Search Results
Egy ikigai elemekkel bővített „legvágyottabb én” típusú online intervenció hatásvizsgálata
Effects of an online best possible self intervention based on the ikigai approach
hogyan érzik magukat (1 = „egyáltalán nem”; 4 = „nagyon”). A skálán minimum 20, maximum 80 pont érhető el, és minél nagyobb az elért pontszám, annál magasabb az aktuális szorongás szintje. Jelen vizsgálatban a skála Cronbach-alfa-értéke a pre- ( α = 0
Intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport pánikbetegség kezelésére
Intensive cognitive behavioral group therapy for the treatment of panic disorder
family practice. [A szorongás és a depresszió jelentősége a családorvosi gyakorlatban.] Neuropsychopharmacol Hung. 2017; 19: 137–146. [Hungarian] 8
A zenei teljesítményszorongás: prevalencia, kialakulás, társuló zavarok és személyiségvonások, kezelési lehetőségek
Music performance anxiety: prevalence, origins, related disorders and personality traits, and ways of treatment
-Forintos , D. , & Kresznerits , Sz. ( 2017 ). Szociális szorongás és önértékelés: A „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai adaptációja . Orvosi Hetilap , 158 ( 22 ), 843 – 850
: Relation to attachment history . New Directions for Child and Adolescent Development , 44 , 51 – 64 . 51. Klein Melanie ( 1998 ): A csecsemőkori szorongás
A felnőtt kötődés korszerű mérési lehetősége: A közvetlen kapcsolatok élményei — kapcsolati struktúrák (ECR-RS) kötődési kérdőív magyar adaptációja párkapcsolatban élő felnőtt személyeknél
Hungarian adaptation of the experiences in close relationships — Relationship structures questionnaire in an adult sample
Jelen kutatás célja az ún. ECR-RS (Experiences in Close Relationships — Relationship Structures, Fraley, Heffernan, Vicary és Brumbaugh, 2011) kötődési kérdőív magyar adaptálása, mely számos eddig megoldatlan módszertani problémára ad adekvát választ. Egyrészt alkalmas egy-egy fontos személyhez (apa, anya, pár, barát) fűződő kötődés specifikus vizsgálatára. Másrészt az azonos tételeknek köszönhetően a különböző kötődési személyekkel kapcsolatos elkerülés és szorongás mértéke könnyedén összehasonlíthatóvá válik, hiszen a kérdőív ugyanazokat a dimenziókat méri a 4 fontos személlyel kapcsolatban. Felnőtt, párkapcsolatban élő személyek mintáján (n=336) az ECR-RS jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik. A feltáró faktorelemzés a kötődés kétfaktoros elképzelését támasztja alá (elkerülés és szorongás). A kérdőív validitása megfelelő, a magasabb párkapcsolati elkerülés és szorongás alacsonyabb általános jóllét, párkapcsolati elégedettség és párkapcsolati megküzdési erőforrás értékekkel, valamint magasabb depresszió és párkapcsolati stressz értékekkel jár együtt. Az öt alapvonás csak mérsékelt kapcsolatot mutat a felnőtt kötődéssel. A különböző személyekkel kapcsolatban mért elkerülés és szorongás szintje szignifikáns eltéréseket mutat: a számunkra fontos személyekhez különbözőképpen kötődünk, és ez eltérő módon befolyásolja a jóllétet, illetve a párkapcsolat minőségét. K-központú klaszterelemzés segítségével a két dimenzió figyelembevételével lényegében sikerült azonosítani az ismert négy kötődési típust is.
A megbocsátás az interperszonális sérelmekre adott egyik lehetséges válasznak tekinthető, melynek fókuszában a sérelmet elszenvedő személy kognitív, érzelmi és viselkedéses válaszaiban bekövetkező proszociális változás áll. A megbocsátás mentális és fizikai egészségre kifejtett pozitív hatása jól dokumentált. Magas szintje alacsony szorongás- és depressziószinttel társul, illetve sikeresen csökkenti a stresszre adott fizikai választ (kortizol és kardiovaszkuláris reaktivitás). A megbocsátást - hatásai alapján - olyan emóció fókuszú megküzdési módként definiálhatjuk, mely sikeresen csökkenti az interperszonális sérelem nyomán kialakult stresszreakciót. Az utóbbi években számos intervenciós technikát dolgoztak ki, melyek a megbocsátás támogatását, illetve fejlesztését tűzték ki célként. Ezek a módszerek általában sikeresen növelik a megbocsátásra való hajlandóságot.</o:p>
Írásunk a WHO Jól-lét Kérdőív 5 tételes (WBI-5) rövidített magyar verziójának hazai adaptálását mutatja be. A mérőeszköz validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján készült. A vizsgálat 12 668 főre terjedt ki, a minta életkor, nem és lakóhely szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Beck-féle Reménytelenség Skála három tételét, a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szorongás alskáláját (HAS), a rövidített Maastricht Vitális Kimerültség Kérdőívet, a rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Életcél és Kapcsolatok alskálájának 7 kérdését, valamint az egészségi állapot önbecslését használtuk fel. Az öttételes WHO Általános Jól-lét Skála belső megbízhatósága kiváló (Cronbach-alfa: 0,85). A mérőeszköz rotálatlan főkomponens-elemzése is megerősítette a kérdőív homogenitását. A kérdőív az elvárásoknak megfelelően közepesen erős, negatív kapcsolatban állt mind a Rövidített Beck Depresszió Kérdőív értékével, mind a szorongást mérő HAS 7 tételének összpontszámával és a reménytelenséggel. Kérdőívünk összpontszáma hasonló erősségű, pozitív kapcsolatban állt mind a válaszadó önmagához, mind másokhoz viszonyított szubjektív egészségi állapotával, továbbá az élet értelme-konstruktummal. A kérdőív magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek tekinthető a pozitív életminőség vizsgálatakor.
Elméleti háttér: A várandósság alatti depresszió és szorongás magzatra gyakorolt negatív hatását több kutatás látszik igazolni, míg mások nem találtak ilyen irányú összefüggéseket. Az antenatális depresszió és szorongás részben a fiziológiai, endokrinológiai változásokon, részben az anyai egészségmagatartáson keresztül hathat a magzatra. Cél: Vizsgálatunk célja a szorongás, a depresszió, az önértékelés és a társadalmi tőke várandósok egészségmagatartására gyakorolt hatásának feltárása volt. Az egészségmagatartás elemeit a várandósságra történő felkészülés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a folsav- és vitaminbevitel alkották. Hipotézisünk az volt, hogy a szorongás és a depresszió, valamint a csökkent önértékelés romló egészségmagatartással jár együtt. Módszerek: Szombathely város tíz védőnői körzetében populációs monitoringot hoztunk létre, ahol 2008. 02. 01. és 2009. 02. 01. között minden terhességi nyilvántartásba kerülő nőről rendszeres adatgyűjtést végeztünk. 307 várandós képezte mintánkat, melyben a depressziót a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a szorongást a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívvel, az önértékelést a Rosenberg-skálával mértük. A társadalmi tőkét a közösségi bizalom hiánya, a kölcsönösség és a civil támogatottság 0-tól 3-ig terjedő skáláin mértük. Összefüggéseinket logisztikus regresszió segítségével tártuk fel. Eredmények: A magasabb szintű vonásszorongással jellemezhető válaszadók kisebb eséllyel készültek a várandósságukra (EH = 0,955; 95%MT = 0,923—0,988) és szedtek vitaminokat (EH = 0,954; 95%MT = 0,922—0,987); a több depresszív tünetet mutatók pedig nagyobb eséllyel dohányoztak (EH = 1,106; 95%MT = 1,060—1,154). A társadalmi bizalom hiánya kisebb esélyű folsavbevitellel (EH = 0,648; 95%MT = 0,485—0,867) járt együtt; továbbá a magasabb önértékelésűek kisebb- (EH = 0,943; 95%MT = 0,892—0,997), a nagyobb társas támogatottságúak nagyobb eséllyel (EH = 1,571; 95%MT = 1,144—2,156) fogyasztottak alkoholt. Következtetések: Vizsgálatunkban a szorongás, a depresszió, az alacsony önértékelés és a csökkent társadalmi tőke negatív egészségmagatartási tendenciákkal járt együtt.
szemlélete indokolja a kettős fókuszt, hiszen a szorongás és depresszió, vagyis az internalizáló zavarok keresztmetszetben és hosszmetszetben is gyakran járnak együtt (negatív affektus szindróma). Gyermek- és serdülőkorban a komorbiditás mind az
Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik.
