Search Results

You are looking at 61 - 70 of 305 items for :

  • "personality traits" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Elsődleges érzelmek mérése affektív idegtudományi megközelítésben: módszertani áttekintés

Measuring Primary Emotions from an Affective Neuroscience Perspective: Methodological Review

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Deák Anita

Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) Áttekintő tanulmányunkban a személyiségvonások érzelmi alapjaival foglalkozunk affektív idegtudományi megközelítésben. Összefoglaljuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek a kéreg alatti agyi struktúrákhoz köthető elsődleges érzelmi rendszerek mérésével kapcsolatban születtek. Az Affektív idegtudományi személyiség skálák (Affective Neuroscience Personality Scales – ANPS) hat (+1) érzelmi vonás mérésére szolgálnak (FÉLELEM , HARAG, SZOMORÚSÁG, JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, GONDOSKODÁS, Spiritualitás). Módszer: Tanulmányunk alapját 65, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás adja. Ezek mind-egyikében adatgyűjtés történt az ANPS kérdőívvel. A forrásokat négy csoportra osztottuk: validálási tanulmányok, biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok, klinikai jellegű cikkek és egyéb, a széles körű alkalmazhatóságot igazoló publikációk. Jelen tanulmányban a validálással kapcsolatos kutatásokat összegezzük az időbeli stabilitás és a faktorszerkezet tekintetében, majd összegzést végzünk a megbízhatósággal, a nemi különbségekkel és az ANPS skálák együtt járásával kapcsolatosan.

Eredmények: Az ANPS által mért konstruktumok időben stabilak, azaz a skálák vonásokat mérnek, nem helyzetfüggő érzelmi állapotokat. A hat érzelmi rendszer két fő faktorba rendeződik (pozitív és negatív), ahol a negatív érzelmi vonások nagyobb magyarázóerővel bírnak, mint a pozitívak. A hat (+1) skála megbízhatónak mondható (Cronbach alfa > 0,7). Az eredmények alapján a nők magasabb pontszámot érnek el a GONDOSKODÁS, FÉLELEM, SZOMORÚSÁG skálákon, míg a férfi ak a JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, HARAG skálákon. A Spiritualitás skálán nincs nemi különbség. A skálák között szisztematikus együtt járások tárhatók fel.

Következtetések: Az ANPS megbízhatóan méri a személyiségünk alapjait alkotó, kéreg alatti agyterületekhez köthető érzelmi vonásokat, gazdagítva ezzel a személyiség idegtudományi megközelítésének (Personality Neuroscience) módszertanát. Az agyi képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva nemcsak ezen a területen nyithat új távlatokat, hanem a klinikai pszichológiában és a kulturális összehasonlító vizsgálatok terén is.

Introduction: In this review we focus on emotional basics of personality traits from affective neuroscience perspective. We summarize empirical studies using the Affective Neuroscience Personality Scales (ANPS) that was developed for measuring six (+1) primary emotional systems located in subcortical brain areas (FEAR, ANGER, SADNESS, PLAYFULNESS, SEEK, CARE, Spirituality).

Methods: We selected 65 empirical studies published between 2003 and 2019 where ANPS questionnaire was used. We divided the studies into four clusters: validation studies, studies with biological markers, clinical studies and others demonstrating different application of the ANPS. In this review we summarized the validation studies in regard to the test-retest reliability, factor structure of the ANPS, then we conducted statistical analysis on 39 datasets for reliability, on 25 datasets for sex differences and inter-scale correlations (33 and 45 datasets).

Results: Based on the test-retest analysis ANPS constructs measure emotional traits, not context-dependent affects. The six primary emotions form two main factors (positive and negative emotions), and the negative emotions have greater explanation power than positive emotions. The six (+1) scales are reliable (Cronbach alphas > 0,7). Results show that women have higher scores on CARE, FEAR and SADNESS, while men’s scores are higher on PLAYFULNESS, SEEK and ANGER. No sex difference appeared on Spirituality scale. However, systematic inter-scale correlations were found.

Conclusions: The ANPS questionnaire is a valid and reliable tool for measuring primary emotions that are located in the subcortical brain areas and are the building blocks of personality traits. It is a self-report measure of the recently developing fi eld of personality neuroscience. As a self-report instrument of brain imaging studies it can open new perspectives not only in neuroscience, but in clinical psychology and in cross-cultural studies.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Bálint Andó, Gyöngyi Kökönyei, Borbála Paksi, Judit Farkas, Sándor Rózsa, and Zsolt Demetrovics

Háttér: A 40 tételes Szenzoros Élménykeresés Skála V kiváló reliabilitás- és validitásmutatókkal rendelkezik, alkalmazását azonban számos kontextusban megnehezíti kitöltésének időigényessége. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja egy olyan mérőeszköz kialakítása volt, amely az eredeti mérőeszköz pszichometriai tulajdonságainak megőrzése mellett kevesebb tétellel, s ily módon kevésbé időigényes módon méri az általános élménykeresés vonást. Módszer: Áttekintettük a szenzoros élménykeresés dimenziót vizsgáló rövidített mérőeszközöket, valamint a velük kapcsolatos vizsgálati eredményeket, majd a hazai gyakorlatban elterjedt 9 állítás-párból álló rövidített kérdőív pszichometriai jellemzőit vizsgáltuk négy független mintán. Eredmények: Az elemzések az eredeti 9 itemes kérdőívvel szemben egy rövidebb, 7 tételes verzió kialakítását támogatták. A 7 tételes kérdőív megbízható, továbbá a különböző kockázati magatartásokkal való pozitív korrelációja a skála validitását jelzi. Következtetések: A 7 itemes Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skála (SSS-7-HU) érvényesen és megbízhatóan alkalmazható a szenzoros élménykeresés vonás mérésére.

Restricted access

Kutatásunkban egy általunk kifejlesztett kísérleti játékprogram, a harmadik személyű büntető-jutalmazó játék (Third-party Punishment and Reward Game, TPRG) segítségével vizsgáltuk az attraktivitás normafenntartó viselkedésre gyakorolt hatását. Korábbi vizsgálatok alátámasztják, hogy az észlelt vonzerő szoros kapcsolatban áll a megbízhatósági ítéletekkel: az attraktívabb embereket megbízhatóbbaknak tartják a kísérleti személyek (Mulford, Orbell, Shatto és Stockard, 1998). A vonzó külsejű személyekkel szemben ugyanakkor magasabb elvárásokat is támasztunk. Amennyiben nem szolgálnak rá a beléjük vetett bizalomra, a vonzóként jellemzett csalók szigorúbb büntetésekre számíthatnak (Wilson és Eckel, 2006). Vizsgálatunkban sztereotípia-konzisztens (attraktív együttműködő és nem attraktív csaló), valamint sztereotípia-inkonzisztens (attraktív csaló és nem attraktív együttműködő) helyzeteket alakítottunk ki, továbbá felmértük, hogy az egyes játékosok milyen érzelmeket váltottak ki a vizsgálati személyekből (düh, elégedettség). A vizsgálatban a Pécsi Tudományegyetem 115 hallgatója (58 nő és 57 férfi) vett részt, életkoruk szerint 18 és 31 év közöttiek (átlag = 21,2; SD = 2,12). Eredményeink alapján megállapítható, hogy a sztereotípia-inkonzisztens helyzetekben a kísérleti személyek intenzívebb érzelmeket éltek át, mely magasabb büntetések és jutalmazások kiszabásához vezetett. Ennek legvalószínűbb magyarázata a vonzó személyekkel szembeni magasabb elvárásokban keresendő.

Restricted access

Énkép egyértelműség mérése és korrelátumai

Adaptation of the Self-Concept Clarity scale in Hungary

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Hargitai Rita, Rózsa Sándor, Hupuczi Ernő, Birkás Béla, Hartung István, Hartungné Somlai Eszter, Tiringer István, Martin László, and Kállai János

Elméleti háttér

A Campbell és munkacsoportja (1996) által kidolgozott Énkép Egyértelműség Skála (Self-Concept Clarity Scale; SCCS) az énkép egyik strukturális jellemzőjének, önfogalmunk világosan és határozottan defi niált jellegének mérésére alkalmas eszköz.

Cél

A tanulmányban bemutatjuk a kérdőív magyar változatát, és értékeljük annak pszichometriai jellemzőit. Módszer: Önbeszámolón alapuló, kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatban 1205 fő (245 férfi , 960 nő; átlagéletkor 27,05 év, SD = 9,8 év) vett részt. Az SCCS mellett a Rosenberg Önbecsülés Skálát (RSES-H), a Szorongásérzékenység Indexet (ASI), a Bizonytalansággal Szembeni Intolerancia (IUS) és a Szkizotípia Személyiség Kérdőívet (SPQ-BH) vettük fel.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis egy faktort jelez, amely a variancia 50,8%-át magyarázza. Ezen egydimenziós modell illeszkedése elfogadhatónak bizonyult (CFI = 0,939; TLI = 0,925; RMSEA = 0,079; CI90 = 0,072–0,085). A skála belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa: 0,88). A validitásra vonatkozó eredmények igazolták a nemzetközi adatokat: az önértékelés és az énkép egyértelműség egymással közepesen erősen, pozitívan kapcsolódó, ugyanakkor egymást nem helyettesíthető konstruktumok. Az énkép egyértelműsége közepesen erős mértékben, negatív módon asszociálódik a szorongáshoz kötődő szomatikus és kognitív tünetekkel (ASI), valamint a bizonytalan, kétértelmű helyzetekre/eseményekre vonatkozó negatív reagálási módokkal (IUS). A szorongáson alapuló személyiségvonások mellett igazoltuk az SCCS szkizotípiás érintettség mértékével (SPQ) való negatív kapcsolatát is. Következtetések: Az SCCS magyar verziója az énkép egyértelműségének, világosan artikulált jellegének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely általános, pszichés sebezhetőséget, sérülékenységet jelző mérőeszközként támpontul szolgálhat pszichopatológiai tárgyú kutatások mellett a terápiás hatékonyság megítélésében.

Theoretical background

The Self-Concept Clarity Scale (SCCS) developed by Campbell et al. (1996) is suitable for measuring one structural feature of the self-concept, its clearly and fi rmly defi ned nature. Purpose: In this study we present the Hungarian version of the Self-Concept Clarity Scale (SCCS-H) and evaluate its psychometric characteristics. Method: 1205 persons (245 men, 960 women; average age 27.05 years, SD = 9.8 years) participated in a cross-sectional, self-reporting questionnaire-based research. Besides SCCS, the Rosenberg Self Esteem Scale (RSES), the Anxiety Sensitivity Index (ASI), the Intolerance of Uncertainty Scale (IUS) and the Schizotypal Personality Questionnaire (SPQ-BH) were also administered. Results: The exploratory factor analysis revealed one factor, which explained 50.8% of the total variance. The fi t of our one-dimensional model was acceptable (CFI= 0.939; TLI=0.925; RMSEA=0.079; CI90=0.072-0.085). The reliability analysis indicated good internal consistency for the instrument (α=0.88). Construct-validity results are consistent with the literature: self-concept clarity moderately positively correlated with self-esteem, however they are not replaceable constructs. Self-concept clarity is moderately negatively associated with anxiety-based somatic and cognitive symptoms (ASI) and with negative responses to uncertain, ambiguous events/situations (IUS). In addition to anxiety-based personality traits we also verifi ed the negative correlation of SCCS with the degree of schizotypic involvement (SPQ). Conclusion: The Hungarian version of Self-Concept Clarity Scale can be considered a reliable and valid measurement tool for the clear and confi dent nature of self-concept. Being an indicator of general, psychological vulnerability, SCCS may serve both as a reference point for psychopathological research and as a screening tool for mental patients, furthermore for assessing psychotherapeutic effi cacy too.

Open access

Zenét hallgatva olykor elérkezik egy különleges pillanat, amikor a hangok olyan mélyen megérintenek bennünket, hogy a hideg futkos a hátunkon, megborzongunk, lúdbőrözni kezdünk, bizsereg a fejbőrünk, esetleg szaporán kezd verni a szívünk, elszorul a torkunk vagy könnyes lesz a szemünk. Tanulmányom első felében a zenehallgatás érzelemszabályozásban betöltött általános szerepének ismertetése után a zene által kiváltott testi érzeteket tárgyaló angol nyelvű szakirodalom összefoglalására vállalkozom. Bemutatom (1) a jelenség leírására használt szakszavakat (zenei csúcsélmények, chills, thrills, ASMR, bőrorgazmus), (2) a kiváltásában feltételezett zenei elemeket, (3) az idegélettani hátterét (dopaminerg rendszer, szimpatikus aktivitás lateralitás), (4) a feltételezett evolúciós szerepét (reakció társak vészjelzésére, érzékenység az akusztikus újdonságra), (5) az érzelmekkel és személyiségvonásokkal való kapcsolatát (pozitív emocionalitás, tapasztalatokra való nyitottság). A tanulmány második felében felvetem, hogy a zenehallgatás és a pszichés jóllét kapcsolatát többek között a zenei csúcsélmények, a bizsergések és más testi érzetek közvetíthetik. Ezek a jelenségek pozitív élményként felerősítik az odafordulást és bizalmat a test és a jelen pillanat felé, ezáltal elősegíthetik a testi tudatosságot (a testi érzetek felé való odafordulás) és a tudatos jelenlétet (az itt-és-most-ra összpontosító tudatállapot). A tudatos jelenlét és a testi tudatosság mentális egészséggel való kapcsolata ismert, és megjelentek olyan terápiás módszerek is, amelyek a testi figyelem erősítésére a zenehallgatást használják. A zenei bizsergések és más, a zenehallgatás közben bekövetkező kellemes testi élmények gyakorisága a zenei fordulatokon kívül függhet a befogadó mentális állapotától. A tudatos jelenlét, a testi tudatosság és a zenei bizsergések között talán kétirányú pozitív kapcsolat áll fenn: a tudatosság erősítése a zenehallgatás előtt valószínűsítheti a testi élmények átélését, a testi élmények pedig kaput nyithatnak a tudatosság felé. A zenei bizsergések intermodális jelenségként felhívják a figyelmet a zeneterápiák, a mindfulness alapú kognitív pszichoterápiák, és a testközpontú pszichoterápiák további integrálási lehetőségére, illetve a szórakoztatóipar és a zeneoktatás mentálhigiénés prevencióban eleddig kiaknázatlan lehetőségeire.

Restricted access

A krónikus fájdalom szindrómában szenvedő beteg személyiségjellemzőinek elemzése, különös tekintettel az énerő, önszabályozó és intrapszichés kontrollrendszer vizsgálatára

An analysis of the personal characteristics of patients with chronic pain syndrome with special regard to self-empowerment and the self-regulatory and intrapsychic control system

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Császár-Nagy Noémi, Lovas Éva, Takács Szabolcs, and Nagy Zsófia

Háttér: A magyar lakosság több mint egyharmadát érinti e betegség. A vele járó komorbid depresszió a betegek csaknem felénél előfordul. Életvitelükre a rokkantsági állapot jellemző. Rehabilitációs lehetőségeik szűkösek. Tudományosan megalapozott, kidolgozott rehabilitációs program mind ez idáig nem létezik.

Célkitűzés: A betegek komplex személyiségvizsgálatán alapuló személyiségi potenciálok feltárása, az int- rapszichés dinamika, életviteli működésmód átfogó elemzése, különös tekintettel a rehabilitációs programtervezés szempontjából döntő „erőfaktorokra", mint énerő, önsegítő-önépítő aktivitás és életviteli kontroll- rendszer.

Módszer: A Rorschach komplex és átfogó személyiségvizsgálat alkalmazásával kilenc hipotézis mentén a személyiségjellemzők feltárása, a személyiség egészének kontextusába helyezve az önsegítő, belső erőtényezőkre fókuszált elemzés.

Vizsgálati minta: 576 beteg és 609 sine morbo kontrollszemély. Az adatokat SPSS programcsomaggal elemeztük.

Eredmények: A betegek sajátos személyiségjellemzői „deficit arculatú" hiánytényezőkként detektálhatók. Ezek közül az önsegítő és önépítő intrapszichés erők, az önkontroll, a motivációs aktivitás súlyos károso- dottsága, valamint az emocionális élet deficitjegyei emelhetők ki. Az életvezetés „deficit szindrómás" mivolta az életminőséget rombolja, és mintegy „életképtelenségi" beteghelyzetet tükröz. Magas megbízhatóságú differenciáldiagnosztikai indexet dolgoztunk ki, amely szűrési és preventív eszközként szolgálhat.

Következtetések: Gazdag eredményanyagunk lehetőséget nyit állapot- és betegségspecifikus rehabilitációs program kidolgozására, amelyben a hangsúlyt a belső erőtartalékok, motivációk felerősítésére, énerősítésre és a pozitív copingok megtanítására kell helyeznünk.

Background: More than one third of the Hungarian population is affected by chronic pain syndrome, which is accompanied by comorbid depression in almost half the patients. Their lifestyles are peculiar to disability and their rehabilitation opportunities are scarce, but so far, no scientifically based rehabilitation programme has been elaborated.

Objective: This study aims to explore personality potentials based on a complex personality assessment of patients and a comprehensive analysis of intrapsychic dynamics and lifestyle, with special regard for strength factors that are crucial for the design of a rehabilitation programme, such as self-empowerment, self-help/self-build activity and the lifestyle control system.

Method: Using the Rorschach complex and comprehensive personality survey, this study explores personality traits along ten hypotheses, placed in the context of the whole personality, with a focus on the factors relating to the patients' internal self-help ability.

Sample size: 576 patients and 609 “sine morbo” controls. The data were processed with the help of the SPSS statistics software.

Results: Patients’ specific personality characteristics can be analysed as deficiency factors that form a "deficit image". These include severe damage to intrapsychic self-help and self-build ability, self-control mechanisms and motivational activity, as well as deficits of emotional life. The patients' lifestyle, which is characteristic of the "deficit syndrome", destroys their quality of life and is thus illustrative of the unviable nature of their situation. We have developed a highly reliable, differential diagnostic index that can serve as a screening and preventive tool.

Conclusions: The rich material of our results provides an opportunity for the elaboration of a rehabilitation programme specifically for this conditions/disease, with emphasis on strengthening the patients' inner power reserves, self-motivation and self-empowerment and teaching them positive coping.

Open access

Review of attachment interventions in eating disorders: Implications for psychotherapy

Az evészavarokban alkalmazható kötődéssel kapcsolatos intervenciók áttekintése – Pszichoterápiás ajánlások

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author: Tamás Dömötör Szalai

Background

Attachment theory has been used in personalized treatments since decades. It is a major framework for understanding images of the self, affect regulation, reflective functions and interpersonal relationships. The improvement of attachment functioning is associated with positive treatment outcomes in eating disorders. However, attachment interventions have not been summarized in their psychotherapy.

Aims

The aim was to review the relevance of attachment features in the psychotherapy of eating disorders.

Methods

A literature review was carried out for empirical review and case studies, using the terms “eating disorder” and “attachment” from 1987 until 2017. From the 320 matches, 50 relevant studies were integrated into this review.

Results

The relationship between dysfunctional attachment and eating disorders could be conceptualized in seven ways, including transgenerational transmissions and mediator personality traits. Attachment can mediate between early experiences and adult symptoms, between intra- and interpersonal experiences, or may moderate the relationship between the risk factors and maladaptive eating. Attachment features also display a direct relationship with eating disorders, or may underlie their maintaining mechanisms. Nine psychotherapeutically relevant mediator factors could be identified, namely the patient’s self-concept and emotion-regulation, the conflation of self-esteem and body satisfaction, a sensitive interpersonal style, levels of perfectionism, depression, alexithymia, mentalization and reflective functions.

Conclusions

The assessment of attachment dysfunctions in the individual symptomatology may facilitate personalized case models. For patients with severe attachment dysfunctions, multimodal psychotherapies targeting the described focal points could be recommended. Randomized, controlled studies are required to test the efficacy of the interventions summarized, and to determine indications.

Open access

Háttér és célok

Míg a szexuális motiváció a hétköznapi életben kifejezetten fontos, meglehetősen kevés tudományos pszichológiai kutatás foglalkozik vele, és megbízható mérésre alkalmas eszköz is csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. Célkitűzésünk a Meston—Buss-féle (2007) YSEX? kérdőív átalakított, rövidebb változatának kidolgozása volt a kutatók módszertani lépéseit követve.

Módszer

Az eljárás során három vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 4913 fő (nők: 2467 fő, férfiak: 2446 fő) nem egyetemista résztvevők adatait elemeztük. Az első vizsgálatban (n = 2728) összesen 197 itemet azonosítottunk, amelyek a szexuális érintkezéshez (közösüléshez) vezető okokat fejezik ki. A második vizsgálatban (n = 1161) azt kellett megítélniük a résztvevőknek, hogy ezek az okok milyen gyakorisággal vezettek szexhez. Főkomponens-analízis segítségével 3 főbb komponenst és 24 alkomponenst tártunk fel. A személyes célok elérése főfaktorban 8 alfaktor (újdonságkeresés, konformitás, hűtlenség, impulzivitás, bosszú, élménykeresés, kontroll és hatalom, önértékelés növelése), a kapcsolati okok főfaktorban 9 alfaktor (szexuális vágy, elköteleződés, fizikai vonzalom, ellazulás, intimitás, izgalom, önkiteljesedés, gondoskodás, boldogságkeresés), a szex mint megküzdés főfaktorban 7 alfaktor (érzelmi hiány enyhítése, kényszer és elkerülés, haszonelvűség, megküzdés a kapcsolati konfliktusokkal, alárendelődés, megbirkózás a partner érzelmi szükségletével, pármegtartás). A harmadik vizsgálatban (n = 1024) elkészítettük a kérdőív 73 itemből álló rövid változatát, amelyet személyiségteszttel (BfiS) és szocioszexuális orientáció kérdőívvel (SOI-R) együtt vettünk fel.

Eredmények

Szignifikáns nemi és életkori különbségeket mértünk a többféle szexuális motivációban, amelyet jól magyaráz néhány korábbi elmélet. A szexuális motiváció egyéni különbségei összekapcsolódnak bizonyos személyiségvonásokkal és szexuális stratégiákkal. Kérdőívünkben az eredetihez képest eltérő struktúrát, markánsabb nemi különbségeket és életkori különbségeket találtunk.

Következtetések

Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható eszkö z áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a YSEX?-HSF meglehetősen prediktív eszköz várhatóan számos párkapcsolattal, szexualitással összefüggő kutatásban alkalmazzuk majd.

Restricted access

promoter region (5-HTTLPR) polymorphism, and relationship to anxiety-related personality traits Arthritis and Rheumatism 46 845 847

Restricted access

A Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (SRP-SF) magyar nyelvű adaptációja

Hungarian version of the short version of Self Rated Psychopathy (SRP-SF)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Dóra Csilla, Mészáros Veronika, Tanyi Zsuzsanna, Ferenczi Andrea, Jakubovits Edit, Smohai Máté, and Kövi Zsuzsanna

. ( 2018 ). Self-Rated Attractiveness Moderates the Relationship Between Dark Personality Traits and Romantic Ideals in Women . Psychological Reports , 121 ( 1 ), 184 – 200

Open access