Search Results

You are looking at 81 - 90 of 193 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt

A szerzők egy 59 éves férfi esetét mutatják be, akinél először 1983-ban, majd 2000-ben végeztek vesetranszplantációt. Az első veseátültetést követően két évvel jelent meg az első laphámsejtes carcinoma a bőrön, majd 2003-tól évente legalább kettő praecancerosus laesio vagy nonmelanoma bőrdaganat sebészeti eltávolítása történt. Ezek a tumorok elsősorban a napfénynek kitett bőrterületeken jelentek meg, multiplexen. Tekintettel arra, hogy agresszív viselkedésűek lehetnek és recidívára hajlamosak, komplex kezelést alkalmaztak a betegnél, amely magába foglalta az immunszuppresszió során alkalmazott gyógyszerek megváltoztatását, illetve mezőterápiák alkalmazását. Az eset bemutatása kapcsán a szerzők áttekintik ezeket a kezelési lehetőségeket, hangsúlyozva, hogy nemcsak a bőrdaganatok minél korábbi felismerése és aktív kezelése szükséges, hanem a betegek megfelelő fényvédelemre való oktatása és bőrgyógyászati gondozása is a bőrtumorok kialakulásának megelőzése érdekében. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 971–976.

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt hat évtizedben csak a K-vitamin-antagonista kumarinokat alkalmazhattuk orális antikoagulánsként. A kumarinoknak szűk a terápiás tartományuk, hatásukat számos, gyakran alkalmazott gyógyszer befolyásolja, szedésük rendszeres laboratóriumi ellenőrzést igényel (INR-meghatározás). Az új, faktorspecifikus antikoagulánsok két csoportja ismert: anti-FIIa (dabigatran) és anti-FXa (rivaroxaban, apixaban és edoxaban) hatású molekulák. A szerző összefoglalja az új orális antikoagulánsok legfontosabb klinikai jellemzőit, indikációit, laboratóriumi vizsgálatuk lehetőségeit. Az antikoagulánsok legfontosabb mellékhatása a vérzés. A közlemény részletesen kitér a nem specifikus és specifikus vérzéscsillapító gyógyszerek alkalmazási lehetőségeire, különös tekintettel a súlyos akut vérzésekre, illetve a sürgős sebészeti beavatkozások eseteire. Részletezi az antidótumok alkalmazási módjait, az ajánlott dózisokat, és ismerteti az új orális antikoagulánsok inhibitoraival elért eddigi legfontosabb klinikai eredményeket. Kiemelten foglalkozik az idarucizumabbal, amely a dabigatran elsőként már törzskönyvezett specifikus antidótuma. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 443–450.

Restricted access

A hypertonia a fejtett országokban az egyik leggyakoribb krónikus betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás célértékre történő kezelésével jelentősen csökkenthető a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulásának a kockázata, illetve a mortalitás. A vérnyomáskontroll különösen a nagy kockázatú betegségekben játszik alapvető szerepet. A hypertonia kezelésében az életmódkezelésen kívül a gyógyszeres terápia játszik meghatározó szerepet. Az antihipertenzív terápia során is meghatározó jelentőségű a betegadherencia. A vérnyomáscsökkentő kezelés során a gyógyszer-perzisztencia csak mintegy 50%-os a kezelés első évére. A rezisztens hypertonia egyik fontos oka a nonadherencia. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek napi adagolási gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1587–1591.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Takács, Anna Szabolcs, György Biczó, Péter Hegyi, and Zoltán Rakonczay

Az akut pancreatitis klinikai diagnosztikájának és kezelésének mai gyakorlata több évtizedes kísérletes és humán vizsgálatok eredményeként alakult ki. Az elmúlt évtizedekben számos állatkísérletes pancreatitismodellt dolgoztak ki, amelyek lehetőséget adtak a betegség etiopatogenezisének tanulmányozására, a gyulladásos folyamatok helyi és távoli szövődményeinek vizsgálatára és az esetleges terápiás hatású vegyületek, gyógyszerek előzetes tesztelésére. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás patomechanizmusának számos aspektusa, így mindenekelőtt a betegség korai fázisának tanulmányozása kizárólag állatkísérletes vizsgálatokkal lehetséges. Az utóbbi években a molekuláris genetikai módszerek lehetővé tették azt is, hogy kísérletes körülmények között a gyulladásos folyamatokban részt vevő mediátorok géntechnológiai módosításával kiiktassuk vagy éppen felerősítsük azok hatásait. Nem kétséges ugyanakkor, hogy az experimentális pancreatitismodellekben kapott eredmények csak korlátozott mértékben tükrözik a humán pancreatitis során történteket. Ennek ellenére jelenleg úgy tűnik, hogy a klinikai pankreatológia fejlődésében nem nélkülözhetjük az állatkísérletes vizsgálatok során nyerhető tudományos eredményeket.

Restricted access

A Helicobacter pylori -fertőzés első vonalbeli kezelését a hétnapos protonpumpagátló-alapú (PPI+clarythromycin+amoxycillin vagy metronidazol) kombinált terápia jelenti. A kezelés sikeressége a nemzetközi adatok alapján 80-90%, hazánkban 75%. Az esetek 10-25%-ában ismételt kezelés szükséges. A hazai gyakorlatban a második eradikációs kezelés 36%-ban, a harmadik csak 20%-ban sikeres. A Helicobacter pylori -ellenes kezelés sikeressége világszerte csökken, aminek a hátterében a bakteriális, főleg a clarythromycinrezisztencia gyakoribbá válása áll. Fontos tényező még a betegek nem megfelelő együttműködése és a gyógyszerhatóanyag farmakogenetikai, -kinetikai tulajdonságai. A gyakori metronidazol- és clarythromycinrezisztenciájú területeken az eredmények elfogadhatatlanul alacsonyak, új gyógyszerek, gyógyszer-kombinációk alkalmazása lenne kívánatos. Lehetséges megoldás a szekvenciális kezelés, illetve az újabb antibiotikumok (például levofloxacin) használata. Más természetes hatóanyagok alkalmazása (laktoferrin, probiotikumok, növényi kivonatok) további vizsgálatokat igényel.

Restricted access

A rohamosan fejlődő nanotechnológiai eljárások során előállított anyagokat egyre szélesebb körben alkalmazzák számos egyéb terület mellett a klinikai gyakorlatban is. Tekintettel kedvező tulajdonságaikra, alkalmazzák őket implantátumok bevonataként, csontpótlásra, gyógyszerek farmakokinetikai jellemzőinek optimalizálására. A hatóanyagok nanoméretű szemcsés, liposzómás bevonataként jelentős előrelépést jelenthetnek a hatékony terápia szempontjából. Előnyös tulajdonságaik mellett azonban a méretből adódó eltérő kémiai tulajdonságok számos veszélyforrást is magukban hordozhatnak, így felelősségteljes alkalmazásukhoz az egészségre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaik ismerete elengedhetetlen. A nanorészecskék nagyobb méretű anyagformákétól eltérő hatásai elsősorban a szemcsemérettel magyarázhatóak. Az eddigi vizsgálatok alapján a túlnyomóan lokális hatás mellett szisztémás, szabad gyökök termelésére, thrombocytaaggregációra gyakorolt hatással kell számolni, amely növeli a cardiovascularis rizikót. Tekintettel az eddig rendelkezésre álló igen hiányos ismeretekre, a nanoanyagok egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos pontos kockázatbecslés elvégzésére egyelőre nincs lehetőség, így a nanoszemcsék alkalmazása a betegellátásban különösen nagy körültekintést igényel.

Restricted access

A kis, nem kódoló RNS-ek közé tartozó mikro-RNS-ek poszttranszkripciós szinten szabályozzák a génexpreszsziót. Target génjeik közül sok a sejtciklus, a sejtosztódás és az apoptózis szabályozásában tölt be központi szerepet, ennek megfelelően a mikro-RNS-ek a daganatok iniciációjának, progressziójának, szöveti inváziójának, valamint a metasztázisok képződésének is aktív részesei. A mikro-RNS-profilok sok hasznos információval szolgálnak mind a tumorok szöveti eredetével, mind azok differenciáltsági fokával kapcsolatban. Ugyancsak kulcsfontosságúak a haemopoesis folyamatában. Megváltozott expressziós szintjük gyakran megfigyelhető leukaemiában. Eredményes vizsgálatokról számoltak be a közelmúltban az akut lymphoblastos leukaemia és az akut myeloid leukaemia diagnózisában és a prognózis megállapításában történő alkalmazásukról. A mikro-RNS-expressziós szintek meghatározása segítséget nyújthat a különböző kemoterápiás gyógyszerek hatásosságának előrejelzésében. Emellett ígéretes terápiás célpontok, amelyek hozzájárulhatnak a jövőben a hematológiai malignus betegségek egyre inkább személyre szabott kezeléséhez. Orv. Hetil., 2012, 153, 2051–2059.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Tóth, Márta Marschalkó, Judit Hársing, and Sarolta Kárpáti

Az argyria ezüstvegyületek tartós lokális vagy szisztémás alkalmazása nyomán kialakuló kórkép. A tünetek leggyakrabban a bőrön, körmökön, conjunctiván, szájnyálkahártyán jelentkeznek, kezelésük mind a mai napig kihívást jelent. Bár napjainkban ezüsttartalmú gyógyszerek, gyógyászati eszközök használatára mérsékelt gyakorisággal kerül sor, az argyria előfordulásával mégis számolnunk kell. A kórkép leggyakoribb okává mára a paramedicinális gyógyászatban széles körben alkalmazott ezüstkolloid tartós fogyasztása vált. Közleményünkben 54 éves férfi beteg esetét ismertetjük, aki évek óta vegetáriánus életmódot folytatott. A beteg immunrendszere erősítése céljából fogyasztott ezüstkolloidot közel két éven át, amelynek hatására kialakult az arc diffúz, szürke elszíneződése. Az anamnézis és a klinikai kép alapján az argyria diagnózisa merült fel. A beteg kivizsgálása során laboratóriumi és képalkotó diagnosztikus vizsgálatokkal belső szervi eltérést nem találtunk. Az argyria diagnózisát a tünetes bőrből végzett hisztológiai vizsgálat alátámasztotta. A szerzők az irodalmi adatok tükrében felhívják a figyelmet a paramedicinában az ezüstkolloid napjainkban tapasztalt térhódítására, mellékhatásaira, a szerrel kapcsolatos téves információkra, az ezüstkolloid-fogyasztás veszélyeire.

Open access

Az akut promyelocytás leukémia (APL) legújabb kezelési irányelvei az Európai LeukemiaNet legutóbbi ajánlásaival kiegészítve

An update on management of Acute Promyelocytic Leukemia (APL) including the latest European LeukemiaNet Guidelines

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Hussain Alizadeh and Árpád Illés

Összefoglaló. Az akut promyelocytás leukémia (APL) ritka, de jól gyógyítható leukémiatípus. Az APL-es betegek gondozását centralizáltan, az APL kezelésében jártas kórházakban kell végezni, ahol elérhető hematológiai intenzív ellátás. Az APL terápiája az elmúlt két évtizedben rohamosan fejlődött az igen aktív hatású gyógyszerek, a tretinoin és az arzén-trioxid bevezetésével. Immáron a hagyományos citotoxikus kemoterápia alkalmazása nélkül kezelhető a betegség. A legújabb klinikai irányelvek többféle kezelési stratégiát tartalmaznak, ezek egy része továbbra is alkalmazza a citotoxikus kemoterápiát. Ily módon számos kezelési lehetőség áll a gyakorló hematológus rendelkezésére, amikor egy új APL-es beteg ellátását tervezi. Az elmúlt három évtized multicentrikus vizsgálatai igazolták az ATRA + kemoterápia, majd később a kemoterápiával vagy anélkül adott ATRA + ATO alkalmazásának hatásosságát. Az APL optimális kezeléséhez azonban a diagnózis korai felállítása, az agresszív szupportív beavatkozások bevezetése, a kezeléssel összefüggő szövődmények megfelelő rendezése és a mérhető reziduális betegség (az MRD) monitorozása is hozzátartozik. A szerzők az akut promyelocytás leukémia legújabb kezelési irányelveit foglalják össze.

Summary. Acute promyelocytic leukemia (APL) is an uncommon but highly curable leukemia. Treatment of APL patients should be centralised in hospitals with proven experience in APL treatment and haematological intensive care. The treatment of acute promyelocytic leukemia (APL) has evolved rapidly in the past two decades after the introduction of highly active drugs, including tretinoin (all-trans-retinoic acid) and arsenic trioxide. It is now possible to treat this disease without the use of traditional cytotoxic chemotherapy. Today’s clinical guidelines include multiple regimens, some of which continue to use cytotoxic chemotherapy. This leaves the practicing oncologist with multiple treatment options when faced with a new case of APL. Multicenter studies over the past three decades have demonstrated the efficacy of ATRA plus chemotherapy and, subsequently, of ATRA plus ATO, with or without chemotherapy. However, the optimal management of APL also requires early diagnosis, institution of aggressive supportive measures, appropriate management of treatment-related complications and monitoring of measurable residual disease (MRD). The authors summarizes the updated guidelines in the management of acute promyelocytic leukemia.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Alexandra Bartal, Zoltán Mátrai, Attila Szűcs, Galina Belinszkaja, Zoltán Langmár, and András Rosta

Az orálisan alkalmazott daganatellenes gyógyszerek elterjedése az onkológiai ellátás minden területére hatással van, és fontos kérdéseket vet fel a biztonságos gyógyszerfelhasználás és az adherencia (a beteg alkalmazkodásának mértéke a gyógyszer szedésével kapcsolatos orvosi előírásokhoz) témakörökben is. Az elmúlt 10 évben számos új célzott terápiás készítmény került forgalomba, paradigmaváltást idézve elő a gyógyszeres onkológiában. A kezelőorvossal részletesen egyeztett terápia pontos követése, az adherencia fokozása, valamint a mellékhatások időbeli észlelése és adekvát ellátása céljából a rendszeres orvos–beteg találkozás és a megfelelő betegoktatás alapvető. Mivel viszonylag kevés ismeret áll rendelkezésre magyar nyelven az új gyógyszerekről, a szerzők szándéka volt, hogy áttekintést adjanak az ezekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókról, betegbiztonsági kérdésekről, mellékhatásokról és interakciókról. Az áttekintés alapjául a hazánkban is forgalmazott, felnőttek kezelésében alkalmazott, orális bevételre formulált daganatellenes készítmények alkalmazási előiratai és a szakirodalomban publikált farmakokinetikai, interakciós, valamint mellékhatásprofilt felmérő vizsgálatok adatai szolgáltak. Orv. Hetil., 2012, 153, 66–78.

Open access