Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "Barrett-oesophagus" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A korai Barrett-carcinomák sebészi kezelése

Surgical treatment for early Barrett cancer

Magyar Sebészet
Author:
Örs Péter Horváth

Absztrakt

Világszerte egyre több, a Barrett-esophagus talaján kialakult korai nyelőcsőrákot diagnosztizálnak köszönhetően a hatásos követési vizsgálatoknak. Subtotalis nyelőcsőkiirtás kétmezős lymphadenectomiával a leghatásosabb sebészi kezelési mód korai nyelőcsőrákok esetén. Ez a radikális műtét azonban jelentős mortalitással, morbiditással jár együtt, és jelentős életminőségbeli romlást okozhat. Emiatt újabban elterjedőben vannak a kevésbé invazív módszerek, így az endoscopos ablatio és a limitált radikalitású sebészi módszerek. A kezeléssel együtt járó szövődmények, a daganatkiújulás és a hosszú távú funkcionális eredmények összevetése alapján egyik módszer sem tartható egységesen elfogadottnak. Egyénre szabott döntéshozatalt kell alkalmazni, amely függ a daganat stádiumától, az esetlegeses multicentricitás a Barrett-nyálkahártyahossztól és a beteg teherbíró képességétől. A sebészi resectio – ami lehet radikális vagy limitált – marad azonban a legbiztonságosabb megoldás a submucosára terjedő daganat és multicentricitás esetén, valamint endoscopos ablatio után kialakult recidíva kezelésében.

Restricted access

Nyelőcső-adenocarcinoma.

Mi lehet az oka az incidencia jelentős növekedésének?

Esophageal adenocarcinoma.

What can be the cause of substantially rising incidence?
Orvosi Hetilap
Authors:
Örs Péter Horváth
and
András Vereczkei

Összefoglaló. Az 1970-es évek előtt a nyelőcsőrákok csupán 1–3%-a volt adenocarcinoma. A 70-es évek közepétől a nyelőcső-adenocarcinoma mutatta a legnagyobb növekedést az összes malignus daganat közül, és a 90-es évek közepétől már meghaladta a laphámrákok előfordulási gyakoriságát a nyugati világban. Ma a nyelőcső-adenocarcinoma relatív incidenciája Magyarországon 34,7%, míg a nyugati világban már 60% körül van. A nyelőcső-adenocarcinoma etiológiájában meghatároztak néhány kockázati tényezőt, így a gastrooesophagealis refluxot, a Barrett-nyelőcsövet, a kóros kövérséget, a dohányzást és a csökkenő Helicobacter pylori fertőzöttséget. Ezek a tényezők azonban jelen voltak már a 70-es évek előtt is. A kövérség előfordulásának gyakorisága és a következményes gastrooesophagealis reflux megduplázódott az elmúlt 40 évben, de ez egyedül nem magyarázza az adenocarcinomák szaporodásának ütemét. Egy új, hatékony savcsökkentő gyógyszercsoportnak, a H2-receptor-blokkolóknak a bevezetésére 1976-ban került sor, és ez egybeesik a szokatlanul nagy incidencianövekedéssel. Tom DeMeester teóriája szerint a savcsökkentő kezelés által létrehozott pH-változás okozhatja a refluxátum carcinogenitasának fokozódását. A Barrett-oesophagus és a nyelőcső-adenocarcinoma etiológiájában, megelőzésében és kezelésében számos ellentmondás és vitás kérdés tapasztalható, különösen a protonpumpagátló gyógyszerek (PPI-k) hosszú távú használata körül. A PPI-k hatásossága a gyógyszer túlzott alkalmazásához vezetett nem mindig megfelelő indikációban, kitéve a betegeket potenciális kockázatoknak. Összefoglalva, a nyelőcső-adenocarcinoma drámai növekedésében biztosan szerepet játszik az elhízás és a refluxbetegség ezzel párhuzamos terjedése. Fontos továbbá a H. pylori fertőzöttség csökkenése, és új szempont a hatásos savcsökkentő szerek széles körű alkalmazása, melyek a refluxátumban okozott pH-változással erősíthetik a carcinogenesist. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2040–2046.

Summary. Before the 1970s, only 1–3% of esophageal cancers were adenocarcinoma. Since the mid-70s, the incidence of esophageal adenocarcinoma has shown the greatest increase compared to all other cancer types and overtook squamous carcinoma incidence in the mid-90s in the Western countries. Today, the relative incidence of esophageal adenocarcinoma in Hungary is 34.7% and around 60% in the Western countries. Some risk factors for esophageal adenocarcinoma have been identified such as gastroesophageal reflux disease, Barrett’s esophagus, obesity, smoking and decreased prevalence of Helicobacter pylori infection, but these risk factors were already present before the 70s. The prevalence of obesity and the consequentially developed gastroesophageal reflux has doubled during the last 40 years, but it does not explain alone the dramatic rise in the esophageal adenocarcinoma incidence. The H2 blockers, as new effective antisecretory medication, were introduced in 1976, coinciding in time with the substantial rise of esophageal adenocarcinoma. According to the DeMeester theory, the change in the pH of gastric refluxate caused by acid suppression enhances its carcinogenic potential. There are a lot of controversies among the prevention, etiology and treatment of Barrett’s esophagus and esophageal adenocarcinoma, especially regarding the long-term use of proton pump inhibitors (PPIs), an even more effective group of acid suppressors. The effectiveness of PPIs has led to an overuse exceeding its regular indications with little benefit, exposing patients to a number of potential risks. In conclusion, in the dramatic rise of the esophageal adenocarcinoma incidence, obesity accompanied by reflux disease and the decreased incidence of H. pylori infection certainly play important roles. The introduction of modern antisecretory drugs in the treatment of acid-related diseases promoting carcinogenesis, arises as a new consideration. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2040–2046.

Open access

Absztrakt:

A gastrooesophagealis refluxbetegség a felnőtt lakosság több mint 10%-át érinti. A betegek nagy többsége életmódbeli változtatásokkal és hatásos savcsökkentő szerekkel jól kezelhető. Az érintettek körülbelül 10%-a azonban a kezelés dacára panaszos marad, és náluk súlyos szövődmények fejlődhetnek ki. Különös módon a szövődmények egy része védekező jellegűnek tűnik, amivel a beteg panaszai mérséklődhetnek, illetve mintha az állapot súlyosbodásának és további szövődmények kialakulásának megelőzését céloznák. Az egyértelműen refluxszövődménynek tekinthető Barrett-oesophagusban jelentősen mérséklődhetnek az életminőséget rontó panaszok, mert a Barrett-hám sokkal ellenállóbb a gyomorsav maró hatásával szemben, mint a nyelőcsövet normálisan bélelő laphám. A refluxszövődményként kialakuló motilitászavarok (hipertenzív alsó nyelőcsősphincter, achalasia cardiae és cricopharyngealis achalasia) és strukturális elváltozások (Schatzki-gyűrű, nyelőcsőstrictura, subglotticus tracheastenosis) pedig segítenek megelőzni az aspirációt, amely újabb panaszok megjelenésével járhat, és további súlyos szövődmények kialakulásának a lehetőségét hordozza magában. Orv Hetil. 2017; 158(20): 763–769.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Müller
,
Ágnes Sárkány
,
Áron Altorjay
,
Anna Szilágyi
,
Tímea Tura
, and
Zsófia Ozsvár

Altorjay, A., Dohán, O., Szilágyi, A. és mtsai: Expression of the Na/I symporter (NIS) is markedly decreased or absent in gastric cancer and intestinal metaplastic mucosa of Barrett oesophagus. BMC Cancer, 2007, 7 , 5

Restricted access

A nyelőcső sebészete

Surgery of oesophagus

Magyar Sebészet
Author:
Dr. Tibor Oláh

Clarke 2008 Effect of proton pump inhibitors on markers of risk for high-grade dysplasia and oesophageal cancer in Barrett's oesophagus Aliment Pharmacol Ther 27

Restricted access

A gastro-oesophagealis refluxbetegség és a Barrett-nyelőcső sebészi kezelése

Surgical treatment of gastroesophageal reflux disease and Barrett's esophagus

Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Simonka
,
Attila Paszt
,
Kornél Kovách
,
Illés Tóth
,
Zoltán Horváth
,
József Pieler
,
János Tajti
,
Ádám Leprán
,
László Tiszlavicz
,
István Németh
,
András Rosztóczy
,
Márton Lup
, and
György Lázár

pathogenesis of Barrett's oesophagus . Br J Surg 1988 ; 75 : 540 – 543 . 3395818 38. Campos GM

Open access