Search Results
A hála gyakorta átélt társas érzelmeink egyike. Jellemzően olyan helyzetekhez kötődik, amelyekben azt észleljük, hogy a másik személy (szándékos) cselekvése ránk nézve pozitív következménnyel jár, vagyis számunkra valamilyen módon hasznos. A hála megjelenhet vallási kontextusba ágyazottan vagy attól függetlenül, egy olyan általánosabb életszemlélet részeként is, amely az életünk pozitív aspektusainak felismerésével és fokozott értékelésével függ össze. A kétezres évektől kezdve (döntően a pozitív pszichológia térnyeréséhez kapcsolódóan) ugrásszerűen megnőtt a hálával kapcsolatos tudományos publikációk, azon belül is főként a hála és egyes személyiségvonások, a jóllét, a pszichopatológiák, a társas kapcsolatok és a megküzdés összefüggéseit feltáró empirikus kutatások száma. A jelen tanulmány célja egyfelől annak bemutatása, hogyan gondolkodik a pszichológia tudománya a hála természetéről, milyen módon konceptualizálja és teszi mérhetővé azt; másrészt azoknak a kutatási eredményeknek az áttekintése, amelyek a hála átélése és kifejezése, valamint a mentális egészség és boldogság közötti összefüggéseket vizsgálják. Végül olyan terápiás intervenciók is említésre kerülnek, amelyek hatékonynak bizonyultak a hála, és azon keresztül a jóllét fokozása szempontjából.
Validity of the Hungarian version of the Subjective Happiness Scale (SHS-HU)
A Subjective Happiness Scale magyar változatának (SHS-HU) pszichometriai validálása
. ( 2000 ). Subjective well-being: The science of happiness and a proposal for a national index . American Psychologist , 55 ( 1 ), 34 – 43 . Diener , E. , Emmons , R.A. , Larsen
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: A csípő- és térdprotézisműtétek jelentős megterheléssel járnak a betegek számára. A műtétek körüli gyógyszeres fájdalomcsillapítás és szorongásoldás mellett a betegek gyógyulása az orvos–beteg kommunikáció során könnyen alkalmazható terápiás szuggesztiókkal is segíthető. Módszer: Prospektív, randomizált, kontrollált tanulmányunkban csípő- és térdprotézisműtéten spinalis anesztéziában átesett betegeken vizsgáltuk a pozitív szuggesztiók hatását. A szuggesztiós csoport tagjai műtét előtti beszélgetés során, valamint műtét alatt hangfelvételről kapták a szuggesztiókat. Eredmények: A kontrollcsoporthoz (n = 50) képest a szuggesztiós csoportban (n = 45) alacsonyabb volt a műtét alatti fájdalomcsillapítók és adjuváns szerek iránti összesített igény (p = 0,037), jobb volt a betegek közérzetének átlagos változása a műtét utáni 2. [1,31 (0,57; 2,04); p<0,001], illetve 4. [0,97 (0,23; 1,7); p = 0,011] napon, és kevesebb transzfúzió adására (OR: 2,37; p = 0,004) volt szükség. Ugyanakkor nem mutatkozott különbség a műtét utáni gyógyszerek iránti igényben, a hospitalizáció időtartamában és a szövődmények gyakoriságában. Következtetés: Eredményeink igazolják, hogy a terápiás szuggesztiók alkalmazása a műtét körüli időszakban kedvezően befolyásolja a gyógyulási folyamatot. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2011–2020.
Salinity reduces plant growth and yield by affecting morphological and physiological processes. To alleviate the harmful effects of salt stress various approaches involving plant hormones are used. In this study several parameters involving the measurement of cell membrane injury were used to observe whether stress tolerance could be enhanced in Chinese cabbage (B. oleracea capitata L. Chinensis group) by soaking the seeds for 10 h in distilled water (control), or in 100, 150 or 200 mg l−1 gibberellic acid (GA3). The NaCl concentrations were 0 (control), 50, 100 and 150 mM. Seed treated with GA3 showed increased water uptake and decreased electrolyte leakage as compared to that of distilled water-primed seeds even 24 h after soaking under control conditions. Seed priming with GA3 increased the final germination and the germination rate (1/t50, where t50 is the time to 50% germination) under salt stress conditions. Seed priming also alleviated the harmful effect of salt stress on cabbage in terms of fresh and dry weights. Leaf area was higher in plants raised from seeds primed with the higher GA3 concentrations as compared with those raised from seeds treated with distilled water under control conditions (without NaCl) or at 50 mM NaCl stress. The chlorophyll content increased with the NaCl concentration, especially in plants grown from seeds primed with GA3. Plants grown from GA3-primed seeds also suffered lower cellular injury both under control conditions and under NaCl stress.
Abstract
Background and aims
Psychedelic-assisted psychotherapy (PAP) is currently being studied as a possible treatment option for multiple disorders. Despite promising safety and efficacy findings, the high costs of the current PAP model makes it questionable if the treatment will be scalable. Non-hallucinogenic psychedelic analogs have been developed as a potential cost-effective alternative, but it is unclear what psychedelic users perceive as a reasonable cost for treatment and whether they would be open to trying a non-hallucinogenic analog.
Methods
We queried a large sample of people using psychedelics naturalistically (N = 1,221) about their attitudes regarding the role of altered states of consciousness in PAP outcomes, costs of treatment, and their openness to trying a non-hallucinogenic psychedelic analog for treating a mental health condition.
Results
We found that most (76%) participants considered altered states of consciousness as very or extremely important to the therapeutic effects of psychedelics. Despite this, most (61%) were also moderately, very, or extremely likely to try a non-hallucinogenic substance if given the chance. Lastly, participants considered approximately $70–80 per hour to be a reasonable cost for various aspects of psychedelic services (e.g., preparation, integration, and dosing sessions).
Conclusions
Participants valued the role of altered states of consciousness in therapeutic changes attributed to psychedelics, but were still open to trying a non-hallucinogenic analog. Notably, the price participants considered to be a reasonable amount for PAP is well below current market projections. Future research is needed to address limitations of the study as well as to identify ways of lowering treatment costs.
Az álom- és éber világunk közötti kapcsok megtalálása számos kutatót inspirált már. Jelen cikkben egy olyan saját kutatásunkat ismertetjük, melynek célja az álmodás kontinuitás-elméletének empirikus vizsgálata és a teória pontosítása. A kontinuitás-elmélet szerint az álmok hű tükrei életünknek, személyiségünknek, gondolatainknak és a minket körülvevő környezetnek. A teória azonban meglehetősen általános szinten mozog, nem ad pontos predikciókat az éber és az álomvilág tartalmai között várható konkrét összefüggésekre vonatkozóan. Saját kutatásunk ezen hipotetikus kapcsolatok egy szeletének alapos feltérképezését tűzte ki célul: az életminőség és az álomtartalmak közti viszony megismerésére irányult. A vizsgálat során közép- és időskorú nők kéthetes álomnaplóinak tartalomelemzéséből nyert mutatókat vetettünk össze életminőségük számos dimenziójával. Ez utóbbi mérésére a WHOQOL-100 kérdőívet használtuk. Az álmok elemzése céljából a Hall és Van de Castle által speciálisan az álmokra kidolgozott tartalomelemző módszert alkalmaztuk. A korrelációs összefüggések feltárásán túl megvizsgáltuk azt is, hogy mely álomtartalmak képesek bejósolni az életminőség egyes tárgyköreit, valamint összehasonlításra kerültek az önmagukat betegnek valló nők álmai azokéval, akik egészségesként definiálták magukat. Az elemzésekből származó eredmények összecsengenek: az álombeli agresszív, barátságos, illetve szexuális interakciók mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya az éber életminőség érzékeny tükrének bizonyult. Továbbá az álmokban megjelenő kommunikációs eszközök száma és az ezekhez kapcsolódó cselekedetek mennyisége szintén az életminőség aktuális szintjének konzisztens álombeli jelzőjeként lépett fel. Eredményeink fő vonala támogatja az álmodás kontinuitás-elméletét, azonban az álombeli „pech” tartalma éppen ennek ellentmondó összefüggéseket mutat: ez a párkapcsolatban élők körében, valamint a magukat egészségesnek vallók körében bizonyult gyakoribbnak. A szerzők eredményeik értelmezése kapcsán saját feltételezéseiket is ismertetik.
Bech, P., K. Staehr-Johansen, & C. Gudex (1996) ‘The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in Diabetes’, Psychotherapy and Psychosomatics 65, 183–90. Gudex C. The WHO (Ten
) Well-being és pszichológiai immunitás időskorban. Szakdolgozat, ELTE Pszichológia Szak, Budapest Well-being és pszichológiai immunitás időskorban
Az élet értelmességének mint a személyiség- és egészségpszichológia egyik fontos konstruktumának a kutatása hosszú időn át főként az értelem megélésére fókuszált, és nagyrészt figyelmen kívül hagyta az értelem keresését. Tanulmányunkban áttekintjük azokat az elméleti és empirikus összefüggéseket, amelyek azt igazolják, hogy az értelem megélése és az értelem keresése egymástól jelentős mértékben független jelenségek. Bemutatjuk továbbá az Élet Értelme Kérdőív (Meaning in Life Questionnaire, MLQ, Steger, Frazier és munkatársai, 2006) magyar adaptációját (MLQ-H). Négy minta összesen 1290 válaszadójának adatait elemezve azt találtuk, hogy az MLQ-H megbízhatósági mutatói (0,79 ≤ Cronbach-alfa ≤ 0,89), konstruktum- és konvergensvaliditása kiváló. Az élet értelmességének megélése az érzelmi labilitás kivételével pozitív kapcsolatban állt az ötfaktoros személyiségmodell vonásaival, a jóllét mutatóival és az intrinzik életcélok fontosságával, és negatívan jelezte előre az érzelmi labilitást és a negatív érzelmek gyakoriságát. Az értelem keresése előrejelezte a magasabb extroverziót, lelkiismeretességet, nyitottságot és az intrinzik életcélok magasabb prioritását, egyúttal azonban a magasabb érzelmi labilitást is. Eredményeink alapján az MLQ-H érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az élet értelmességéhez való szubjektív viszony többszempontú felmérésére. A talált összefüggések megerősítik továbbá az értelem megélésének pozitív jellegét, egyúttal pedig arra utalnak, hogy az értelem keresése kettős természetű folyamat, amely magában hordozza az elbizonytalanodás és a fejlődés lehetőségét is.
