Search Results

You are looking at 61 - 70 of 81 items for :

  • "Environmental" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A tanulmány elemzést nyújt a környezetvédelmet érintő normák keletkezéséről. Ezek a normák nem feltétlenül csak jogi természetűek lehetnek. Másféle normák is hatást gyakorolhatnak a környezetvédelemre: jogi, politikai, erkölcsi, vallási, tudományos és egyéb szabályok. Minden humán környezetvédő aktus mögött ezen normák kapcsolatrendszere húzódik meg. Van, hogy a történeti tények előzik meg a jogalkotást, és van, hogy éppen fordítva. A tudományos normák is hatással lehetnek a jogi és egyéb, környezetvédelmi szabályok formálódására. A tanulmány tárgyalja a társadalmi autoregulációt, valamint az ökonormativitás látszatát. Bizonyításra kerül továbbá, hogy a fenntartható fejlődésnek szükségszerű velejárója a normatív fejlődés.

Restricted access

A fogyasztói jogok és az egészséges környezethez fűződő jog szorosan összefüggnek. A fogyasztói jogok és a környezeti jogok az emberi jogok harmadik nemzedékéhez számítanak. A „fogyasztó” fogalma állandó változásban van. Ezen fogalmi változások erősen függnek az innovatív környezetvédelmi jogtól. Mind a fogyasztói jogok, mind a környezeti jogok technikai alapokon nyugvó jogok, mivel mindkét jogterület nagymértékben a technika fejleményeinek szabályozási formába öntött normáin alapul. A „fogyasztó” fogalmát meg lehet határozni a szubsztantív/procedurális jog, az abszolút/relatív szerkezetű jogviszonyok, vagy akár a közjog/magánjog aspektusából is.

Restricted access

A tanulmány az ember természettől való elidegenedését, a természet értékeinek kihasználását elemzi. A természeti ember olykor kívül reked a civilizáció körén, de ez nem jelenti, hogy elveszítené alapvető emberi jogait: pusztán a joghoz való viszonya értékelődik át. Amikor a környezeti veszélyek migrációra kényszerítik a szegényebb országok lakosságát, voltaképp a Ruth-effektus archetipikus megjelenésével találkozunk. A szegénység és a környezetrombolás közös gyökerekből ered. Ezen azonban változtatni kell. A szegénység nem lehet a környezetvédelem korlátja. A tehetősebb államok, ha mással nem is, de legalább anyagiakkal kell, hogy támogassák a szegényebb országok környezetvédelmi törekvéseit. Régi-új jelenségről van szó, de a mai kor civilizációs foka lehetővé teszi, hogy különböző szabályozókkal – főként jogi eszközökkel – megfelelően lehessen kezelni a környezeti veszélyeket. A jog nem az egyedüli, de talán a legalkalmasabb eszköz a környezeti hátrányok szülte intraszociális és internacionális konfliktusok rendezésére. Az egyik pillanatról a másikra végbement környezetetikai váltás a jogban akár évtizedekig is elnyúló transzformációs időszakot vehet igénybe. Az etikai váltás tehát megtörtént, de a jogrendi változtatás még hosszú ideig tarthat. Jogi szabályozottság nélkül pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet társadalmi célokat és irányokat módosítani.

Restricted access

Nem kétséges, hogy a környezetvédelem komplex jellegű tevékenység. Munkahelyek százezreit hozza létre; társadalmi és gazdasági hasznot egyaránt termel. Nem mondhatjuk meg előre a környezetjog jövőjét, de annyi bizonyos, hogy erősen meghatározza a környezetbarát gazdaság és politika. A tudósok máig vitatják az atomenergia felhasználásának jövőjét; másrészt megújuló energiát javasolnak a fosszilis energia helyett. Egy környezetbarát államban a növekvő lakosság sosem marad munka nélkül. Az ilyen állam folyamatosan fejlődik, így innovatív környezetjogra van szüksége, hogy társadalmi-gazdasági működése kielégítő lehessen. A környezetvédelem – alapjában véve – individuális és lokális természetű. Tehát a lakosok – és nem az állampolgárok – döntenek helyi környezetvédelmi kérdésekben, és ők vihetnek változást az országos és a globális környezetvédelembe. A jelenlegi jogi eszközöket a jogi szabályozás és orientálás új módjai válthatják fel, vagy egészíthetik ki. Az adatok azt mutatják, hogy egy hosszú folyamatnak még csak az elején járunk. A megújuló energia a Magyarországon hasznosított teljes energia kis részét teszi ki, de így van ez Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is. A szélsőséges nézetek nem férnek meg az ésszerű környezetvédelemmel, ezért egy ultra-környezetvédő társadalom csak elméletben modellezhető.

Restricted access

A tanulmány olyan – a világ különböző térségeiben létező – új típusú, egyedi kezdeményezésekre hívja fel a figyelmet, amelyek közösek egyrészt abban, hogy az együttműködésre, az eltérő szempontok és érdekek kölcsönös figyelembevételére, az előrelátásra építenek. Másrészt abban, hogy a hagyományos szisztémáknál, a megszokott eszközöknél hatékonyabban kezelik az adott gazdasági, társadalmi, szociális és környezeti problémákat. Figyelmeztet arra is, hogy a kirobbant válság nem elodázza, hanem még sürgetőbbé teszi az ilyen típusú újítások alkalmazását.

Restricted access

The Védegylet, a civic organisation for environment protection presented 1990 a private draft for an Act on the Ombudsman of Future Generations. In this article the author of the Draft Law describes the background to the Law. After a short survey of the development of the idea of a guardian of future generations in international law the author discusses whether future generations can have "rights" and whether future interests can be anticipated. The article raises structural questions of the proposed ombudsman (who represent whom, before what institution) and points out the differences between the existing ombudsmen defending individual rights and the speaker of future generations, the latter being rather a representative of environmental interests and a mediator. Finally the author shows how the Hungarian Constitutional Court created favourable conditions for introducing the new institution.

Full access

Vári, A. - Caddy, J. (szerk.) (1999): Public Participation in Environmental Decisions: Recent Developments in Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest. Vári A. (1997a): Társadalmi részvétel és tanulás az

Restricted access

Dolgozatom célja, hogy feltárjam, milyen társadalmi (szocioökonómiai, szociokulturális), környezeti és egyéni tényezők játszanak szerepet abban, hogy milyen rendszerességgel sportol egy hallgató a partiumi térségben, s ezáltal hogyan lehetne több hallgatót bevonni a rendszeres sportolásba. E kérdés megválaszolásához egy három elméleti pillérből álló megközelítést alkalmaztam: Bourdieu tőke- és habituselmélete, Hradil társadalmi miliőkről szóló és Bandura szociális tanulás elmélete. Az elemzéshez a HERD-kutatás kérdőíves felméréséből származó adatbázist használtam fel (N=2619). A többlépcsős lineáris regresszió eredményei szerint a nem és az objektív anyagi helyzet mint szocio-demográfiai változók, illetve a sportolás fontossága iránti attitűdök, a sportrendezvények látogatása és a legjobb barát sportolása mint szubjektív, szellemi, környezeti tényezők befolyásolják azt, hogy egy hallgató milyen gyakran sportol. Az eredmények elsősorban Hradil elméletét támasztották alá, ugyanakkor igazolták részben Bourdieu elméletét is a gazdasági tőke hatásának hangsúlyozásával. A legjobb barát sportolásának hatása jól mutatja Bandura szociális tanulás elméletének érvényességét a kortársak körében.

Restricted access

A tanulmány a bírósági szervezetek működését elemzi. Bemutatja azokat a szervezeti mechanizmusokat, amelyek a korrupciót megalapozzák. A problémát a szervezeti hatalmi rendszer elemzésére alapozza. Kimutatja, hogy a bíróság olyan szervezet, amely nem a klasszikus erőforrás elméleti megközelítéssel írható le. A bíróságok felelőtlen szervezetek, amelyek immunisak a környezeti visszacsatolásra. A szervezet működéséből hiányzik a kontroll is. Különösen élesen jelentkezik ez a probléma azoknál az eljárásoknál, ahol szakértő bevonására is sor kerül. A tanulmány elméleti elemzéseihez felhasznál a témában készített interjúkat és dokumentumokat is.

Restricted access

One of the most apparent features of information society is the increasing number, diversity and complexity as well as the continuous and fast change of technical tools surrounding everything and everyone. In an interaction with the adoption of new technologies, the receptive medium, the society does also change, while the environmental changes require adaptation. The change, as the new tools and the additional services are becoming a part of the citizens’ everyday life at an extent never seen before, develops new deviances. However, the role of law in this change is constant: it has to regulate the social relations in a way that it could ensure social collaboration and prevent, punish any offence against it. Several branches of law within this complex legal system have a different role, where criminal law means the sanction keystone and stands guard. However, to be able to understand the role of criminal law, we have to discover the environment that needs to be regulated and to understand the incentives of deviant behaviours within this change.

Full access