Search Results

You are looking at 51 - 60 of 173 items for :

  • "type 1 diabetes" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A glikációs index lehetséges magyarázata a hemoglobinglikáció biokinetikus modellje alapján

Possible explanation of the hemoglobin glycation index by the biokinetic model of glycation

Orvosi Hetilap
Authors:
Olivér Rácz
,
László Barkai
,
György Eigner
,
Levente Kovács
,
Melinda Bicsák
,
Katalin Muriová
, and
Péter Dombrovsky

, et al. Hemoglobin glycation index: a robust measure of hemoglobin A1c bias in pediatric type 1 diabetes patients. Pediatr Diabetes 2010; 11: 455–461. 11

Open access
Hungarian Medical Journal
Authors:
Solomon O. Ugoya
,
Mayowa O. Owolabi
,
Tokunbo A. Ugoya
,
Fabian H. Puepet
,
Godwins O. Echejoh
, and
Adesola Ogunniyi

.: Vascular risk factors and markers of endothelial function as determinants of inflammatory markers in type 1 diabetes. The EURODIAB prospective complications study. Diabet. Care, 2003, 26 , 2165–2173. Fuller J

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Nagy
,
Zsolt István Komlósi
,
Dalma Fanni Márton
,
Adrienn Halász
,
Péter Gergely
, and
Anikó Somogyi

insulin excipient metacresol in a child with type 1 diabetes: a case report. J Med Case Rep. 2012; 6: 263. 9 Jaeger C, Eckhard M, Brendel MD, et al. Diagnostic algorithm

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Szakály
,
Károly Kalmár Nagy
, and
István Wittmann

American Diabetes Association: Pancreas transplantation for patients with type 1 diabetes. Diab. Care, 2000, 23 , 117. Pancreas transplantation for patients with type 1 diabetes Diab. Care

Restricted access

Eidem, I., Stene, L. C., Henriksen, T., et al.: Congenital anomalies in newborns of women with type 1 diabetes: nationwide population-based study in Norway, 1999–2004. Acta Obstet. Gynecol. Scand., 2010, 89 , 1403

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Wagner
,
István Wittmann
,
László Piros
,
Réka P. Szabó
, and
Péter Szakály

Absztrakt:

A cukorbetegség számos vesebetegség kockázatát növeli. A legjelentősebb a diabeteses nephropathia, de ischaemiás vesebetegséget, krónikus pyelonephritist és papillanecrosist is okozhat. A diabeteses nephropathia prognózisa a ma alkalmazott kezelés mellett sokat javult, ennek ellenére még az egyik leggyakoribb oka a dialízisnek és a veseátültetésnek. A diabetes további szövődményei közül elsősorban a cardiovascularis betegségek határozzák meg a mortalitást, de a cerebrovascularis események és az alsó végtagi amputációt igénylő obstruktív verőérbetegség is megemlítendő. A diabeteses retinopathia szinte mindig fennáll diabeteses nephropathia esetén, de a neuropathia is gyakori, illetve az érkárosodások gyakran kombináltan állnak fenn. Ezek miatt a betegek komplex kivizsgálást, követést és korai kezelést igényelnek. Ha transzplantáció indokolt, akkor érdemesebb azt preemptív módon végezni, illetve a legjobb eredmények az élődonoros veseátültetéstől várhatók. A szénhidrátháztartás zavarának különböző formáival találkozhatunk transzplantáció kapcsán: új keletű poszttranszplantációs diabetes alakulhat ki, de a recipiens diabetese is progrediálhat transzplantációt követően. A veseátültetés mellett hasnyálmirigy-átültetésre 1-es típusú diabetes okozta végstádiumú veseelégtelenségben kerülhet sor, a leggyakrabban szimultán módon, mely normoglykaemiát és inzulinindependenciát is eredményezhet, illetve a diabetes több másodlagos szövődményének progressziója is megállhat. A szervátültetést közvetlenül követő néhány hétben a betegek jelentős részében transzplantációhoz asszociált hyperglykaemia alakul ki, ennek oka sokszor átmeneti, azonban az immunszuppresszív kezelés és a beteg állapotának stabilizálódása ellenére a betegek akár harmadánál megmaradhat. Patogenezisében elsősorban inzulinszekréciós zavar játszik szerepet, de kifejlődéséhez inzulinrezisztencia is kell. Megelőzésében és kezelésében elsősorban inzulinkezelés segíthet, de más antidiabetikumok is szóba jöhetnek. Mind a kadáver, mind a vese-élődonorok esetén fontos a szénhidrát-anyagcsere felmérése. A szerzők a fenti állapotok magyar vonatkozásairól is beszámolnak összefoglalójukban. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1930–1939.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kinga Jenei
,
Ildikó Szatmári
,
Eszter Szabó
,
Anjum Mariam
,
Andrea Luczay
,
Petra Zsidegh
, and
Péter Tóth-Heyn

Absztrakt:

Bevezetés: A klinikumban ismert a diabeteses ketoacidosisban (DKA) kialakuló hyperlactataemia, azonban a háttérben álló mechanizmusok és a változások kinetikája tisztázatlan. Az emberi szervezetben fiziológiásan főleg a laktát L-izomere van jelen. Hyperglykaemiás állapotokban azonban fokozott lehet a D- és L-laktát-termelés is, így a szöveti hypoperfusio mellett ez a tényező is szerepet játszhat a laktátváltozásokban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a ketoacidosisban és a frissen diagnosztizált diabetesben jelentkező laktátváltozások kinetikájának és mechanizmusának feltérképezése volt. Módszer: Ketoacidosis (DKA-csoport, n = 13) és frissen diagnosztizált 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM-csoport, n = 6) miatt felvett 5–18 éves gyermekek prospektív vizsgálata történt. A felvételt követően 0–12–24–48 órával vérgázvizsgálatot végeztünk, mely az L-laktát-koncentráció meghatározására is alkalmas. Minden időpontban meghatároztuk az összlaktátot (L + D) is gázkromatográfiás tömegspektrometriával. Eredmények: Felvételkor minden ketoacidoticus betegnél kórosan magas L-laktát-koncentrációt mértünk, ami magasabb volt, mint a T1DM-csoportban (p<0,05). 12 óra elteltével az L-laktát-szint ketoacidosisban csökkent, majd ismét megemelkedett 24 és 48 óra után (p<0,01). A T1DM-csoportban csak a 48 órás érték emelkedett szignifikánsan (p<0,05 versus 12 óra). 0–12 óra között az összlaktát-koncentráció jelentősen meghaladta az L-laktát-szintet, ez a D-laktátot tükröző különbség fokozatosan csökkenve 48 óra után megszűnt. Következtetés: A ketoacidosisban észlelt két laktátcsúcs közül az első 12 órában a hyperlactataemia kialakulásában az anaerob glikolízisnek van szerepe. A második, inzulinkezelés és rendezett folyadékháztartás mellett kialakuló csúcs hátterében fokozott aerob glikolízis állhat. Az L-laktát- és összlaktátszintek közötti kezdeti különbség D-laktát képződésére utal, amely a ketoacidosis kezdeti fázisában az L-laktáttal azonos nagyságrendben termelődik. Orv Hetil. 2019; 160(45): 1784–1790.

Open access

References 1 Kilpatrick, E. S., Rigby, A. S., Atkin, A. L.: A1C variability and the risk of microvascular complications in type 1 diabetes data from the

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Fehér
,
Illés Kovács
, and
Balacco-Gabrieli Corrado

levels of plasma 25-hydroxyvitamin D among young adults at diagnosis of autoimmune type 1 diabetes compared with control subjects: results from the nationwide Diabetes Incidence Study in Sweden (DISS). Diabetologia, 2006, 49 , 2847

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Géza Nagy
,
Klára Rosta
,
Barbara Szémán
,
Mária Sasvári-Székely
, and
Anikó Somogyi

risk factor for poor glycemic control and retinopathy in African-Americans with type 1 diabetes. Psychosom. Med., 2007, 69 , 537–542. Affouf M. Depression is a risk factor for poor

Open access