Search Results
A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető. A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is. A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.
kapcsolata más kórképekkel. Gastro Update kiadvány, 2007. Andersson, J., Sihto, H., Meis-Kindblom, J. M. és mtsai: NF1-associated gastrointestinal stromal tumors have unique clinical, phenotypic and
Közlemények 1959 48 52 67 Priszter, Sz. (ed.) (1990) European cornel. Cornus mas L. Magyarország kultúrflórája
Itáliai és német építőmesterek tevékenysége a budai polgárvárosban a török kiűzése után
Activities of Italian and German Master Builders in Buda After the Expulsion of the Turks
egész területén építkezni. E helybeli mesterek elnevezésükben csak a puritán hangzású polgári kőművesmester (Bürgerl. Maurer Meister) címet viselték. De e cím ekkor még más értelemmel bírt, ugyanis a középkortól kezdve egészen az 1820-as
A Pharsalia szövegszerű utalásait a kutatás abból az előfeltevésből kiindulva értelmezi, hogy az eposz egyfelől Vergilius Aeneisét (esetenként Georgicáját és eclogáit is), másfelől Ovidiust (különösen Ovidius Metamorphosesét) akarja felülmúlni és átértelmezni (antivergiliánus és antiovidiánus). A költeményben utalások tárhatók fel a magasabb szerkezeti egységek és a szavak szintjén egyaránt. Az első csoport allúziói úgy is felhívhatják a figyelmet az Aeneis előszövegére, hogy ugyanabban a sorszámú Pharsalia-könyvben kerülnek elhelyezésre. Az előszövegek ugyanakkor maguk is utalhatnak más szövegekre, s felvetik a problémát, hogy a költő csak egyik vagy másik, esetleg mindkét előszövegre akart-e utalni, s ha igen, miben látta a két előszöveg viszonyát. A dolgozat a Pharsalia 9, 1—108. sorokban lévő Vergilius-allúziókat tárja fel és kommentálja, a vizsgálódásba bevonva más feltételezhető előképeket is.
Az ember a szűkösségek lénye, mivel mindig kevesebbel rendelkezik, mint amennyit akar – írásom ezen általános szociológiai távlata egészségszociológiai vizsgálódásra különösen alkalmas. Az emberek így ugyanis három alapvető kategóriába sorolhatók: A mindennapok emberein túl, akik „csupán” a szűkösségek lényei, ott van az ezeken túlmenően gyengeséggel vagy betegséggel sújtottak, továbbá a fogyatékosak nagy csoportja. Mindhárom csoport tagjai más módon terheltek szűkösséggel, és emiatt más módon is küzdenek vele. Másként alakulnak társas viszonyaik is, mind a szűkösséget illető en általában, mind különféle dimenzióiban (pl. antropológiai, anyagi szűkösség stb.). Viszont a szűkösség – egyedül az embernek – esélyt is jelent. Kizárólag övé az a képesség, hogy szükségleteit kiterjeszteni és változtatni is képes, és hogy a szükséges javakat különféle módokon tudja megszerezni embertársaitól, illetve azoktól függetlenül. Lásd a társadalmi cselekvés – kizárólag az emberre jellemz ő – szociológiai ideáltípusait és ezek egészségügyi variánsait, melyek legfontosabbja az ingyenes segítségnyújtás.
A talaj kicserélhető kationjainak minőségi és mennyiségi meghatározására többféle módszert használnak a gyakorlatban. A módszerek többek között abban különböznek egymástól, hogy az ioncserét más-más kémhatású közegben vizsgálják. Mivel a kationcserélő-képesség kémhatástól függő tulajdonság, így a vizsgálatok eredményeit csak akkor lehet közvetlenül összehasonlítani egymással, ha azt azonos módszerrel végezték. Magyarországon a Mehlich-módszerként ismert vizsgálati eljárás terjedt el a kationcsere-kapacitás meghatározására. A nemzetközi gyakorlatban viszont - többek között - egy másik, az úgynevezett Grove-módszer használatos. Vizsgálataink igazolták, hogy a két módszer eredményei azonos talajok esetén eltérnek egymástól. Az eltérések összefüggésben vannak a talajkolloidok mennyiségével és minőségével. Az eltérések nagysága elsősorban a minták szervesanyag-tartalmának növekedésével nőtt, az agyagtartalom által befolyásolt különbség a módszerek között, nem volt szignifikáns. A T-érték a különböző talajosztályozási rendszerekben fontos diagnosztikai paraméter, melynek meghatározására nemzetközileg a Grove-módszert használják. Ezek alapján indokolt lenne egy átszámítási módszer kidolgozása, amellyel a két eljárás eredménye átszámítható egymásba. Ezen kívül szintén indokolt az eredeti Grove-módszer elterjedésének szorgalmazása hazánkban.
A tanulmány a Frostig-féle vizuális észlelési képességfejlesztő program hatásvizsgálatának eredményeit ismerteti. Bemutatja, hogyan módosul a képességstruktúra héthónapos fejlesztési időszakot követően olyan 4-8 éves gyermekeknél, akiknél a tanulási zavar tünetei a nyelvfejlődés és a vizuoperceptív organizáció zavaraival társulnak. A vizsgálat 120 fős mintán készült. Az eredményeket a 60 fős kísérleti és 60 fős kontrollcsoportba, illetve az életkor és az intézményi háttér alapján 3-3 további alcsoportba sorolt gyermekek esetében a Snijders-Oomen-, a Frostig-, a Bender- és Goodenough-tesztek mutatóinak alapján elemezzük. Az eredmények ismeretében elmondható, hogy a multiszenzoros fejlesztőprogram óvodás- és kisiskoláskorban más-más módon, de jó hatásfokkal segíti elő az intraindividuális különbségek csökkenését. Hatékonyan befolyásolja a képességek fejlődését, s ez a kísérleti csoport előnyére a mentális és vizuális teljesítmények értékeinek statisztikailag is értékelhető változásában jelenik meg.
A mai nyolcvan évesek hatvan évvel ezelőtt, a II. világháború idején, igen mostoha körülmények között végezték egyetemi tanulmányaikat. A műegyetem építészmérnök hallgatóinak helyzete sem volt más. Régen elhunyt, neves tanáraikról ma már csak azok művei, egy-egy szobor vagy megemlékezés útján lehet képet kapni. A részletes szakmai méltatás helyett az alábbiakban, a diákmemóriában megmaradt egy-egy olyan mozzanat olvasható, amilyenre azon tanítványok emlékeznek, akik szerették, tisztelték őket.
A talaj mikrobiális biomassza mennyiségének ismerete a növényi tápelemek transzformációja, és a talajállapot minőségének jellemzése miatt fontos. Meghatározását leggyakrabban kloroform fumigációs módszerrel végzik. A kloroformkezelés hatására bekövetkező tömeges mikrobapusztulás arányos az összes biomassza mennyiségével, amely a többlet CO 2 -képződés, vagy a talajból kivonható megnövekedett szerves anyag alapján mérhető. Tárgyaljuk az inkubációs és extrakciós módszereket, összehasonlítva más eljárásokkal. A méréseket befolyásoló tényezőket és a különböző sterilizálási eljárásokat is összehasonlítjuk.
