Search Results
References Beutler , I. – Dickson , L. ( 2008 ): Consumer Economic Socialization . In: Xiao , J. J. (ed.): Handbook of Consumer Finance Research . New York
interactions between education and society. Readers are provided book and article recommendations at the end of each chapter. In the first unit, the book explores the interpretive paradigms of socialization at school. It comes up with a holistic understanding
Hogyan és miért vált a kutya a kognitív viselkedéstudomány „csimpánzává”?
How and Why the Dogs Have Become the „New Chimpanzees” for Cognitive Scientists?
Az elmúlt 20 év kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a kutya (Canis familiaris) az emberrel való hosszú együttélésnek és az emberi környezethez való alkalmazkodásnak köszönhetően az emberszabásúakkal egyenértékű modellfajként szolgálhat az emberi társas viselkedési készségek kialakulásának vizsgálatában. Ez a sajátos domesztikációs utat bejárt faj ugyanis mindamellett, hogy egyedülállóan érzékeny az emberi vizuális jelzésekre, kötődik a gazdájához, a nyelv használata nélkül is jól megérteti magát, és megérti az ember szándékait, a legkülönbözőbb helyzetekben képes együttműködni az emberrel és társas-kommunikációs készségeit tekintve összességében „csecsemőszerű” jellegzetességeket mutat.
Ehhez képest meglepő, hogy a kutya viselkedésének tudományos vizsgálata csak az 1990-es években kezdődött. A viselkedéskutatók kutya iránti érdeklődése egyrészt összefügg az etológia és a kognitív pszichológia történetének összefonódásával, másrészt a háziasításról mint viselkedésevolúciós folyamatról való tudományos gondolkodás megváltozásával. Ezek nyomán jelentek meg ugyanis azok a kísérleti paradigmák, melyek lehetővé tették, hogy új hipotézisek által inspirált magyarázatokat keressünk a kutya és ember közötti interakciók sajátosságaira, a kutya kivételes szociális érzékenységére és a kommunikációs jelzések tanulásban betöltött szerepére.
A közelmúlt tudománytörténeti mozzanatait is felelevenítő áttekintésünk a kutyaelme-kutatás elmúlt két évtizedének legfontosabb motivációit és főbb fordulatait mutatja be. A kísérletező kutató szemével ismerteti azt a történetet, melynek során a kutya a viselkedéstudomány számára a „farkas elbutult változatá”-ból az „emberi viselkedést egyedülálló módon szimuláló” fajjá vált. Mára már nem kétséges, hogy a kutya viselkedésének és elmeképességeinek elemzése elvezethet minket ahhoz, hogy jobban megértsük az emberré válás során fontos szerepet játszó adaptációs kihívások kognitív képességekre gyakorolt hatását.
„Klasszikus” új művészet. A gipszminták szerepe a szocreálban
“Classical” new art. The role of plaster casts in socialist realism
With the victory of the Hungarian Workers’ Party – the communist party – in Hungary in 1949 the “reform” of the institutions of tertiary education including the Academy of Fine Arts and Academy of Applied Arts took place, meaning their transformation upon Soviet models. In daily training, in teaching the techniques of drawing and painting, they returned to the copying of plaster casts, which had already been discarded by the free school of Simon Hollósy in Munich in the 1880s for the benefit of a naturalist approach. This principle was promoted further by the art colony of Nagybánya started in 1896, and it was the guideline when after 1920 the Academy of Fine Arts was reorganized. The traditional academic approach had its roots in J. J. Winckelmann’s Thoughts on the Imitation of Greek Works in Painting and Sculpture published in 1755, while the nature-centric thought of free schools could draw on J-J. Rousseau’s Émile, or on Education (1762). In the seething period of Soviet painting in the 1920s an increasingly strengthening current among the greatly diverse trends was the one announcing the slogan of “heroic realism”; it was represented primarily by the Society of Painters of Revolutionary Russia (AHRR). N. B. Terpsikhorov’s The first slogan was painted in 1924; it shows an artist painting the Leninian slogan All power to the soviets! on a red tapestry at the foot of the plaster replicas of the Venus of Milo and the Borghese gladiator.
In addition to the guidance provided by Soviet advisers visiting Hungary in the 1950s, several Hungarian artists could study at Russian academies; they recalled that the basis for learning socialist realism was precise draughtsmanship and the requirement that a work be completed. The demand for high quality socialist realism weighed down upon the teachers with mature ideas socialized in earlier decades and often receiving the badge of “formalism” and on students having to interrupt their art studies for the world war as unattainable. Making copies – in painting and sculpture – was not only part of the training process, but also satisfied the demand of public institutions for representation: replicas of several famous Soviet works, including portraits of Lenin and Stalin were ordered for decoration in buildings, and the program of a museum for the state collection of copies was also deliberated.
Absztrakt:
Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség jelentős egészségügyi teher mind a beteg, mind a társadalom részére. Betegoktatással ez a teher csökkenthető, így magyar környezetben kerestük az optimális tartalmat ehhez. Célkitűzés: 1) A tüdőgyógyászok véleményére épülő betegoktatási tartalom tervezése; 2) a tüdőgyógyászok magatartásának és percepcióinak megismerése; 3) a beteg adherenciája (együttműködése) javítási lehetőségeinek felmérése. Módszer: Országszerte 20 gondozóban, kórházban és rehabilitációs központban dolgozó tüdőgyógyásszal készítettünk interjút. A struktúrát úgy alakítottuk ki, hogy egy betegoktató program kulcselemeit definiáljuk, valamint hogy teret engedjünk a percepciók, terápiás attitűdök felfedésének. Eredmények: Az átlagos krónikus obstruktív tüdőbeteg dohányos, férfi, alulszocializált, köhög, fullad, és 40 évnél idősebb. Betegségét nem veszi komolyan, csak súlyosabb esetben fordul orvoshoz, adherenciája is csak ekkor nő meg. Ez a hatás gyakran átmeneti, csak a rosszullétre korlátozódik. Az adherencia szerint három csoport különíthető el: marginális jó adherencia (kb. 10%) mellett az átlag 30–40% között van, és a betegek jelentős része (60%) minimális adherenciával bír. Az inhalátor használata ideális esetben maximum 3 lépésből áll, könnyen reprodukálható és elmagyarázható. Következtetés: Az oktatóprogram keretét meghatározó szempontok a megfelelő betegkép (személyre szabás), a tüdőgyógyászati, helyszíni oktatás, az orvos–beteg kapcsolat, a betegek hozzáállása és az életmódbeli változtatások (leszokás a dohányzásról), valamint a megfelelő inhalátor kiválasztása. Orv Hetil. 2020; 161(3): 95–102.
Bevezetés: Az állatasszisztált programok interdiszciplináris megközelítést képviselnek, komplementer módszerként integrálhatók a preventív, a terápiás és a rehabilitációs folyamatokba. Célkitűzés: A vizsgálat célkitűzése a gerincvelősérültek pszichés adaptációjának, szociális reintegrációjának segítése, valamint a hosszú hospitalizáció által okozott elszigeteltségérzés és depresszió csökkentése volt. A szerzők hipotézise szerint az állatasszisztált intervenció komplementer terápiaként hatékonyan beilleszthető a gerincvelősérült személyek rehabilitációs folyamatába. Módszer: A programban 15 felnőttkorú, gerincvelősérült személy vett rész 5 héten keresztül, hetente két alkalommal. A résztvevők először szociodemográfiai kérdőívet töltöttek ki, majd a program lezárását követően rövid nyílt kérdéses, irányított interjún vettek részt. A terepmunka során, a foglalkozásokon részt vevők megfigyelését követően, kvalitatív adatelemzést végeztek. Eredmények: A terápiás állat hatására érzelmi állapotot érintő pozitív változások következtek be. A résztvevők új ismereteket, készségeket sajátítottak el. A szocializáció és a csoportkohézió javult. Következtetések: Az állatasszisztált aktivitás terápiás elemekkel kiegészítve jótékony hatású lehet a gerincvelősérültek rehabilitációjában. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok segítségül szolgálhatnak egy későbbi állatasszisztált terápiás program kidolgozásához gerincvelősérült betegek részére. Orv. Hetil., 2014, 155(39), 1549–1557.
, laundry, ironing, (7) gardening and pet care, (8) home maintenance and construction, (9) shopping and preparing documentation, (10) child care, (11) caring for others, (12) socialising (i.e. socialising with family, visiting and receiving visits
., Steiberg, L., Draper, P. (1991) Childhood experience, interpersonal development, and reproductive strategy: An evolutionary theory of socialization. Child Development, 62 , 647-670. Childhood experience, interpersonal development
. Scheek , L. , ‘Constitutional Activism and Fundamental Rights in Europe: Common Interests through Transnational Socialisation’ < http://polilexes.com/POLILEXES/textesdirects_files/constitutional_activism.pdf > accessed 5 February 2015
Nemi, demográfiai és nemi egalitarianizmussal kapcsolatos vélekedés szerinti sajátosságok a hosszú távra szóló párválasztással kapcsolatos attitűdökben
Correlates of gender, demographics and gender-egalitarianism in the attitudes towards long-term partner choice
Háttér és célkitűzések
A kutatás céljának azt tűztük ki, hogy rámutasson a nemi, demográfiai és egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedés szerinti sajátosságokra a hosszú távra szóló párválasztási preferenciákkal kapcsolatos attitűdökben. Kérdéseinket a hagyományos és modern párválasztási preferenciákat magyarázni képes vonatkozó szociálpszichológiai elméletek alapján fogalmaztuk meg. Általánosságban azt vártuk, hogy a mintában a férfiakkal és nőkkel szembeni preferenciák hordoznak modern, de hordoznak hagyományos tartalmakat is. A nőktől, a fiatalabbaktól, az iskolázottabbaktól és a nemek szerepéről inkább egyenlőségelvűen gondolkozóktól azt vártuk, hogy preferenciáikban erősebben tükröződnek modern, mint hagyományos tartalmak.
Módszer
A mintavétel kényelmi alapon történt. A vizsgálati személyek (N = 534, férfi: 139, nő: 395) online kérdőívet töltöttek ki, amely demográfiai kérdőívből, hosszú távra szóló párkapcsolati választáskor a férfiaktól és nőktől elvárt tulajdonságok értékeléséből és a Beere-féle nemiszerep-egyenlőség kérdőívből állt.
Eredmények
Mindkét nem véleménye szerint és mindkét nemmel kapcsolatban a hosszú távú bizalmi kapcsolatban való jó partnerség szempontjából lényeges társas tulajdonságok, mint a megbízhatóság és az őszinteség a legfontosabbak. A preferenciák függetlenek maradtak a többi vizsgált változótól, és a nagyobb tulajdonságcsoportok fontossági sorrendje állandónak bizonyult (nőknél: jó partner nő, házias nő, emancipált nő; férfiaknál: jó partner férfi, férfias férfi, vonzó férfi, házias férfi).
Következtetések
A férfiak és nők véleménye hasonló azzal kapcsolatban, hogy a jó hosszú távú párkapcsolathoz elsősorban a jó partnerséghez kötődő tulajdonságok a legfontosabbak, függetlenül attól, hogy férfiról vagy nőről van szó. A preferenciák állandónak nevezhetők, az elvárások sorrendjét a kitöltő neme, az életkora, az egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedései, az iskolázottság és a vallásosság nem árnyalja, bár finom hangsúlybeli eltérések a nevezett változók tekintetében azonosíthatók.
