Search Results

You are looking at 81 - 90 of 190 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors:
László Gulácsi
,
István Májer
,
Imre Boncz
,
Valentin Brodszky
,
Béla Merkely
,
Pál Maurovich Horvath
, and
Krisztián Kárpáti

Magyarországon jelentős az akut myocardialis infarctust szenvedett betegek száma, ezért elengedhetetlen a betegségteher (disease burden) pontosabb megismerése. Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mekkora a finanszírozót érintő teher a hospitalizált, szívinfarktust szenvedett betegek esetén, az aktív és a krónikus kórházi ellátásban, valamint a járóbeteg- és az alapellátás területén, illetve felbecsüljük, hogy mekkora a társadalmat érintő indirekt költség. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa alapján elemeztük az „új” infarktust szenvedett betegek aktív és krónikus kórházi ellátásának költségeit a 25 évnél idősebb populáció körében a 2003. májusi megbetegedést követő 12 és 24 hónapban. A betegeket nemek szerinti, és 25–44, 45–64, 65+ éves alcsoportokba osztottuk. Egyéb költségelemként figyelembe vettük a házi-, szakorvosi vizitek, betegszállítás, valamint a munkából való kiesés átlagköltségeit. Eredmények: Az akut myocardialis infarctus aktív kórházi ellátásának átlagos egészségbiztosítási költsége a megbetegedést követő 12 hónapban a nőknél általában magasabb, mint a férfiaknál: 476,3 ezer Ft vs 391,1 ezer Ft (65+ év); 429,1 Ft vs 389,4 ezer Ft (45–64 év) és 229,5 ezer Ft vs 240,6 ezer Ft (25–44 év). A krónikus ellátás terhe betegenként 15–40 ezer Ft az első évben, és az aktív ellátás költsége is hasonló nagyságrendű (22–54 ezer Ft/fő) az infarktus után 13–24 hónappal. Következtetések: Becslésünk szerint az évente közel 12 ezer hospitalizált infarktust szenvedett beteg direkt egészségügyi költségeire a biztosító 4,4 Mrd Ft-ot költött a betegséget követő első 12 hónapban, 3,6 Mrd Ft-ot aktív és 370 millió Ft-ot a krónikus kórházi ellátásban. Egy AMI elkerülésével 345–565 ezer Ft (kor és nem szerint különbözően) direkt egészségügyi költség takarítható meg az első 12 hónapban. Becslésünk szerint az AMI indirekt költsége a munkaképes korúak körében meghaladja a 840 millió Ft-ot egy évben (177 829 Ft/fő).

Restricted access

A cukorbetegség − különösen 2-es típusú formája − előfordulása világszerte fokozatosan nő, ezt tükrözik a hazai adatok is. A késői prognózis szempontjából meghatározó jelentőségű érszövődmények megelőzésének, illetve késleltetésének egyik előfeltétele az anyagcserezavar időben történő kórismézése. Ezt segítheti a célzott szűrés, költség-hatékonysági szempontokat szem előtt tartva elsősorban a diabetesre fokozott kockázattal rendelkezők körében. A Magyar Diabetes Társaság, a 77 Elektronika Kft. támogatásával, az országban először, kockázatalapú szűrővizsgálatot indított az alapellátásban dolgozók bevonásával. A szűrés két lépésben történt. Első fázisában a nemzetközileg validált FINDRISC kérdőív magyar változatának kitöltésére került sor, a kérdésekre adott válaszokat pontozási rendszerrel értékeltük (maximálisan elérhető pontszám 26). A ≥12 pontértékkel rendelkező személyek esetében az Egészségügyi Világszervezet előírásait követve éhomi vércukorvizsgálat, kétes értéke esetén 75 grammos glükózterhelés történt, vénás plazmából történő, laboratóriumban végzett vércukormérésekkel. A szűrővizsgálatban 2008. április 1.–2009. március 31. között 8921 személy (59,7% nő, 40,3% férfi) vett részt. A ≥12 pontszámmal rendelkező 4286 személy [életkor: 53,4±11,4 év, testtömegindex (BMI): 29,9±4,9 kg/m 2 , haskörfogat: 101,1±12,7 cm] közül 3733 (87,1%) az éhomi vércukor meghatározása alapján normális glükóztoleranciájúnak bizonyult, míg 283 főnél (6,6%) IFG, 122 esetben (2,85%) IFG, 19 személynél (0,44%) izolált IGT volt megállapítható. Manifeszt, de a szűrés megtörténtéig nem ismert diabetest ismertünk fel 129 személy (3,01%) esetében. Ha a laboratóriumi vizsgálat szükségességét jelentő ponthatárt magasabb értékben (≥15, illetve ≥20 pont) határoztuk meg, nőtt a glükózintoleranciában szenvedők aránya. Az antropometriai paraméterek közül legkifejezettebben a BMI növelte a kóros pontszám-kategóriába kerülés esélyét [egységnyi (1 kg/m 2 ) BMI-növekedés a kockázatot 24,7%-kal növelte (95%-os megbízhatósági tartomány: 23,3–26,2%)]. A kockázatalapú diabetesszűrés egyszerű és hatékony módszer a szénhidrátanyagcsere-zavarok korai felismerésére, ezért annak szélesebb körű, egészségbiztosítói támogatással történő bevezetése indokolt.

Restricted access

A magyarországi felnőtt népesség droghasználata – az országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról 2015 (OLAAP 2015) reprezentatív lakossági felmérés Alapján

Drug use of the hungarian adult population based on the national (representative) survey on addiction problems in Hungary (NSAPH 2015)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Borbála Paksi
,
Zsolt Demetrovics
,
Anna Magi
, and
Katalin Felvinczi

, Portugal. http://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/244/Handbook_for_surveys_on_drug_use_among_the_general_population_-_2002_106510.pdf EMCDDA ( 2009 a). An overview of the general populations survey (GPS

Restricted access

implications for GPs. Br. J. Gen. Pract., 2005, 55 , 684–689. Vondeling H. Population-based study of place of death of patients with cancer implications for GPs

Restricted access

Mosavi M. R., Akhyani A. A., Rahmati A. (2012), A PMU placement optimal method in power systems using modified ACO algorithm and GPS timing. Iran University of Science and Technology, Przeglad Elektrotechniczny (Electrical Review), ISSN 0033-2097, 88

Restricted access

464 Sikanen L., Asikainen A., Lehikoinen M. Transport control of forest fuels by fleet manager, mobile terminals and GPS, Biomass and Bioenergy , Vol. 28, 2005, pp. 183

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Juhász
,
Ria Benkő
,
Mária Matuz
,
Réka Viola
,
Gyöngyvér Soós
, and
Edit Hajdú

–244. Ong, D. S., Kuyvenhoven, M. M., van Dijk, L., et al.: Antibiotics for respiratory, ear and urinary tract disorders and consistency among GPs. J. Antimicrob. Chemother., 2008, 62 (3), 587–592. Rautakorpi, U. M

Restricted access

Az utazási orvostan prevenciós lehetőségeinek vizsgálatakor megállapítható volt, hogy a „klasszikus” felfogás, amelyet túlnyomórészt még mindig a primer megelőzés, a vakcináció – kemoprofilaxis –, orvosi (legfőképp infektológiai tartalmú) tanácsadás triásza jellemez, nem teszi lehetővé az utazással összefüggő betegségek megelőzésének és kezelésének komplex feladatát. Az utazók ugyan még mindig ki vannak téve az úti cél endémiás fenyegetésének, és bár igaz, hogy a vakcinációval közel tökéletes prevenciót érhetünk el ezen a területen, az utazók többsége nem fertőző betegségben szenved (vagy hal meg), hanem más, az utazás provokálta noxák miatt. Emellett például a magyar utazók túlnyomó többsége európai országokba utazik. A nem egzotikus (trópusi) országokba utazók, az extrém és szabadidősportot űzők, a krónikus betegségben szenvedők ugyancsak tanácsadást – mégpedig profilaktikus szemléletű tanácsadást – igényelnek. A védőoltások mellé be kell hogy vonuljon a prevenció fegyvertárába a védősisak, a sótabletta, az úti patika és a hordozható oxigenizátor is. Beszélnünk kell továbbá azokról az utazókról is, akik külföldön betegednek meg, és szakszerű repatriációjukhoz szükséges a szakorvos, az utazási orvos együttműködése, a beteg háziorvosának anamnesztikus segítsége és a biztosító orvosának szervezőkészsége is. Mindez olyan komplex tudást igényel, amelyet csak akkor tudunk megkövetelni, ha az utazási orvostan tárgyát és módszereit újradefiniáljuk. Meg kellett határozni az utazással összefüggő betegségeket, az utazók kategóriáit, illetve a prevenció elsődleges, másodlagos és harmadlagos szintjeinek tartalmát, valamint a szintekhez tartozó prevenciós módszereket. Megállapítható, hogy az utazási orvostan tudásanyaga fel kell hogy ölelje az infekciók, de az egyéb, utazással összefüggő betegségek megelőzését is, a szabadidősportok orvostanát (vadonorvoslás vagy wilderness medicine), az assistance orvostant (a betegek hazaszállításának tudományát) és az utasbiztosítási orvostan tárgykörét is. Ez a négyes, multidiszciplináris felosztás jól illeszkedik az utazási orvostan komplex szemléletéhez a nemzetközi gyakorlatban, de megfelelőnek bizonyul a magyarországi betegellátó struktúrában is. Lehetővé teszi, hogy az utazókkal kapcsolatba kerülő orvosok (elsősorban az utazási, a házi-, a biztosítási és a foglalkozás-egészségügyi orvosok) hatékonyan tudjanak részt venni az utazók felkészítésében. A prevenció szakmai alapjait ki kell dolgozni, az utazási orvostan interdiszciplináris jellegének megfelelően minden szakterületen. Szintén sürgető feladat az utazási orvostani tanácsadás országos struktúrájának kifejlesztése és az utazási orvostan graduális és posztgraduális oktatásának megszervezése. Az oktatás során – a szakma sajátosságainak megfelelő – új képzési formákat kell igénybe venni. Csak ilyen alapok birtokában várható, hogy a magyar emberek egészségkultúráját utazási vonalon a nemzetközi szintre tudjuk emelni.

Restricted access

. Compilation of integrated GPS, and internet-based GIS applications for the support of farm level agricultural advisory systems. In: Proc. EFITA 2003 Conference: Information Technology for a Better Agri-food Sector, Environment and Rural Living. (Eds.: HARNOS

Restricted access

. ( 2016 ): Digital Disruption – How FinTech is Forcing Banking to a Tipping Point . City GPS HM Government ( 2017 ): Customer Journey Mapping - A Guide for Practitioners . http

Open access