Search Results
Lövey Imre - Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet - szervezeti egészség, betegség, öröm - és a vezetés (HVG Kiadói Rt., Budapest, 2003, 231 oldal)
Pikó Bettina: Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005; Norman E. Zinberg: Függőség és kontroll. Drog, egyén, társadalom. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2005
Az ártalmas gyermekkori élmények és a felnőttkori alkoholfüggőség közötti összefüggések
Relation between adverse childhood experiences and problematic alcohol consumption in adulthood
Az alkoholizmus és következményei világszerte, így Magyarországon is jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kezelésbe kerülési ráta alacsony, kezelés esetén pedig a páciensek nagy számban idő előtt befejezik a terápiát. A visszaesési ráta is nagy, a páciensek akár több mint fele a kezelést követő első pár hónapot követően már nem tudja tartani absztinenciáját. Bár az addiktológiai ellátórendszerben a legnagyobb számban 35 év fölött jelennek meg a betegek, az alkoholhasználati zavar kialakulásának okai gyakran már a kora gyermekkori tapasztalatokból eredeztethetők. A gyermekkorban átélt tartós traumák szignifikáns összefüggést mutatnak a későbbi életszakaszokban kialakuló szomatikus és mentális egészségi problémákkal, a szerhasználattal, beleértve az alkoholfüggőséget is. A közlemény az alkoholfüggőség prevalenciájának áttekintésével, illetve a gyermekkori rossz bánásmód és az ártalmas gyermekkori élmények definiálásával indul, majd az ártalmas gyermekkori élmények hatását és hatásmechanizmusait tárgyalja a felnőttkori alkoholhasználati zavar kialakulásának és szerény kezelési rátájának tükrében. A közlemény további célja, hogy felhívja a figyelmet a traumafókuszú gondolkodás és a traumainformált megközelítés jelentőségére az egészségügyi ellátórendszerben, az addiktológiai intervenciók és szolgáltatások tervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1628–1636.
A cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás egyenlőtlenségei Európában 1990 és 2014 között
Inequalities in premature mortality due to cerebrovascular disease in Europe between 1990 and 2014
Összefoglaló. Bevezetés: A cerebrovascularis betegségek népegészségügyi szempontból jelentősek, világszerte a vezető halálokok között szerepelnek, és a rokkantság egyik fő okát képezik. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás hazai és nemzetközi adatainak elemzése régiónkénti bontásban a 45–59 éves korcsoportban. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív elemzés keretében vizsgáltuk a cerebrovascularis betegségekből eredő, korspecifikus, 1990 és 2014 közötti halálozást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióján belül kiválasztott nyugat-európai (n = 17), kelet-európai országokban (n = 10) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (n = 15), 100 000 főre vetítve, a WHO Európai Halálozási Adatbázisának adatai alapján. Leíró statisztikai módszereket, idősoros kimutatást, Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A cerebrovascularis betegségekből eredő, 100 000 főre vetített korspecifikus halálozás a nyugat-európai országokban volt a legalacsonyabb (férfiak: 1990: 35,14, 2014: 14,31; nők: 1990: 21,11, 2014: 8,76) és a Szovjetunió utódállamaiban a legmagasabb (férfiak: 1990: 134,19; 2014: 91,13; nők: 1990: 83,62, 2014: 41,83) (p<0,05). A kelet-európai és a nyugat-európai országok, valamint a nyugat-európai országok és a Szovjetunió utódállamainak korspecifikus, cerebrovascularis halálozása között szignifikáns különbséget találtunk mindkét nemben (1990, 2004, 2014: p<0,05). A cerebrovascularis betegségek korspecifikus standardizált halálozása 1990 és 2014 között a nyugat-európai országokban (férfiak: –59,28%, nők: –58,29%) csökkent a legnagyobb mértékben, melyet a vizsgált kelet-európai országok (férfiak: –54,14%, nők: –57,53%), majd a Szovjetunió utódállamai (férfiak: –32,09%, nők: –49,97%) követtek. Következtetések: A korspecifikus, cerebrovascularis halálozás a férfiak és a nők körében egyaránt csökkent az egyes régiókban. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál jobban, 62,2%-kal csökkent a férfiak és 59,1%-kal a nők korai cerebrovascularis halálozása 1990 és 2014 között. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.
Summary. Introduction: Cerebrovascular diseases are a significant public health concern, they are among the leading causes of death worldwide and one of the major causes of disability. Objective: Our aim was to analyse national and international data regarding premature, cerebrovascular disease mortality per region in the 45–59 age group. Methods: We performed a retrospective, quantitative analysis on age-specific, premature cerebrovascular disease mortality between 1990 and 2014 per 100 000 population on data derived from the World Health Organisation, European Mortality Database on Western European (n = 17), Eastern European (n = 10) countries, and countries of the former Soviet Union (n = 15). Descriptive statistics, time series analysis and Kruskal–Wallis test were performed. Results: Age-related, cerebrovascular disease mortality per 100 000 population was the lowest in Western European countries (males: 1990: 35.14, 2014: 14.31; females: 1990: 21.11, 2014: 8.76), and the highest in former Soviet Union countries (males: 1990: 134.19; 2014: 91.13; females: 1990: 83.62, 2014: 41.83) (p<0,05). Significant differences were found in age-specific, cerebrovascular disease mortality in both sexes between Eastern and Western European countries and former Soviet Union countries (1990, 2004, 2014: p<0.05). Between 1990 and 2014, age-specific, standardized cerebrovascular disease mortality showed the biggest decrease in Western European countries (males: –59.28%, females: –58.29%) followed by Eastern European (males: –54.14%, females: –57.53%) and former Soviet Union countries (males: –32.09%, females: –49.97%). Conclusions: Age-specific, cerebrovascular disease mortality decreased in both sexes in all regions analysed. Hungary was found to have seen a decrease above the Western European average, premature cerebrovascular mortality decreased by 62.2% in males and 59.1% in females between 1990 and 2014. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.
Absztrakt:
Bevezetés: Kórházi betegek körében a betegség okozta változások miatt a társas kapcsolatok átrendeződhetnek, erősödhetnek, de akár gyengülhetnek is. Ezen változások mérése, a szubjektíve megélt társas támogatás mértékének, elérhetőségének vagy akár az észlelt izolációnak a kimutatása fontos feladat, ugyanis ezen dimenziók összefüggnek a gyógyulási mutatókkal. Célkitűzés: A kutatás célja annak bemutatása, hogy az általunk fejlesztett PRISM-D rajzteszt hogyan alkalmazható az észlelt társas támogatás mérésére. További célkitűzés a teszten mért társas támogatás mutatóinak és a depresszió-, valamint a szorongásszint közötti kapcsolatnak a vizsgálata súlyos betegek esetében. Módszer: 194 súlyos, kórházi kezelés alatt álló beteg (daganatos, műtéti beavatkozást igénylő gyomor-bél rendszeri betegségben és krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek) esetében a PRISM-D rajzteszt, a STAI- és BDI-tesztek felvétele kórházi osztályokon. Eredmények: A vizsgálati személyek többsége megjelenítette a rajzteszten a társas támogatást (95,7%), jelentős hányaduk több körrel (64,0%) és nagyobbnak, mint a betegséget szimbolizáló kör (71,2%). Azok a személyek, akik nem jelenítettek meg egyetlen társas támogató személyt sem, szignifikánsan magasabb szorongásszintet éltek meg (STAI-S: p = 0,040, df = 181; STAI-T: p = 0,005, df = 153). A térbeli elhelyezkedést tekintve azok a betegek, akik az Ént és a betegséget szimbolizáló kör közé helyezték el a társas támogatást, alacsonyabb szintű szorongást és depresszív tüneteket éltek meg, mint akik a betegséget rajzolták közelebb, a társas támogatást távolabb (STAI-S: p = 0,016, df = 91; BDI: p = 0,027, df = 142). Következtetés: Eredményeink szerint a PRISM-D rajzteszt alkalmas az észlelt társas támogatás vizsgálatára, az Énhez és a betegséghez viszonyított szubjektív jelentőségének és észlelt közelségének mérésére, továbbá az észlelt szociális izoláció detektálására. Gyors, egyszerű mérőeszközként nagymértékben segítheti kórházi osztályokon a szűrést és a terápiás munkát. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1688–1696.
Dolgozatunkban a teljesítményvolumen-korlát (TVK) hatását kívánjuk bemutatni a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (továbbiakban PTE KK) intézményi szintű finanszírozására. Adatok és módszerek: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé küldött jelentéseken alapulnak, mindenhol az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkoznak és a 2004–2008 közötti időszakot fedik le. Meghatároztuk az egy súlyszámra eső tényleges OEP-térítési díjat, a TVK okozta finanszírozási veszteséget. Elemeztük a területi ellátási kötelezettségen kívüli, illetve a sürgősségi esetek arányát klinikai bontásban. Eredmények: A PTE KK egy súlyszámra eső forint térítési díja a TVK bevezetését követően elmaradt az OEP által előre meghirdetett díjtól. A vizsgált 5 év alatt, vagyis 2004–2008 között a PTE KK esetében a TVK okozta veszteség 3,256 milliárd forintot ért el. A PTE KK egészének vonatkozásában az ellátott esetek 25,3%-a, illetve a teljesített súlyszám 24,5%-a a területi ellátási kötelezettségen kívülről érkező betegek ellátását jelentette. A sürgősségi esetek arányának vizsgálata a teljes betegellátási volumenen belül azt mutatta, hogy az esetek 31,5%-a, míg a súlyszámok 36,1%-a származott sürgősségi betegek ellátásából. Következtetés: A teljesítményvolumen-korlát bevezetése jelentős mértékben csökkentette a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ egészségbiztosítási finanszírozását 2004–2008 között.
Martos, T. (2010). Életcélok és lelki egészség a magyar társadalomban . Doktori disszertáció . Budapest: Semmelweis Egyetem Maslow, A.H. (1954). Motivation and personality . New York: Harper & Row
Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében
Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study
munkafüggőségnek komoly kockázata van mind a fizikai, mind a mentális egészségre nézve (Sussman, 2012). Munkafüggőség és fizikai egészség A globalizáció térnyerésével, a kommunikáció és a technológia elmúlt évtizedekben lezajlott rohamos fejlődésével
A közösség által támogatott mezőgazdálkodás szubjektív aspektusai
SUBJECTIVE ASPECTS OF COMMUNITY SUPPORTED AGRICULTURE
-cause mortality—a systematic review and dose-response meta-analysis of prospective studies . International Journal of Epidemiology , 46 ( 3 ), 1029 – 1056 . https://doi.org/10.1093/ije/dyw319 . Bárdos , Gy. , & Kraiciné Szokoly , M. ( 2018 ). Egészség
Pikó B. (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. L’Harmattan, Budapest, 2005. Ifjúság, káros szenvedélyek és
