Search Results

You are looking at 61 - 70 of 89 items for :

  • "irányelv" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

2013. október 3-án az Európai Unió Bírósága az orvostechnikai eszközök (93/42/EGK irányelv) és a gyógyszerek minősítése (2001/83/EK rendelet) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek értelmezésével kapcsolatban – az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában – döntést hozott. Orv. Hetil., 2014, 155(11), 429–433.

Restricted access

2012. november 22-én az Európai Unió Bírósága az orvostechnikai eszközök, a nem gyógyászati célú felhasználásra szánt termék fogalmának értelmezése, az áruk szabad mozgása, mint működési alapelv tárgykörét érintően a 93/42/EGK irányelv értelmezésével kapcsolatban – az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában – döntést hozott. Döntésével az „orvostechnikai eszköz” fogalmának terjedelmét, célhoz kötöttségére tekintettel pontosította. A bíróság határozata kötelező nemcsak az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményező nemzeti bíróság, hanem a tagállamok valamennyi bírósága számára is. Hivatalos hivatkozás: Az Európai Unió Bíróságának 2012. november 22-én a C‑219/11. sz. ügyben, az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában kelt ítélete. Értelmezett jogszabályhelyek: 2007. szeptember 5-i 2007/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdése a) pontja első, második és harmadik francia bekezdései. Orv. Hetil., 2013, 154, 391–393.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Richárd Szmola, Gyula Farkas, Péter Hegyi, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Andrea Párniczky, Gábor Rubovszky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Ákos Pap

A pancreasrák gyakran későn diagnosztizált kórkép, amely a legrosszabb kórlefolyású betegségek csoportjába sorolható, ezért a szűrése, diagnosztikája, kezelése és palliációja korszerű és bizonyítékokon alapuló útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a pancreasrák kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyíték alapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 10 témakörben (Rizikófaktorok és genetika, Szűrés, Diagnózis, Staging, Sebészi kezelés, Patológiai feldolgozás, Szisztémás kezelés, Sugárterápia, Palliáció és szupportív kezelés, Utánkövetés és rekurrencia) 37 releváns irányelv került összeállításra. Az evidencia osztályozása a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 15 irányelvet teljes (95% feletti) egyetértéssel, míg 22 irányelvet erős (70% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült pancreasrák-kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat a pancreasrák oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 326–339.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Takács, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Árpád Patai, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, László Tiszlavicz, and Ákos Szücs

A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, amely jelentősen rontja az életminőséget. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a krónikus pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben 123 releváns megállapítás került összeállításra. Az evidencia osztályozása az UpToDate® rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes, illetve erős egyetértéssel fogadtak el. A jelen irányelv hazánkban az első, bizonyítékalapú útmutató a krónikus pancreatitis kezeléséhez. Az irányelv komoly segítséget nyújt a krónikus pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 262–288.

Open access

Absztrakt

A perioperatív antithromboticus megelőzés, illetve a tartósan antithromboticus kezelésben részesülő betegek műtéti ellátása (ún. áthidaló kezelés) mind a vénás thromboemboliák (VTE) megelőzése, mind a műtéti vérzéses szövődmények számának és súlyosságának csökkentése szempontjából kiemelt jelentőségű feladat. A nagyszámú irodalom és a nyomukban született ajánlások – érthető módon – elsősorban a hagyományos, általában többnapos hospitalizációt igénylő, nyílt műtétek különféle formáival foglalkoznak, sokkal kevesebb figyelem jutott ez ideig az egynapos sebészet során fellépő VTE kockázataira, illetve megelőzésére. A szerzők áttekintik az egynapos sebészeti eljárásokhoz kapcsolódó VTE epidemiológiáját, ismertetik az új nemzetközi, illetve a 4. Magyar Antithrombotikus Irányelv ajánlásait. Ezek lényege: amennyiben a műtétre kerülő betegnél egyidejűleg szerzett vagy veleszületett thrombosisra hajlamosító tényezők igazolhatók, az általános, nem gyógyszeres thrombosismegelőzési módszereken túlmenően egynapos sebészeti eljárások során is indokolt a gyógyszeres (kis molekulatömegű heparin) profilaxis.

Restricted access

Az egészségügyi ellátás minőségbiztosítása és fejlesztése érdekében, a mindennapi orvoslás körülményei között használni kell a tudományos kutatások és az egészségügyitechnológia-értékelés eredményeit. A betegellátás döntési folyamataiban, az egészségügyi technológiák használatánál az „evidence-based medicine” integrálja a klinikai tapasztalatot a beteg értékrendjével és a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékokkal. Az alkalmazott egészségügyi technológiáknak egyfelől igazoltan eredményesnek kell lenniük, másfelől – tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott erőforrásokra – hatékonynak, hogy az egészségügyi ellátórendszer ne finanszírozzon hatástalan, eredménytelen vagy veszélyes beavatkozásokat. A bizonyítékon alapuló gyakorlat eredményes alkalmazása érdekében Magyarországon is egyre több, explicit ajánlásokat tartalmazó szakmai irányelv kifejlesztésére és a minőségszemlélet fejlesztésére van szükség. Orv. Hetil., 2012, 153, 137–143.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Imre Fehérvári, Balázs Nemes, Dénes Görög, Zsuzsa Gerlei, and László Kóbori

Absztrakt

A Magyarországon évente 6,5–7 ezer ember halálát okozó májzsugorodás egyik gyakori szövődménye a hepaticus encephalopathia. Kialakulásában jelenlegi ismereteink szerint a szérum-ammóniaszint növekedése játszik szerepet, azonban súlyosságát egy, a közelmúltban publikált vizsgálat alapján a parenchymás dekompenzáció részeként észlelhető szisztémás gyulladásos válasz jelentősen befolyásolja. A szerzők ennek kapcsán áttekintik és elemzik a jelenleg alkalmazott kezelési módokat, illetve klinikai vizsgálatban igazolt jelentőségüket. A bizonyítékon alapuló orvoslás alapján a jelenleg általánosan elfogadott és javasolt peroralis diszacharid-, neomycin- vagy metronidazol-kezelés esetén csak részlegesen lehetett klinikai hatékonyságot igazolni. A jelenleg egyedül I. szintű bizonyítékkal bíró rifaximin esetén az alkalmazást korlátozó tényező az igen jelentős kezelési költség. A témában 2011 októberéig megjelent publikációk feldolgozása kapcsán észlelték, hogy nincs egységes irányelv a hepaticus encephalopathia kezelésére, noha annak foka szignifikánsan meghatározza a májátültetésre váró betegek várható túlélését. A feldolgozott forrásanyag alapján a szerzők javaslatot tesznek igazoltan hatásos kezelési mód alkalmazására, illetve felvetik az egységes kezelési elv kialakításának szükségességét.

Restricted access

Az egészségügyi kormányzatnak a dohányzás visszaszorítását célzó határozott szándékát jelzi a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály módosítása. A kormányzati és hatósági intézkedéseket követnie kellett a szakmai lépéseknek is. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben 2012-ben kezdte meg működését a Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ, amelynek célja, hogy módszertani segítséget nyújtson az evidenciaalapú leszokás támogatásához, összefogja és irányítsa a dohányzás visszaszorítását célzó szakmai tevékenységeket, kezdeményezze a vonatkozó szakmai irányelv szerkesztését. Egyéni, csoportos és telefonos tanácsadása révén gondoskodik arról, hogy a dohányzó magyar lakosság minél szélesebb köréhez eljusson az információ és az egyénre szabott segítség. Az elmúlt évtized felnőtt lakossági felméréseinek eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a dohányzók aránya csökkent, jelenleg 28–29%. Ezen belül a férfiaké nagyobb arányú csökkenést jelez (32–34%), míg a nők dohányzása stagnál (24–25%). A dohányzás szempontjából legveszélyeztetettebbek az alacsony iskolai végzettségűek, a rossz anyagi körülmények között élők, a 17–34 és a 35–64 éves korcsoport, továbbá a nők. Orv. Hetil., 2013, 154, 1454–1468.

Restricted access

A kórházban kezelt sebészeti és belgyógyászati betegekben jelentős a vénásthromboembolia-rizikó. Profilaxis nélkül, a műtét típusától függően, a sebészeti beavatkozások kapcsán a betegek 15–60%-ában alakul ki mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, és az utóbbi ma is vezető kórházi halálok. Bár a vénás thromboemboliát leggyakrabban a közelmúltban végzett műtéttel vagy traumával hozzák kapcsolatba, a szimptómás thromboemboliás események 50–70%-a és a fatális tüdőembóliák 70–80%-a nem a sebészeti betegekben alakul ki. Nemzetközi és hazai felmérések alapján a nagy kockázattal rendelkező sebészeti betegek többsége megkapja a szükséges trombózisprofilaxist. Azonban profilaxis nélkül marad a rizikóval rendelkező belgyógyászati betegek jelentős része, a konszenzuson alapuló nemzetközi és hazai irányelvi ajánlások ellenére. A belgyógyászati betegek körében növelni kell a profilaxisban részesülők arányát és el kell érni, hogy trombózisrizikó esetén a betegek megkapják a hatásos megelőzést. A beteg trombóziskockázatának felmérése fontos eszköze a vénás thromboembolia által veszélyeztetett betegek felderítésének, megkönnyíti a döntést a profilaxis elrendeléséről és javítja az irányelvi ajánlások betartását. A trombózisveszély megállapításakor, ha nem ellenjavallt, profilaxist kell alkalmazni. „A thromboemboliák kockázatának csökkentése és kezelése” című, 4. magyar antithromboticus irányelv felhívja a figyelmet a vénástrombózis-rizikó felmérésének szükségességére, és elsőként tartalmazza a kórházban fekvő belgyógyászati és sebészeti betegek kockázati kérdőívét. Ismertetjük a kockázatbecslő kérdőíveket és áttekintjük a kérdőívekben szereplő rizikófaktorokra vonatkozó bizonyítékokon alapuló adatokat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hritz, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Péter Hegyi

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

Open access