az emlőrákos betegek pontosabb stagingjét. Orv. Hetil., 2011, 152, 678–688.

Open access

., Kuttan, G.: Rutin inhibits nitric oxide and tumor necrosis factor-alpha production in lipopolysaccharide and concanavalin-a stimulated macrophages. Drug Metabol Drug Interact 22 , 263–278 (2007). Kuttan G

Restricted access

Az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődés történt a szexuálmedicina területén; egy új multidiszciplináris szakma jött létre, amely az élettani, biológiai, pszichoszociológiai és kulturális környezetnek, valamint egyes megbetegedéseknek a szexuális életre és annak minőségére gyakorolt hatásával foglalkozik. A szexuális életre vonatkozó kérdés többnyire nem része a „rutin” orvosi konzultációknak, és általában a szexuális aktivitásra vonatkozó publikált adatokat sem orvosi forrásokból gyűjtik össze. Cél: A vizsgálat célja a magyar férfiak jellemző szexuális aktivitására vonatkozó, megbízható adatok gyűjtése volt. Módszer: A szerző 2002. január és 2005. június között andrológiai és urológiai rendelésen megjelent betegek körében gyűjtött adatokat. Eredmények: A felmérésben részt vevő 723 (21–61 év közötti) férfi átlagosan heti 3,1 közösülésről számolt be, azonban az életkori dekádok között alig volt különbség, csupán az 50 év fölöttiek értéke volt szignifikánsan kevesebb (1,9/hét). Következtetés: Összehasonlítva a kisszámú rendelkezésre álló nemzetközi eredménnyel, a magyar férfiak a szexuálisan legaktívabb nemzetek közé tartoznak, bár az eltéréseket magyarázó többféle befolyásoló tényező vizsgálatára nem került sor. Orv. Hetil., 2011, 152, 1648–1650.

Restricted access