Search Results
enhance motivation more generally, which has improved progress in cognitive-behavioral interventions ( Keeley at al., 2016 ). Note that this approach would underscore the import of effort outside of session, potentially challenging simpler desires for the
as motivation ( Marinova-Todd, Marshall, & Snow, 2000 ); therefore, in the present research paper, the focus will be on a cognitive construct that may significantly contribute to language achievement and success in SLA. Additionally, in their
Facial attractiveness strongly affects person perception, with attractive individuals judged more favourably than, and preferred to, their less attractive peers. But what makes a face attractive and where do our preferences come from? Are they shaped by Madison Avenue and the media or have they evolved over millennia to enhance reproductive success? Good candidates for evolved preferences include preferences for average faces, symmetric faces, and faces with extreme sex typical traits. I will focus here on our preference for average faces. I will present evidence that average faces are attractive, and then consider how such a preference could have evolved. Preferences can evolve for traits that signal mate quality, and preferences can emerge as by-products of more general information-processing mechanisms. I will present evidence that both mechanisms contribute to the preference for average faces. Finally, I consider the role of experience in shaping our preference for average faces. This is an important role, because what is average depends on the particular population of faces we experience. I will present recent results showing that what looks average, and therefore attractive, can be rapidly modified by exposure to consistently distorted faces. I conclude that our preference for average faces reflects the operation of evolved mechanisms, which are tuned by experience.
Kutatásunk egy közeli kapcsolatban elszenvedett sérelmet megjelenítő hipotetikus helyzetben vizsgálta a személyek (N = 237) becsült megbocsátási valószínűségét a sértő fél jóvátételi törekvéseinek és a válaszadó személyek reményteliségének függvényében. Jóvátételi kezdeményezésként a kapcsolat fontosságát hangsúlyozó szolidaritás-kifejezést, a veszteséget helyrehozni kívánó cselekedetet, valamint a sértett önértékelésének a támogatását különböztettük meg, a megbocsátásnak pedig a jóvátételi igényekről (a bosszúról) való lemondáshoz kötődő aspektusát emeltük ki (vagyis lemondani a kapcsolat meglazításának, a kárpótlásnak és a saját önbecsülés megtámogatásának az igényéről).Manipulált független változóinknak jellemzően az önálló hatását mutattuk ki, melyek közül a szolidaritás kinyilvánításáé fordítottnak, a másik két jóvátételi adományé viszont a megbocsátást valószínűsítőnek mutatkozott. A jóvátételi lépések a reménytelenebb személyek esetében különösen is pozitív hatásúak. Eredményeink gyakorlati implikációi is megjelenítésre kerülnek.
, although some factors have appeared repeatedly. It is necessary to draw attention to an individual’s psychological characteristics, such as personality, motivation (both internal and external), personal development, health status, and health
-efficacy beliefs of the participating students and (b) their FL learning motivation. Self-efficacy In the research project cited above, self-efficacy beliefs were defined as the language learners’ beliefs about their own
VEs also negatively impacted the general motivation of students in terms of attending the classes and participating in the discussions. The interviewees reported to be lazier in the online environment (F1), less assertive and proactive in discussions
Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség – Személyorientált elemzés
Work motivation and satisfaction – A person-centered approach
_01 Deci , E. L. , & Ryan , R. M. ( 2008 ). Self-determination theory: A macrotheory of human motivation, development, and health . Canadian Psychology/Psychologie Canadienne , 49 ( 3 ), 182 – 185 . https://doi.org/10.1037/a0012801
Summary
Az alábbi írás a versengés pszichológiai fogalmának az alakulásával foglalkozik, és azt kívánja bemutatni, hogy a versengésfogalom második világháború után történő stigmatizálása miként hátráltatta és nehezítette meg a jelenség elmélyültebb kutatását és működésmódjának megértését. Azt kívánja a versengés témáján keresztül demonstrálni, hogy politikai, ideológiai megfontolások és motivációk miként irányítják egy jelenség kutatására a figyelmet, és egyben hogyan akadályozhatják annak torzításmentes, tudományos megismerését. A jelen tanulmány bemutatja, hogy egy olyan kiváló és nagy tekintélyű kísérleti szociálpszichológus, mint Morton Deutsch munkássága miként alakítja ki egy adott kutatási terület vezető és többségi paradigmáját: a versengés és együttműködés polarizált felfogását, szimbiotikus kezelését és a versengés egydimenziós felfogását. Ezután bemutatja az 1990-es évektől bekövetkező paradigmaváltást, amelynek lényege a versengés önmagában vett vizsgálata, többdimenziós felfogása és a konstruktív és destruktív versengési folyamatok elkülönítése. A versengéskutatás történetével párhuzamosan a cikk tárgyalja a tanulási motiváció kutatásában a kilencvenes évek óta zajló szakmai vitát is, valamint a versengés kulturális összehasonlító vizsgálatainak, a versengés többdimenziós felfogását alátámasztó eredményeit.
Summary
A jelen vizsgálat magyar és francia közgazdász és bölcsész egyetemisták versengéssel kapcsolatos szociális reprezentációinak feltárását és összehasonlítását tűzte ki céljául. A magyar mintába 196-an (107 közgazdász- és 89 bölcsészhallgató) tartoztak, a francia minta 194 (104 közgazdŕ_
