Search Results

You are looking at 1 - 10 of 49 items for :

  • "Crohn-betegség" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szakács
,
Nándor Faluhelyi
,
András Fincsur
,
András Papp
,
Áron Vincze
, and
Judit Bajor

] 5 Lakatos L, Lakatos PL. Medical therapy of inflammatory bowel diseases: Crohn’s disease. [A gyulladásos bélbetegségek gyógyszeres kezelése: Crohn-betegség.] Orv Hetil. 2007; 148: 1107

Restricted access

Banai J.: A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa gyógyszeres kezelése. Orv. Hetil., 2000, 141 , 1171–1177. Banai J. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa gyógyszeres kezelése

Restricted access

453 Kovács, Á.: Crohn’s disease and quality of life. In: Újszászy, L., Udvardy, M., Kupcsulik, P. (eds.). Assessment of quality of life in gastroenterology. [Crohn-betegség és a

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gergely Kriván
,
Dolóresz Szabó
,
Krisztián Kállay
,
Gábor Benyó
,
Csaba Kassa
,
János Sinkó
,
Vera Goda
,
András Arató
, and
Gábor Veres

A Crohn-betegség pontos oka ismeretlen, így terápiája sem megoldott. Kezelésében az infliximab jelentős áttörést jelentett, a mindennapi gyakorlatban azonban vannak olyan betegek, akik a kombinált immunszuppresszív, illetve biológiai terápia ellenére sem kerülnek remisszióba. Ezekben az esetekben új esélyt jelenthet az őssejt-transzplantáció. A szerzők egy 15 éves fiúgyermek történetét mutatják be, akinél 2008 februárjában súlyos Crohn-betegséget (aktivitási index [PCDAI]: 82,5 – maximumérték: 100) kórisméztek. Konzervatív kezelésének 3 éve alatt a kombinált terápia (immunszuppresszió, antibiotikum, infliximab) ellenére sem került tartós remisszióba. Az ígéretes külföldi esetközlések nyomán autológ őssejt-transzplantációt végeztek, amely a Crohn-betegség remisszióját eredményezte. Egy évvel az őssejt-transzplantáció után az alapbetegség relapsusa jelentkezett, amely a korábbiakhoz képest lényegesen enyhébb, konzervatív terápiával uralható formában zajlott. A szerzők tudomása szerint hazánkban még nem végeztek őssejt-transzplantációt terápiarezisztens Crohn-betegség kezeléseként, amely – noha végleges gyógyulást nem jelentett – terápiás alternatíva lehet súlyos, refrakter esetekben. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 789–792.

Open access

A vékonybél betegségeinek diagnosztikájához eddig is számos eszköz állt rendelkezésünkre, de endoszkóppal e bélszakasz jelentős része nem volt vizsgálható. A 2002-es világpremier óta széles körben terjedt el a kapszulás endoszkópia használata, mely egyelőre elsősorban éppen a vékonybél-nyálkahártya direkt vizualizálásában hozott jelentős áttörést. A vizsgálat egyik legfőbb indikációs területe a Crohn-betegség, használata mind a feltételezett, mind a korábban más vizsgálatokkal már igazolt, mind a műtéten átesett betegek esetében komoly diagnosztikus jelentőségű. Klinikai vizsgálatok sora bizonyítja a módszer előnyeit és hasznát a többi vizsgálati metódussal szemben. Bár kezdetben a fiatal életkor még a vizsgálat kontraindikációját jelentette, számos esetben igazolták a módszer biztonságosságát és előnyeit a gyermekkori Crohn-betegség diagnosztikájában is. A kapszulás endoszkópia szövődményei ritkák, és elsősorban a kapszula elakadását és a következményes vékonybélileust jelentik. A szövődmény megelőzhető a másfél nap után lebomló tesztkapszula előzetes lenyelésével és mozgásának követésével.

Restricted access

Absztrakt:

Immunglobulin-E (IgE)-alapú, rendszertelenül ismétlődő, súlyos, anafilaxiás reakciók jelentkeztek egy 50 éves, európai fehér férfi betegnél, akinél ugyanakkor Crohn-betegség is igazolódott. Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült egy olyan patomechanizmus lehetősége, hogy a Crohn-betegség miatt sérült bélfalon át mikrobaeredetű molekulák kerülhettek a vérbe, és ezek allergénként szerepeltek. A mikrobiológiai vizsgálatok atípusos Staphylococcust mutattak ki a székletből. A szérumban magas IgE-szintet mértek. A célzott antibiotikum, továbbá az allergiaellenes és immunszuppresszív szerek egyidejű alkalmazásával teljes remisszió volt elérhető néhány hónap alatt. Nemcsak a Crohn-betegség javult, de a szérum össz-IgE-mennyisége is jelentősen csökkent, valamint teljesen megszűntek a kiszámíthatatlan anafilaxiás rohamok. Az atípusos mikrobaallergének (például Staphylococcus-származékok) által kiváltott anafilaxiás komplikáció – e kóros mechanizmus felismerése után – eredményesen kezelhető Crohn-betegségben. Ez az első leírása ennek a kórképnek. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1514–1518.

Open access

Gyulladásos bélbetegségekre (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) hajlamosító gének vizsgálatát végeztük magyar populációban, ezek a CARD15 gén R702W, G908R, 1007finsC variánsai, az SLC22A4 gén C1672T és az SLC22A5 G-207C variánsai, valamint az általuk meghatározott TC haplotípus, a CTLA4 gén A+49G eltérése és az IL23R gén rs10889677 C/A, rs2201841 T/C, rs1884444 G/T variánsai. Vizsgálataink során 201 felnőtt Crohn-beteg, 241 felnőtt colitis ulcerosás, valamint 19 gyermek Crohn-beteget analizáltunk. Kontrollnak 235 felnőttől és 49 gyermektől vettünk vért. A genotipizálás során PCR/RFLP módszert és direkt szekvenálást alkalmaztunk. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a CARD15 gén mutációi közül felnőttekben az 1007finsC, míg gyermekekben az 1007finsC és a G908R variáns is hajlamosít Crohn-betegség kialakulására. Az SLC22A4 és SLC22A5 gének által meghatározott TC haplotípus esetén nem találtunk szignifikáns különbséget a betegcsoportok kontrollokkal való összevetése során. A CTLA4 gén A+49G variánsa nem bizonyult hajlamosító tényezőnek gyulladásos bélbetegségekre. Az IL23R gén esetén az rs10889677 C/A és az rs2201841 T/C jelent kockázati tényezőt Crohn-betegség kialakulására. Megállapíthatjuk, hogy különböző populációktól függ, hogy az adott genetikai variánsok hajlamosítanak-e az adott populációban a gyulladásos bélbetegségek valamelyikének kialakulására.

Restricted access

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó Crohn-betegség a tápcsatorna bármely szakaszát érintő kórkép. Célkitűzés: A szerzők retrospektív vizsgálatukban a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 2005. január 1. és 2012. október 31. közötti időszakban Crohn-betegség miatt laparoszkópos és nyitott hasi műtéten átesett betegek kezelési eredményeinek összehasonlítását tűzték ki célul. Módszer: A betegeket a műtéti típusok szerint csoportosították, programozottan 103 betegen 137 esetben nyitott műtétet, 30 betegen 30 esetben laparoszkópos beavatkozást végeztek. 22 betegnél 24 primer akut műtét történt. Eredmények: A laparoszkópos műtéten átesett betegek átlagéletkora szignifikánsan alacsonyabb (p = 0,042) volt. A laparoszkópos ileocaecalis reszekciók szignifkánsan rövidebbnek bizonyultak mint a nyitott műtétek (p = 0,033). A műtéti időtartamok összehasonlítása során szignifikáns különbséget (p = 0,033) az ileocaecalis reszekcióknál találtak. A laparoszkópos műtéten átesett betegek a nyitott hasi műtéten átesett betegekhez képest szignifikánsan rövidebb időt töltöttek a sebészeti osztályon (p = 0,025) és az intenzív osztályon (p < 0,001), valamint a bélpasszázs is hamarabb indult meg. Következtetések: A laparoszkópos műtétek esetében kisebb műtéti és kozmetikai traumával, rövidebb kórházi tartózkodással, nem nagyobb szövődmény- és morbiditási rátával és bizonyos esetekben rövidebb műtéti idővel számolhatunk. Ugyanakkor magasabb műtéti költségeket és képzettebb személyzeti feltételeket igényelnek. Orv. Hetil., 2014, 155(1), 24–29.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Szigeti
,
Tibor Kovács
,
Péter Degrell
,
György Fábián
,
István Wittmann
, and
Judit Nagy

Az IgA-nephropathia a leggyakoribb primer krónikus glomerulonephritis-forma világszerte. Az úgynevezett primer, ismeretlen eredetű IgA-nephropathia mellett egyre nő azon esetek száma, melyeket másik szerv megbetegedésével együtt észleltek. Bár az ok-okozati összefüggés sokszor nem egyértelmű, ezeket a formákat szekunder IgA-nephropathiának hívják. Jelen összeállítás csak a tágabb értelemben vett, azaz a májat is magába foglaló gasztroenterológiai vonatkozású szekunder IgA-nephropathiával foglalkozik. A szerzők a figyelmet annak szükségességére, hogy IgA-nephropathiás betegekben gasztrointesztinális betegségek (elsősorban májbetegségek, coeliakia, Crohn-betegség, colitis ulcerosa) társuló előfordulását is vizsgálni kell, valamint célszerűnek tartanák egy országos klinikai vizsgálat megszervezését, mely a fenti gasztrointesztinális kórképekben az IgA-nephropathia előfordulásának gyakoriságát vizsgálná.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Lilla Lakner
,
Veronika Csöngei
,
Lili Magyari
,
Márta Varga
,
Pál Miheller
,
Patrícia Sarlós
,
Péter Orosz
,
Zsolt Bári
,
István Takács
,
Luca Járomi
,
Enikő Sáfrány
,
Csilla Sipeky
,
Judit Bene
,
Zsolt Tulassay
,
Zoltán Döbrönte
, and
Béla Melegh

Az idiopathiás krónikus gyulladásos bélbetegség kialakulásában környezeti tényezők, immunológiai és genetikai faktorok egyaránt szerepet játszanak. Az utóbbi években a CARD15 gén mellett egyre több adat támasztja alá más gének, többek között az 5q31-33 régióban elhelyezkedő IBD5 locus (MIM#606348) szerepét. Egyes tanulmányok ezen régióban az SLC22A4 gén C1672T szubsztitúciójának, illetve az SLC22A5 gén G-207C transzverziójának együttes szerepét hangsúlyozzák, különösen Crohn-betegség kialakulásában, míg más szerzők új minor hajlamosító tényezőket azonosítottak az IBD5 kromoszómarégióban, ezek az IGR-variánsok. Célkitűzés: Az SLC22A4 C1672T és SLC22A5 G-207C mutációk mellett az IGR2096a_1 (rs12521868) és az IGR2198a_1 (rs11739135) polimorfizmusok szerepének vizsgálata gyulladásos bélbetegség kialakulásában. Betegek és módszer: Vizsgálatunk során 440 gyulladásos bélbeteg (206 Crohn- és 234 colitis ulcerosás beteg), valamint 279 kontrollegyén perifériás vérmintájából PCR-RFLP technikával végeztünk DNS-analízist. Eredmények: Sem a C1672T, sem a G-207C allélek, sem a TC haplotípus nem bizonyult rizikófaktornak sem Crohn-betegség, sem colitis ulcerosa esetében. Ezzel ellentétben mindkét minor IGR allél frekvenciája: mind az IGR2096a_1 T (48,1%), mind az IGR2198a_1 C (46,1%) szignifikánsan magasabb volt Crohn-betegségben a kontrollokéhoz (38,5%, 38,4%) képest (p<0,05). Korra és nemre standardizált regressziós analízissel mindkét allélnél fokozott rizikót észleltünk Crohn-betegség vonatkozásában (T-allél: OR=1,694, 95%-os CI: 1,137–2,522, p=0,010, C-allél: OR=1,644, 95%-os CI=1,103–2,449, p=0,015). Colitis ulcerosa esetén nem találtunk összefüggést a két IGR-variáns és a betegség kialakulása között. Következtetés: az IGR minor alléleknek a környező kaukázusi népcsoportoktól eltérően magyarországi populációban szerepük lehet a Crohn-betegség kialakulásában.

Open access