Search Results

You are looking at 61 - 70 of 82 items for :

  • "mineral fertiliser" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Kovács, A. B. et al., 2012. Organic and mineral fertilizer effects on the yield and mineral contents of carrot (Daucus carota L.). International Journal of Horticultural Science. 18 .(1) 69–74. Kovács A. B

Restricted access

különböz NPK m trágyázási szinten termesztett Bezosztaja-1 szi búza Mg-felvétele. (Uptake of magnesium in the winter wheat variety Bezostaya 1 grown with different amounts of NPK mineral fertiliser.) Búzatermesztési Ksérletek , 1960-70, 57

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: D. Latković, G. Jaćimović, M. Malešević, B. Marinković, J. Crnobarac, and V. Sikora

184 Starčević, Lj., Latković, D., Crnobarac, J., Marinković, B. 2002. A permanent trial with organic and mineral fertilizers in monoculture and two-crop rotation as a basis of sustainable

Restricted access

Az évi 80 kg P2O5·ha-1 trágyázás, ill. a 400 kg P2O5·ha-1 adagú tartalékoló P-trágyázás hatását – reaktív (lisztfinomságúra őrölve jó természetes P-oldhatóságú, „lágy”, üledékes) algériai nyersfoszfát, ill. Kola-foszfátból előállított szuperfoszfát formájában kijuttatva – két hazai, közepesen–erősen savanyú talajon 5 éves szabadföldi kísérletben vizsgáltuk. A kompolti csernozjom barna erdőtalaj gyenge– közepes, a szentgyörgyvölgyi pszeudoglejes barna erdőtalaj közepes–jó P-ellátottsággal volt jellemezhető a kísérletek beállításakor. A két P-forma P-szolgáltatását a vizsgált módszerek közül a H2O-P talaj P-teszt jellemezte a legpontosabban. Az AL-módszer felülbecsülte, az Olsen-módszer pedig alulértékelte a nyersfoszfát formájában kiadott foszfornak a növények által való felvehetőségét. A két P-forma, ill. a két P-trágyázási rendszer a kísérletek első 5 éves ciklusában azonos hatékonyságúnak bizonyult mind a főtermés, mind a kivont foszfor vonatkozásában. A P-hasznosulás a gyenge–közepes P-ellátottságú kompolti talajon több mint két-háromszorosa (7–10%) volt, mint a közepes–jó P-ellátottságú szentgyörgyvölgyi talajon (2–5%). A P-trágyázott kezelésekben az 5. évben kapott, továbbra is pozitív P-mérlegek azt valószínűsítik, hogy a P-trágyázás megszüntetése esetén, ezekben a kezelésekben a korábban adott, a talajban maradt műtrágya-P további hasznosulása várható. Algériai nyersfoszfát kijuttatásával nem növekedett a könnyen oldható (LE, Lakanen-Erviő) Cd-, ill. Cr-tartalom a talajban. A Kola-foszfát alapú szuperfoszfát hatására viszont nagyobb LE-Sr koncentrációkat kaptunk. Közepesen savanyú hazai talajainkon a kitűnő természetes oldékonyságú, olcsóbb algériai nyersfoszfát jól helyettesítheti a környezetet tovább savanyító, drágább szuperfoszfátot, ill. a nagy foszfortartalmú komplex, ill. kevert műtrágyákat. A külföldi gyakorlatnak megfelelően, közepesen, vagy erősen savanyú talajokon, nyersfoszfát alkalmazásakor a vízoldható formában indokolt adagok másfélszeresét-dupláját javasoljuk kijuttatni. A lisztfinomságúra őrölt üledékes, reaktív nyersfoszfátok közül csupán a 20 mg·kg-1 Cd-tartalom alattiak közvetlen kijuttatását tartjuk környezeti kockázat szempontjából elfogadhatónak.

Restricted access

A nagy területeken elterjedt gyomfajok erős alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, így - különösen a kukorica korai fejlődési időszakában - a tápanyagokért és vízért folyó versenyben intenzív növekedésükkel a kultúrnövény fölé kerekedhetnek. A gyomflóra diverzitásának és gyomnövény-gyomnövény kapcsolatrendszernek a tápanyag-ellátottsággal összefüggésben történő vizsgálata kukorica állományban segítséget nyújthat a gyombiomassza produkció, a gyomflóra dominancia viszonyainak és a versengés várható hatásainak meghatározásában.

Kutatómunkánkat az MTA ATK TAKI nagyhörcsöki kísérleti telepén, mészlepedékes csernozjom talajon 2003-ban beállított trágyázási tartamkísérletben végeztük 2014-ben, öt kezelésben (kontroll, PK, NK, NP, NPK), hat ismétlésben a kukorica korai fejlődési szakaszaiban (BBCH 12-14 és BBCH 16-18). Öt és hét héttel a vetést követően vizsgáltuk a gyomflóra faji összetételét, a gyomnövények egyedsűrűségét, dominancia viszonyait, továbbá mértük a gyomok földfeletti biomassza tömegét.

A mintaterületeken összesen 22 gyomfaj fordult elő. A gyomflóra diverzitásában a tápanyagkezelések szerint szignifikáns eltérések mutatkoztak. A kontroll (Ø), PK és NK kezelésekben az Ambrosia artemisiifolia L. és a Sorghum halepense (L.) Pers., az NP és NPK kezelésekben a Chenopodium album L., Chenopodium hybridum L. és Datura stramonium L. voltak a domináns fajok.

Az egyes gyomfajok egyedszáma és száraz biomassza tömege szignifikánsan változott a kezelések hatására. Az összes gyom egyedsűrűség az első mintavételkor 71 db·m−2 (NK) és 126 db·m−2 (NPK) között volt. Két hét alatt átlagosan 14%-kal nőtt meg: 80 (NK) és 142 db·m−2 (NPK) között volt az egy négyzetméterre eső egyedek száma. A kezelések egyedsűrűség szerinti sorrendje nem módosult, mindkét vizsgálati időpontban a következőképpen alakult: NK<NP<PK<Ø<NPK.

A gyomok összes száraz biomassza tömege mindkét vizsgált időpontban az NK kezelésben volt a legkisebb (5 és 40 g·m−2), a PK kezelésben pedig a legnagyobb (21 és 125 g·m−2). A száraz biomasszatömeg szerint az NK, NP és kontroll kezelések között nem volt szignifikáns különbség, valamint a PK és NPK kezelés között sem. A két időpont átlaga alapján a kezelések sorrendje a következő volt: NK<Ø<NP<NPK<PK. Az egyes tápanyag kezelések hatását a gyomflóra egyedsűrűségében és biomassza tömegében is kimutattuk.

Korai fenológiai fázisban a gyomok növekedését, ill. biomassza képzését az eltérő tápanyagellátás, a műtrágyázás hatására kialakuló eltérő fajösszetételű gyomnövényzet és a különböző összetételű gyomflóra kukoricával való kompetíciójának együttes hatása befolyásolta a legnagyobb mértékben.

Restricted access

. (1983): Összefüggés-vizsgálatok néhány talajtulajdonság, a m trágyzás, valamint a növénytakaró jellemz i között (Correlation studies between soil properties, mineral fertilisation and vegetation characteristics) Agrokémia és Talajtan , 32, 57

Restricted access

Sradnick, A., Murugan, R., Oltmanns, M., Raupp, J., Joergensen, R.G.: Changes in functional diversity of the soil microbial community in a heterogeneous sandy soil after long-term fertilization with cattle manure and mineral fertilizer. Appl Soil Ecol 63

Restricted access

organic and mineral fertilizers in cooperative farms (In Hungarian) MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 22. 468–471. Buzás, I. & Fekete, A., 1979. Fertilization Directives and Calculation Methods (In Hungarian) MÉM NAK

Restricted access

Blaskó, L. & Zsigrai, Gy., 1994. Sustainable land use and mineral fertilizers on meadow chernozem soil. Agrokémia és Talajtan. 43. 344–356. Csathó, P. & Radimszky, L

Restricted access

precipitation in Sweden . Water, Air and Soil Pollution. 36 : 349 – 363 . 32. Sager , M. : 2008 . Macro- and microelements of mineral fertilizers sold in Austria . Kézirat. MTA Talajtani és

Restricted access