Search Results

A cikkben egy bírósági peres eljárás folyamatát elemzem. Korábbi tanulmányaimban kidolgoztam a bíróság mint felelőtlen szervezet fogalmát és elméletét, amelyen azt értem, hogy ha a bíróság mások érdekeit sérti, azok nem tudnak visszahatni (aktív hatalom hiánya), sem védekezni (passzív hatalom hiánya). A bíró kockázat nélkül viselkedik, tevékenysége felett nincs kontroll, immunis a jelzésekre. Egybemosódik, vajon az egyik fél azért kritizálja a per menetét, mert ebből előnyt akar húzni, vagy azért, mert a bíróság visszaél a hatalmával. E két helyzet megkülönböztethetetlen. Az is megkülönböztethetetlen, hogy a bíróság azért tesz vagy nem tesz valamit, mert nem érti a per szakkérdéseit, vagy nyomást érzékel a per gyorsítására, esetleg elfogult vagy korrupt. A tanulmány a szervezeti hatalom oldaláról bemutatja a bíróságok hatalmi eszközeit, lehetőségeit, a hatalommal való visszaélés széles spektrumát, az ítéletekben megtalálható súlyos ellentmondásokat, a felelőtlen szervezetek működési logikájának kaotikusságát. A bemutatott szerződésszegési per 6,5 sorról kellett hogy döntsön. Ez nem sikerült, pedig 12 bíróság 10 éven keresztül 35 tárgyalási napon foglalkozott az üggyel. Zárásként azért megállapította az Ítélőtábla: mindenki kiválóan dolgozott, és nem húzódott el a per, a tényeket pedig alaposan feltárták. Mint kiderült, a szerződés szövege alapján lehetett dönteni. Akkor mit csinált a felelőtlen szervezet? 10 éven keresztül feltárta a per szempontjából érdektelen tényeket. Nem mindegy? A vesztes fizet. A jogerős ítélet mindent legalizált. Kinek az érdekében? Itt jön be a korrupció két típusa: a kínkeserves és a statáriális.

Az innováció napjaink egyik fő fogalmává vált, mint a versenyképesség megőrzésének egyik kulcstényezője. Bár más-más megközelítésből, de az innováció fokozottan foglalkoztatja számos tudományterület elméleti és gyakorlati szakembereit. Tudományterülettől függetlenül állíthatjuk, hogy az innovációval foglalkozó irodalom elsősorban az innovációt elősegítő és serkentő tényezők azonosítására, valamint ezek részletes bemutatására tesz kísérletet. Míg a korai vizsgálatok és elméletek elsősorban a szervezet vagy csoport felépítését és tagjait állították érdeklődésük középpontjába, addig az utóbbi években a hangsúly egyre inkább a szervezeti kultúra és klíma vizsgálatának irányába tolódott. Ezzel párhuzamosan fokozatosan teret nyertek azok a kutatások is, amelyek elemzésük szintjének a munkacsoportot választották a szervezet egésze helyett. Az innovációt elősegítő csoportklíma megragadására West 1990-ben kidolgozta a Négy-faktor elméletet. Az elmélet a következő négy tényezőnek tulajdonít kiemelt szerepet az innovációt elősegítő klíma esetében: vízió, részvételi biztonság, feladatorientáció és az innováció támogatása. A Négy-faktor elmélet alapjain Anderson és West (1998) később megalkotta a Csoportklíma kérdőívet, amely lehetővé teszi a négy faktor számszerűsítését és mérését. A kérdőív megjelenése óta számos tanulmány foglalkozott annak pszichometriai vizsgálatával, illetve más nyelvekre történő adaptálásával. Jelen tanulmány az elmélet bemutatása után a kérdőív magyar változatát vizsgálja egy harminc munkacsoportból álló mintán. A csoportok mindegyike ugyanahhoz az állami intézményhez tartozik, a mintát a vizsgálatban résztvevő intézmény négy megyei és egy városi intézetének munkatársai alkotják. A teszt megbízhatóságának mérésére Cronbach-alfát számoltunk külön a négy alskálára, illetve a teljes kérdőívre. A magas Cronbach-alfa értékek a kérdőív magyar változatának megbízhatóságára utalnak, azok jóval az elfogadható szint felett vannak. A kérdőív szerkezetének vizsgálatára faktoranalízist végeztünk, melynek eredményei megfelelő szintű illeszkedést mutattak a korábbi, külföldi vizsgálatok jellemzőivel. A kezdeti biztató eredmények alapján a Csoportklíma kérdőív hasznos eszköznek bizonyulhat a magyar elméleti és gyakorlati szakemberek számára is.

Összefoglaló. Az immunrendszer nem megfelelő működése meghatározó szerepet játszik a daganatok kialakulásában, progressziójában és az egyes terápiák hatékonyságában is. A bélrendszer baktériumai a szervezet immunitásán keresztül képesek befolyásolni a szervezet gyógyszeres terápiákra adott válaszreakcióját, kiváltképpen az immunellenőrzőpont-gátló kezelések hatását. Az újgenerációs nukleinsav-szekvenálási technológiák felhasználásával részletes képet kaphatunk a szervezetben jelen lévő baktériumok minőségi és mennyiségi viszonyairól. A közelmúltban összefüggést igazoltak a vastagbéldaganat, a melanoma, a vesesejtes carcinoma és a nem kissejtes tüdőrák esetén alkalmazott immunellenőrzőpont-gátló terápiák hatékonysága és a bél mikrobiom-összetétele között. Számos olyan baktériumot azonosítottak, melynek jelenlétéből, illetve mennyiségéből következtethetünk az egyes kezelésekkel szembeni egyéni érzékenységre. Ezzel összhangban, az antibiotikumkezelés által okozott dysbiosis növelte az immunellenőrzőpont-gátló terápia sikertelenségének kockázatát. Ezen eredmények tükrében a jövőben a mikrobiom-összetétel meghatározása is fontos tényező lehet az immunterápiák hatékonyságának előrejelzésében, illetve egyre inkább bizonyított, hogy a széles spektrumú antibiotikumkezelés a legtöbbször csökkenti a daganatellenes immunterápiák hatékonyságát. Jelenleg folyó klinikai vizsgálatok pedig a mikrobiom-összetétel mesterséges úton történő megváltoztatásának terápiás lehetőségeit tanulmányozzák. Bebizonyosodott, hogy a korábbi állásponttal szemben a vizelet nem steril. DNS-szekvenálás alkalmazásával számos olyan, a vizeletben előforduló baktériumot sikerült azonosítani, melynek jelenléte hozzájárulhat a húgyhólyagrák kialakulásához és progressziójához, illetve a húgyhólyagban lokálisan alkalmazott BCG-terápia hatékonyságához. Jelen munkában a közelmúlt publikációit feldolgozva összefoglaljuk, mely baktériumok jelenléte hozható összefüggésbe a különböző daganatok kialakulásával, progressziójával és terápiarezisztenciájával. Orv Hetil. 2020; 162(15): 579–586.

Summary. Dysfunction of the immune system plays a crucial role in the development and progression of cancer as well as the effectiveness of antitumor therapies. Gut microbiota, due to their impact on the immune system, are able to influence response to anticancer drug therapies. Next-generation DNA-sequencing technologies enabled a comprehensive quantitative and qualitative exploration of the gut microbiome. An increasing body of evidence indicates the association between the efficacy of immune checkpoint inhibitor therapies and gut microbiome composition in colorectal cancer, malignant melanoma, renal cell carcinoma, and non-small cell lung cancer. Recently, several bacterial strains and species were shown to be associated with treatment efficacies. In accordance, dysbiosis caused by antibiotic treatment was found to increase the risk of failure to immune checkpoint inhibitor therapies. In the light of these results, examination of microbiome composition may become an important factor for the prediction of immunotherapies. Currently ongoing clinical trials are investigating the potential of therapeutic alteration of microbiome composition. Contrary to the previous view, urine has been shown not to be sterile. By using sensitive DNA-sequencing technologies, several urinary bacteria could be identified which may contribute to the development and progression of bladder cancer and may influence the efficacy of intravesical BCG therapy. In the present work, we summarize recent studies that identified the presence of certain bacteria associated with the development, progression, and therapy resistance of various cancers. Orv Hetil. 2020; 162(15): 579–586.

D-vitaminhoz a szervezet a táplálék útján jut vagy a bőrben keletkezik, amikor ultraibolya B sugárzás hatására a 7-dehidrokoleszterol átalakul D-vitaminná (kolekalciferol). Úgy tűnt, hogy a D-vitamin-bevitellel a rachitist le lehetett győzni, és az orvosi társadalom azt gondolta, hogy ezzel megoldódtak a D-vitamin-hiány okozta legjelentősebb egészségügyi problémák is. Azonban a rachitis csak a jéghegy csúcsa a D-vitamin-hiány okozta betegségek között. Ráadásul a D-vitamin-hiány továbbra is megmaradt mind gyermekekben, mind felnőttekben. A D-vitamin-ellátottságot legjobban a vér 25-hidroxivitamin-D [25(OH)D₃] -koncentrációja jelzi. Általánosan elfogadott ma már, hogy az optimális 25(OH)D₃-szint 30 ng/ml felett van. Ennek alapján megállapítható, hogy a felnőtt lakosság mintegy háromnegyedének alacsony a D-vitamin-ellátottsága. In utero és gyermekkori D-vitamin-hiány a növekedés elmaradásához és csontdeformitások kialakulásához vezet, valamint nő a csonttörések kockázata is a későbbi élet során. A D-vitamin-hiány felnőttekben súlyosbíthatja az osteopeniát, az osteoporosist, osteomalaciát és izomgyengeséget okoz, növelve a csonttörések kockázatát. Újabban kapcsolatot lehetett kimutatni az elégtelen D-vitamin-ellátottság és a különböző csontrendszeren kívüli megbetegedések között, azonban az még igazolásra vár, hogy ez a kapcsolat okozati összefüggésben van-e a D-vitamin-ellátottsággal. Annak felismerése azonban, hogy a szervezet legtöbb szövete és sejtje tartalmaz D-vitamin-receptort és képes a 25-hidroxivitamin-D₃-t 1,25-dihidroxivitamin D₃-má alakító enzimatikus folyamatokra, új megvilágításba helyezte a D-vitamin működését. Legnagyobb figyelmet a krónikus betegségek – mint a tumorok, autoimmun betegségek, infekciók és cardiovascularis betegségek – kockázatának csökkentésében játszott szerepe érdemel. Ebben az összefoglaló közleményben áttekintem a D-vitamin-hiány természetét, a csontrendszeri és csontrendszeren kívüli szerepét és javaslatot teszek a megelőzésre és a kezelésre. Orv. Hetil., 2011, 152, 1312–1319.

Absztrakt

A betegek tartós anticoagulans kezelésére gyakran választjuk az acenocumarolt. A gyógyszer túladagolása esetén a szervezet különböző helyein bevérzés keletkezhet. Három betegünknél különleges helyen, a rectus abdominis területén figyeltük meg suffusiók kialakulását. A jelenség diagnosztikus nehézséget okozhat, mivel a panaszok kezdetekor a hasfal bőrén elszíneződés nem látszik. A kórok megállapítását az anamnaesisben szereplő tartós véralvadásgátló-szedés segíti. A tapintáskor észlelt nyomásérzékeny hasfali rezisztencia a gyanút fokozza. A magas INR a haemorrhagiás szövődmény lehetőségét támogatja. Egyszerű esetben a diagnózis az anamnaesis, a tapintás, az INR és az ultrahang alapján felállítható. A bonyolultabb esetek tisztázásában a CT segíthet, de egyik betegünknél csak laparoscopiával jutottunk pontos diagnózishoz. A csökkent plazma-prothrombinszintet K-vitamin adásával minden esetben normalizálni tudtuk.

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ (EK) 2009 óta részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektben. A projekt fő célja, hogy EU szinten kapcsolatot teremtsen a civil társadalom és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatók között. Segíteni kívánja a civil szervezetek és a kutatási intézmények közötti együttműködést, többek között olyan civil társadalom központú kutatási projektek formájában, amelyek a fenntartható fejlődést célozzák. A projektben 4 országból 3 kutatócsoport és 3 civil szervezet vesz részt. Ezek páronként ún. tandemeket alkotnak, amelyek a következők: Dialogik gGmbH (Stuttgart) – unw e.V. (Ulm); Mutadis SARL (Párizs) – REC Slovenija (Lubljana); illetve MTA SZKI – EK. A projekt 1. fázisának eredményeit (az EK stratégiai problémáinak feltárása) korábban e folyóirat hasábjain közöltük. Jelen cikkünkben egy olyan mintaprojektet mutatunk be, amely Gyöngyös város éghajlatvédelmi stratégiájának kifejlesztését célozta, s amely a CSS projekt második fázisában valósult meg.

Absztrakt

A tanulmány három nemzetközi (International Organization for Standardization; International Electrotechnical Commission; International Telecommunication Union), három regionális (European Committee for Standardization; European Committee for Electrotechnical Standardization; European Telecommunications Standards Institute) és hat nemzeti (BSI British Standards; National Standards Authority of Ireland; American National Standards Institute; Standards Council of Canada; Standards Australia Limited; Standards New Zealand) szabványosítással foglalkozó szervezet webhelyének tartalmát mutatja be. A weblapok törekszenek meggyőzni az oldalak látogatóit a szabványosítás gazdasági és társadalmi hasznosságáról; informálnak a szervezetek felépítéséről és működéséről; árulnak érvényben lévő szabványokat; elmagyarázzák, miként kivitelezhetők a szabványkidolgozási projektek, a megfelelőségértékelési és igazolási eljárások, valamint részvételre buzdítanak. Két másik, a szabványosítással kapcsolatos ismeretek minőségi oktatásának szentelt webhely is tárgyalásra kerül. A szerző két terminológiai adatbázis (Electropedia: International Electrotechnical Vocabulary és IEC Glossary: Compilation of electrotechnical terminology) ismertetése és a fent említett intézmények által kínált alkalmazott nyelvészeti szolgáltatások bemutatása kapcsán igyekszik feltárni a szabványosítás nyelvészeti vonatkozásait is.

A 2002 óta működő Érsebészeti Regiszter kezdetben verőérműtétek adatainak gyűjtéséből és a beavatkozások eredményeinek elemzéséből állt. Nagy előrelépést jelentett 2006-ban az Európai Érsebész Társaság VASCUNET Munkacsoportjához történő csatlakozás, mely szervezet azóta globális nemzetközi tudományos együttműködéssé fejlődött. A hazai regiszter adatainak felhasználásával az elmúlt 15 évben számos nagy nemzetközi tanulmányt folytattunk le, és ezek alapján több mint 30 publikáció jelent meg, melyekben aktív szerepet vállaltak a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Regiszter Bizottságának tagjai is. Az egyes országok vascularis ellátásának jellemzőit és eredményeit összehasonlító tanulmányok különösen hasznos következtetések levonását tették lehetővé, ami hozzájárulhat vascularis ellátórendszerünk fejlődéséhez. Az újonnan létrehozott Nemzeti Vaszkuláris Regiszter további jelentősége, hogy a tudományos elemző tevékenység mellett fontos szerepet játszhat az érgyógyászati minőségfejlesztésben is. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 950–954.

Az intestinalis mikrobiom fontos szerepet tölt be a szervezet élettani folyamataiban. Egyik legfontosabb szerepe a rövid szénláncú zsírsavak termelése, ami meghatározó jelentőségű az ép bélbarrier és immunhomeostasis fenntartásában A mikrobiomban bekövetkező – táplálkozási szokások, rendszeres gyógyszerhasználat, egyéb tényezők okozta – dysbiosis a barrierfunkció károsodásával járhat, ami lipopoliszacharidok portalis keringésbe való transzlokációját váltja ki. Ezek szubklinikai gyulladás fenntartásával elhízás, inzulinrezisztencia, zsírmáj kialakulásához vezethetnek. Patogén kórokozók portalis keringésbe jutása molekuláris mimikrit, következményes autoimmunitás révén béta-sejt-destrukciót okozhat. Mindkét mechanizmus diabetes mellitushoz vezethet. A dolgozat áttekinti az intestinalis mikrobiom 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben bekövetkező változásait, a kísérletes és klinikai adatokat. Kiemeli, hogy noha ismereteink ma még nem elégségesek a napi klinikai gyakorlat segítésére, bővülésük segítheti egyes adatok prognosztikai hasznosítását. Mindehhez azonban még további vizsgálatok és megfigyelések szükségesek. Orv Hetil. 2023; 164(25): 981–987.

Összefoglaló. A terhesség során a szervezet hormonrendszerében jelentős változások mennek végbe, melyek a magzat optimális anatómiai és élettani fejlődését, valamint a várandósság terminusig történő kihordását biztosítják. Ezen hatások sokszor a reproduktív szervrendszeren kívül más szerveket is érinthetnek, így a szemet és a szem függelékeit. A szemészeti változások élettani és kóros eltérésekben nyilvánulhatnak meg, melyek a legtöbbször átmenetiek és ártalmatlanok, bizonyos esetben azonban terápiás beavatkozást igényelhetnek, vagy súlyos háttérbetegség kórjelzői lehetnek. Közleményünkben áttekintjük a terhességhez kapcsolódó leggyakoribb fiziológiás szemészeti változásokat és egyéb patológiás szemészeti kórképeket, melyek a várandósság alatti megváltozott hormonális, immunológiai és metabolikus hatásokra kialakulhatnak, progrediálhatnak vagy fellángolhatnak. Ezenkívül ismertetjük a szülésvezetés módjának szemészeti indikációból történő eldöntésének vonatkozásait és a szülés kapcsán előforduló szemészeti szövődményeket. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.

Summary. During pregnancy, significant changes occur in the endocrine system that ensure the appropriate anatomical and physiological development of the foetus as well as smooth delivery at term. Apart from the reproductive system, these effects can affect other organs such as the eye and ocular adnexa. Ophthalmic changes can manifest in physiological and pathological abnormalities, most of which are transient and harmless; however, some cases may require therapeutic intervention or may be indicative of severe underlying disease. Our review focuses on the most common physiological ophthalmic changes associated with pregnancy and other pathological ophthalmic diseases that may develop, progress or exacerbate due to altered hormonal, immunological and metabolic effects during gestation. Furthermore, aspects of deciding the delivery mode from an ophthalmic indication, along with ocular complications related to childbirth, are described. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.