Search Results

You are looking at 71 - 80 of 1,761 items for :

  • "motivation" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A hospice önkéntesség lélektani vonatkozásainak szakirodalmi áttekintése

The review of the current literature on the psychological aspects of hospice volunteering

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
László Dorner
,
Anita Fürné Mosoni
, and
Andrea Hatvani

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és rendszerezze a hospice önkéntesség lélektani vonatkozásait vizsgáló kutatások elmúlt évtizedekben született eredményeit, különös tekintettel az önkéntes tevékenységeinek, személyiség- és motivációs hátterének kutatásaira.

Módszer

Tudományos adatbázisokban történő kulcsszavas keresés és a téma szempontjából releváns magyar (Kharón Thanatológiai Szemle) és angol nyelvű közlemények (n = 60) kiválasztása után azok szisztematikus szakirodalmi áttekintése különböző témák alapján (motivációk, személyiség, észlelt kihívások, stressztényezők).

Eredmények

A kutatások nagy része kiemeli, hogy míg a hospice szolgáltatások elkezdése, majd később folytatása is jelentős összefüggést mutat a magas szintű altruisztikus motivációkkal (pl. társadalmi felelősségvállalás, mások fájdalmának enyhítésére irányuló vágy, proszociális értékek kifejezése, morális felelősség), addig az egoisztikus motivációk (pl. önértékelés növelése, személyes növekedés, szociális kapcsolatok, karrier) főként az önkéntesség kezdeti szakaszában fontosak, és a hosszú távú önkéntessé válás során már kevésbé meghatározónak tekinthetők. Bár a személyes érintettség (pl. egy hozzátartozó halála vagy saját betegség) gyakori motívum az önkéntesség elkezdésének hátterében, a hosszú távú önkéntessé válásra az önkéntesként megélt tapasztalatok (a valahová tartozás érzése, jelentőségteljes munka végzése és a hospice team tagjaival való hatékony együttműködés) gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az önkéntesek személyiségvonásait vizsgálva az életkori vagy nemi sztenderdekhez, illetve az önkéntes tevékenységeket nem végzőkhöz képest általában magasabb Extraverzió, Barátságosság és Nyitottság, valamint alacsonyabb Neuroticizmus pontszámokat találunk. Természetesen az további vizsgálat tárgyát képezheti, hogy ez az eredmény az önkéntesség hatására jött létre, vagy eleve azok jelentkeztek önkéntesnek, akik ezekkel a pontszámokkal voltak jellemezhetőek. Ugyancsak összekapcsolódik a hospice önkéntességgel a magasabb empátiás törődés, gondoskodásigény és szociális nézőpontváltásra való képesség is, amelyek nélkül a nehéz érzelmi helyzetekkel (kliensek elvesztése, nővérektől és hozzátartozóktól érkező elutasítás) való hatékony megküzdés elképzelhetetlennek tűnik.

Következtetések

A hospice önkéntesség egy magas frusztrációs toleranciát, folyamatos önismereti munkát és hatékony megküzdési módokat igénylő önkéntességtípus. Ennek lélektani szempontú vizsgálatakor egyaránt figyelembe kell vennünk az önkéntes személyre és az önkéntesség haszonélvezőjének pszichés jellemzőire gyakorolt hatást.

Restricted access

Abstract  

This paper reports results from a survey of 208 Italian faculty members, inventors of university-owned patents, on their motivation to get involved in university patenting activities, the obstacles that they faced, and their suggestions to foster the commercialization of academic knowledge through patents. Findings show that respondents get involved in patenting activities to enhance their prestige and reputation, and look for new stimuli for their research; personal earnings do not represent a main incentive. University-level patent regulations reduce the obstacles perceived by inventors, as far as they signal universities’ commitment to legitimate patenting activities. Implications for innovation policies are discussed.

Restricted access

Bartal A. M. (2010). Mit mutat a kaleidoszkóp? Az Önkéntes Motivációs Leltár (Volunteer Motivation Inventory) adaptálása, fejlesztése és kipróbálása a magyar önkéntesek körében. Civil szemle, 1, 35–56. Bartal A

Restricted access

This study tests the cross-cultural applicability of a developmental pathway model explaining childbearing as behavioral outcome variable. This is done by using the childhood context variables birth order and implicit prosocial power motivation, and explicit love for children in adulthood as predictors. The model assumes that the interactional context of having younger siblings during childhood shapes the development of implicit prosocial motivation which in turn influences the verbalized, explicit articulation of parenting attitudes finally leading to becoming a parent. After examining the data for comparability across three selected cultures from Latin-America, Africa, and Europe, the model was tested via structural equation modelling. Results showed that the model is valid for males as well as females and can be applied in all three cultural samples. These findings point at a universal developmental pathway by specifying contextual and motivational factors leading to parenting behavior. Implications for evolutionary, cross-cultural, and developmental psychology are discussed.

Restricted access

A hallgatók közötti tudásátadás vetületei egy gazdasági felsőoktatási intézményben

Aspects of Knowledge Transfer between Students in a Business Higher Education Institution

Educatio
Authors:
Aidana Kusmangazynova
,
Tímea Juhász
, and
Csilla Czeglédi

–735. 2 Chang, H. H. & Chuang, S. S. (2011) Social capital and individual motivations on knowledge sharing: Participant involvement as a moderator. Information & Management , Vol. 48. No. 1. pp. 9–18. 3 Cheng, M

Open access

136 144 Conradi, K., Jang, B. G. , & McKenna, M. C. (in press). Motivation terminology in reading research: A conceptual review. Educational Psychology Review

Restricted access

Kérdőíves vizsgálatunk célja az volt, hogy magyar középiskolások (N = 236; F = 96, L = 140) körében feltárjuk az egyéni, szituatív, interperszonális és kulturális értékekkel kapcsolatos tényezők hatását az önbevalláson alapuló egyéni és kollaboratív iskolai csalásra. Mindemellett a felmért változók segítségével feltérképeztük azokat a tényezőket is, amelyek hatással vannak a tanulmányi átlagra. A használt kérdőívek validitásának tesztelése után az egyéni csalás kapcsán három változó közvetlen hatását különítettük el: a) a csalással szembeni attitűdökét, b) a csalás elkövetésével együttjáró lelkiismeret-furdalásét és c) a tanulmányi átlagét. A kollaboratív csalás esetén kapott modellben öt tényező közvetlen hatása jelent meg: a) a csalással szembeni attitűdöké, b) a tanulmányi átlagé, c) a tudás megszerzésére irányuló intrinzik motívációé, d) a külső regulációs extrinzik motivációé és e) az észlelt csoportkohézióé. Mindkét esetben meghatároztunk közvetett tényezőket is, melyek a fent bemutatott közvetlen változókon keresztül hatnak a csalásra. A feltárt modellek lehetőséget adnak arra, hogy a magyar kulturális és oktatási közegben le tudjuk írni a szakirodalomban korábban feltárt individuális és szituatív tényezők hatásmechanizmusát.

Restricted access

Es ist nicht alles Weiß, was so zu sein scheint

Bemerkungen zur Interpretation einiger ungarischer und kroatischer Örtlichkeitsnamen

Not all is White that Looks White: Remarks on the Interpretation of Some Hungarian and Croatian Place-Names

Studia Slavica
Author:
István Vig

Adjektive, die Farben bezeichnen, kommen häufig in Örtlichkeitsnamen vieler Sprachen vor. Unter ihnen befindet sich auch das Adjektiv weiß. Die Motivation und Bedeutung des Farbadjektivs weiß in der Namensgebung einiger Örtlichkeitsnamen bilden den Gegenstand dieser Untersuchung. Der vorliegende Aufsatz ist in zwei Teile gegliedert. Im ersten Teil wird den Beweggründen für die Wahl des Adjektivs weiß in einigen ungarischen, kroatischen und serbischen Örtlichkeitsnamen nachgegangen. Im zweiten Teil werden einige kroatische Ortsnamen behandelt, in denen eine Komponente nur scheinbar die Bedeutung ‘weiß’ hat. In der Wirklichkeit haben die Denotate dieser Örtlichkeitsnamen keine weiße Farbe.

Zur ersten Gruppe gehören die ungarischen Örtlichkeitsnamen Székesfehérvár, Gyulafehérvár, Nándorfehérvár, das kroatische Biograd na moru und das serbische (und auch kroatische) Beograd. Sie sind Zusammensetzungen aus fehér, bio- / beo- ‘weiß’ + vár, grad ‘Burg’. Nach allgemeiner Meinung der Fachliteratur bezieht sich das Adjektiv weiß auf die weiße oder helle Farbe der Steine der Burgen.

In der ungarischen Sprachwissenschaft wurde auch erforscht, wie alt das Kompositum fehérvár sein könnte. Es wurde festgestellt, dass die Magyaren schon drei Burgen bzw. befestigte Städte kannten, bevor sie sich am Ende des 9. Jahrhunderts im Karpatenbecken niederließen.

Zwei Örtlichkeitsnamen davon befanden sich auf chasarischem Gebiet, Sarïγsïn und Šarkel / Sarkel. Der zweite Örtlichkeitsname hat die Bedeutung ‘hell, gelb, bleich, weiß’. Der erste ist ein Kompositum von sarï, sarïγ ‘weiß’ + kil / käl ‘Haus’. Nach der bisherigen Erklärung hätte die Komponente sarï, sarïγ eine Beziehung zur weißen Farbe der Festung. Diese Meinung beruht auf der fehlerhaften Interpretation der schriftlichen Quelle. Erstens: die Mauern der Burg wurden aus roten Ziegeln gebaut. Zweitens: die jüngsten turkologischen Forschungsergebnisse weisen darauf hin, dass die Farbe Weiß eine symbolische Bedeutung hatte. Sie ist die symbolische Farbe von Burgen und Gebäuden, die auf ein gehobenes und großes Prestige hindeuten.

Beim dritten Beispiel handelt es sich um den Namen einer Festung am Dnister-Liman, der in verschiedenen Sprachen wiedergegeben wird. Hier wird die Motivation der Komponente weiß durch die hellgraue Mauer der Festung bestätigt.

Fazit. Die Existenz des Namens fehérvár war schon in der urmagyarischen Periode der ungarischen Sprache möglich. Man kann nicht entscheiden, wie er entstand: als Lehnübersetzung oder aufgrund einer gene-rellen Anschauung.

Unter den analysierten kroatischen Örtlichkeitsnamen befinden sich Städtenamen und geographische Namen. Die Stadt Pélmonostor gehörte bis 1918 zu Ungarn. Der kroatische Name ist eine behördlich festgelegte Bezeichnung. Die Komponente monostor wurde übersetzt und der Eigenname Pél wurde durch das ähnlich lautende Adjektiv beli ‘weiß’ ersetzt. Das Adjektiv hat keinen Zusammenhang mit Pél. Der Stadtname Bjelovar ist ungarischer Herkunft (< Bélavár). Der Eigenname Béla wurde volksetymologisch als kroatisch bijel, bijela ‘weiß’ interpretiert und ersetzt. Bei den geographischen Namen Rt (‘Kap’) Bela und Uvala (‘Bucht’) Bela ist die Komponente Bela nicht als Adjektiv, sondern als ein italienischer Familienname zu interpretieren.

Adjectives that denote colours are common in toponyms in many languages. Among them we can also find the adjective white. The motivation and meaning of the colour white in the naming of some place-names form the subject of this study. The present paper is divided into two parts. The first part explores the motivations for choosing the adjective white in some Hungarian, Croatian, and Serbian place-names. The second part deals with some Croatian place-names in which a component only seems to have the meaning ‘white’. In reality, the denotates of these toponyms have no white colour.

The first group includes the Hungarian toponyms Székesfehérvár, Gyulafehérvár, Nándorfehérvár, the Croatian Biograd na moru, and the Serbian (and also Croatian) Beograd. They are compositions of fehér, bio- / beo- ‘white’ + vár, grad ‘castle’. According to the general opinion of the literature on the subject, the adjective white refers to the white or light colour of the stones of the castles.

Hungarian linguists have also researched how old the composite fehérvár could be. It was found that the Magyars already knew three castles or fortified cities before they settled in the Carpathian Basin at the end of the 9th century.

Two of these place-names were located on Khazar territory, Sarïγsïn and Šarkel / Sarkel. The second place-name has the meaning ‘light, yellow, pale, white’. The first is a composition of sarï, sarïγ ‘white’ + kil / käl ‘house’. According to the previous explanation, the component sarï, sarïγ could be related to the white colour of the fortress. This opinion is based on the erroneous interpretation of the written source. First, the walls of the castle were built of red bricks. Second, recent Turkological research suggests that the colour white had a symbolic meaning. It is the symbolic colour of castles and buildings that indicate an upscale and great prestige.

The third example is the name of a fortress on the Dniester Liman, which is reproduced in different languages. Here the motivation of the component white is confirmed by the light gray wall of the fortress.

Conclusions. The existence of the name fehérvár was already possible in Proto-Hungarian. One cannot decide how it was created: as a loan translation or on the basis of a general view.

Among the analyzed Croatian toponyms are city names and geographical names. The town of Pélmonostor belonged to Hungary until 1918. Its Croatian name is an officially defined designation. The component monostor was translated and the proper name Pél was replaced by the similar adjective beli ‘white’. The adjective has no connection with Pél. The city name Bjelovar is of Hungarian origin (< Bélavár). The proper name Béla was folk-etymologically interpreted and replaced by Croatian bijel, bijela ‘white’. In the case of the geographical names Rt (‘Cape’) Bela and Uvala (‘Bay’) Bela, the component Bela is not to be interpreted as an adjective but as an Italian surname.

Open access

Az oktatás, a képzés a modern társadalmak mozgatórugója; a tudás átadását szolgálják, újratermelik az emberi tőkét, és a gazdaság hajtóerejét jelentik. Célkitűzés: Pályaválasztási motiváció összehasonlító vizsgálata diplomásápoló-hallgatók és pedagógushallgatók körében. Módszer: A vizsgálat Magyarországon diplomásápoló-hallgatók és pedagógusképzésben részt vevő hallgatók körében történt. A mintában 783 hallgató vett részt. Eredmények: Az ápolóhivatás és pedagógushivatás kiválasztásában elsődlegesek az altruisztikus motivációk és a választott hivatás humán irányultsága. A nemek szerinti válaszokban a női válaszadók esetében magasabb értéket kaptunk az „Embereken való segítés” esetében, mint a férfiak válaszaiban. A diplomásápoló-hallgatókra nagyobb arányban jellemző a gyermekkorban történő pályaválasztás. A későbbi életszakaszban a pályaválasztás a pedagógushallgatók jellemzője. Következtetések: A felgyorsult gazdasági változások következtében vagy a hivatással való elégedetlenség miatt számolnunk kell azzal, hogy a fiatal korban megszerzett képesítés nem örök életre szól, az emberek nagy része élete során többször kényszerülhet arra, hogy foglalkozást váltson. A munkaerő-piaci kereslet és képzés összehangolásában az oktatásban és szakképzésben részt vevő szakembereknek kitüntetett szerepe van.

Restricted access

Az egészségmagatartás alapvető szerepet játszik az egészség-betegség alakulásában, ezért az egészségkárosító viselkedések megváltoztatása az egészségpszichológiai és népegészségügyi kutatások egyik legnagyobb kihívása. A Ralf Schwarzer és kutatócsoportja által kidolgozott az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodellje (Health Action Process Approach; HAPA) — továbbfejlesztve és integrálva a korábbi egészségviselkedésekkel kapcsolatos modelleket — hatékonyan alkalmazható számos egészségviselkedés kialakítása, valamint rövid és hosszú távú módosítása érdekében. A legtöbb szociális-kognitív modell a viselkedéses szándék kialakulását hivatott magyarázni és előrejelezni, azonban mind a hétköznapi tapasztalat, mind a kutatási eredmények szerint a kialakított szándék nem minden esetben vezet tényleges viselkedéshez. A modell ezért — az ún. szándék-viselkedés-rés áthidalása érdekében — megkülönbözteti a szándék kialakulása előtti motivációs szakaszt, amely (a korábbi modellekhez hasonlóan) a szándék megformálásához, valamint a kialakulása utáni akarati (volicionális) szakaszt, amely a tényleges egészségviselkedéshez vezet. Az integrációra törekvő HAPA-modell a korábbi klasszikus modellekhez képest nagy hangsúlyt fektet a szándék kialakulása utáni tényezőkre, úgy, mint a cselekvés és az akadályokkal történő megküzdés tervezése, valamint a cselekvés fenntartásához hozzájáruló önszabályozási folyamatok és a specifikusan ezzel kapcsolatos személyes hatékonyság érzése.

Az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének érvényességét és gyakorlati alkalmazhatóságát nagyszámú empirikus kutatás eredménye igazolta és támasztotta alá az elmúlt évtizedekben, számos különböző egészségviselkedés vonatkozásában (testmozgás, egészséges táplálkozás, higiénés kézmosási szokások, terápiás adherencia). Jelen tanulmány célja az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének bemutatása, valamint a prevenciós és rehabilitációs munkában való alkalmazhatóságának felvázolása.

Restricted access