Search Results

You are looking at 71 - 80 of 380 items for :

  • "labour market" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The study of happiness and economics indicates a paradox: rising income has not led to increases in long term levels of life satisfaction. Evidence shows that citizens adapt to the growth of GDP, but an important difference among certain countries in connection with life satisfaction and the deviation from trend growth has been found: Spain, Italy, Portugal and Greece adapt to the trend growth of their economies; other European countries, however, do not. This suggests that some characteristics of their welfare state, such as the inability to create sufficient equity might leave their citizens more dependent on economic variables such as rising income. Only in boom times can the young, uneducated or the elderly find access to the otherwise restricted labor market and have a chance to escape the poverty trap. In this regard the paper places special emphasis on the issue of global competition by linking the subject with the current state of the European Union.

Restricted access

The objective of organizational creativity is to identify those factors that could affect creativity. One of the most influential factors is the leadership style. Following the review of literatures, we investigated this phenomenon in the Hungarian labor market. We analyzed the answers of more than 600 Hungarian employees. We asked them to categorize their leader on the basis of which classic Lewin leadership style is most characteristic of him or her. After this, they needed to judge how the perceived leadership style would affect the two phases of their workplace creativity. Similarly to international results, democratic leadership style proved to be stimulating, while the authoritarian leadership style was inhibitory. It has also been proved that not only leadership style influences creativity, as the model of successful creative organization cannot be described with the behavior of the leader(s) only.

Restricted access

Journal of Comparative Sociology 32 233 242 Rees, A. (1966): Information Networks in Labor Markets. American

Restricted access

Dolgozatunkban a gazdasági szféra oktatással szembeni elvárásait és véleményét kívánjuk bemutatni egy Észak-Alföld régióban végzett kérdőíves felmérés eredményeinekismertetésén keresztül. Az elsőrészben a minta, a mintavétel és a megkérdezett vállalatok néhány fontosabb jellemzőjét írjuk le. Ezután megkíséreljük bemutatni, mely területen tapasztalhatóstrukturális eltérés az oktatási kibocsátás és a gazdasági kereslet között, majd kitérünk a vállalatok felsőoktatási intézményekkel való elégedettségére, elsősorban a régiós intézményekre koncentrálva. Ennek során megállapítjuk: néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállalóa régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. Mindemellett a vállalatok a felsőfokúvégzettségű alkalmazottaik nagy részét továbbképzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre. A tanulmány második részé_

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors:
Adrian Fanaca
,
Joseph Larsen
, and
Andrea Nagy

Bentolila, S. - Dolado, J.J. - Jimeno, J.F. (2012): Reforming and Insider-Outsider Labour Market: The Spanish Experience. Fundacion de Estudias de Economia Aplicada, Working Paper , 1

Restricted access

A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.

Restricted access

Quality of life of young career starters in Hungary

Foglalkoztatott és a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő fiatalok életminőségének összehasonlító vizsgálata

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Susánszky Éva
,
Szántó Zsuzsa
,
Stauder Adrienne
, and
Kopp Mária

A pályakezdő fiatalok (18–30 évesek) egészségi állapotát, pszichés kondícióját, egészség-magatartását, valamint életérzését és jövőképét a foglalkoztatottság dimenziójában vizsgáltuk egy 2002-ben készült országos lakossági egészségfelmérés adatai alapján. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottunk a hátrányos munkaerő-piaci pozícióban lévő fiatalok jellemzésére. A hátrányos munkaerő-piaci helyzet három kategóriáját különítettük el: alkalmi munkások, tényleges és latens munkanélküliek. Ez utóbbi csoportba az eltartot-takat és háztartásbelieket soroltuk be. A gazdaságilag aktív pályakezdő fiatalok körében a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők aránya a vizsgált korosztálynak kb. az egyötöde (19%). A hátrányos helyzetű fiatalok különböző csoportjai — bár demográfiai és társadalmi összetételük különböző (pl. az alkalmi munkások inkább férfiak, a latens munkanélküliek inkább nők) — az egészséggel kapcsolatos életminőségük szempontjából homogénnek tekinthetőek. A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű és a foglalkoztatott fiatalok speciális egészségi állapot mutatói (tünetek, panaszok, betegségek előfordulása) alig térnek el egymástól, különbségek az allergia, illetve nők esetében a spontán vetélések előfordulási gyakoriságában mutatkoztak. Markáns különbség a közérzetet tükröző általános egészségi állapot megítélésében és a pszichés kondícióban mutatkozott. A hátrányos helyzetű fiatalok hajlamosabbak a depresszióra, nehéz élethelyzetben többen foglalkoznak az öngyilkosság gondolatával, és közülük többen is kísérelnek meg öngyilkosságot. pszichés labilitásuk jóval nagyobb, mint korosztályuk foglalkoztatott tagjaié. Jövőképüket a foglalkoztatottakéhoz képest inkább a reménytelenség jellemzi. A hátrányos munkapiaci helyzet rontja az egyén lelki és fizikai egészségi állapotát, a rossz egészségi állapot pedig negatívan befolyásolja az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezáltal létrejön az okok és okozatok kölcsönhatása, az úgynevezett cirkuláris okság hatásmechanizmusa.

Restricted access

„Jó szóval oktasd, játszani is engedd.”

Az új generációk jelenlétének kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon

“Educate with Nice Words, but Let It Play Too”

The Challenges of the Presence of New Generations in Education and the Labour Market
Educatio
Author:
Anda Nóra Milassin

A mindennapokban gyakori, hogy az eltérő életkorú személyek közötti félreértésekre azonnal a generációkkal kapcsolatos jogos vagy jogtalan sztereotípiákban keressük a választ. A születési évszámokhoz köthető társadalmi generációk jelenléte széles körűen elfogadott és elterjedt ismeret a munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatás szereplői számára is. A téma aktualitását az adja, hogy ahogy minden generáció, úgy a mai iskolások (Z és Alfa generáció) oktatási rendszerét is egy korábbi generáció alakította ki és alkalmazza. Azonban az X generáció értékrendje, tanítási módszerei merőben eltérnek a mostani digitális világban felnőtt generációkétól. A munkaerőpiaci szereplők hasonló kihívásokkal küzdenek. A mostani vezetők nagy része másik kor szülötte, más vezetési és motivációs eszközt alkalmaznak, más szervezeti struktúrákban gondolkodnak, mint amelyekkel a mostani pályakezdő munkatársak elkötelezettségét növelhetnék, amelyekkel megtarthatnák őket. Ebben a cikkben nem csupán az eltérő generációk oktatási és munkahelyi konfliktusait részletezem, de a szemléletformálás is kiemelt szerepet kap. Alapvetésem az volt, hogy a generációs különbségeket nem problémaként, hanem lehetőségként kell kezelni.

Open access

Nyíri, L. (2002): Knowledge-based Society and its Impact on Labour-market Values. Society and Economy, 25(2): 201-218. Knowledge-based Society and its Impact on Labour-market Values. Society and

Restricted access

Income distribution is a widely neglected subject in applied macroeconomics. This paper looks at the current state of art, which can be summarised as the “Transatlantic Consensus”explaining inequality through a partial analysis approach with changes on the labour market at its core. The potential interrelationship between inequality and growth is particularly important for transition countries, because according to common knowledge in this case the change of regime went along with rising inequality and declining income in the initial phase. The Czech case - the Czech Republic being the most egalitarian country among the former socialist economies - is even more interesting, because here income distribution remained relatively stable before and throughout the transition period. This result is illustrated by Lorenz curves. The analysis of so-far unpublished empirical data indicates that there is no need for active distribution policy in the Czech Republic. This result might not hold for other transition countries, which find themselves at the initial part of the Kuznets curve, but on a lower level of income.

Restricted access