Search Results
Korszellem és építészet
Spirit of the age and architecture
A kortárs építészet rendkívül heterogén, és ennek okai nyilvánvalóan összefüggnek a kor szellemi meghatározottságával. Kor és szellem kapcsolata egyrészt nehezen körülírható filozófiai kategória, másrészt viszont éppen általánosan érvényes karakterjegyeivel jellemezhető és ezáltal megragadható minőség. Egy-egy adott időszak szellemiségének és építészetének kapcsolata ab ovo kétirányú; az elvont szellemi jelentések konkrét építészeti alakzatokban tükröződnek, ugyanakkor ezekből a valós formákból induktív módon következtethetők a mögöttes absztrakt tartalmak is. A kortárs építészet heterogenitása mögött tehát szükségszerűen a kor szellemi töredezettsége áll.
A műemlékvédelem össztársadalmi szélességű, kulturális identitást is meghatározó témakör, ezért egyaránt érinti az ezzel foglalkozó szakemberek szűk körét és a széles közönséget. A két fél szemléletmódja és értékítélete egyre erősebben eltérő, és minél nagyobb a kettő közötti távolság, annál több politikai, gazdasági, jogi és egyéb érdek töltheti ki ezt a rést, gyengítve ezáltal a szakmai szerep hatékonyságát. A probléma gyökere — feltételezésem szerint — a nézőpontok eltérésében van, ezért a megoldás keresését is itt kell elkezdeni.
A gyakorló építész a szűken vett műemlékes szakma és a nagyközönség között köztes helyzetben áll. Ebben a helyzetben — a szűken vett szakma felől nézve amatőr státusban — feltehet olyan kérdéseket, amelyek szakmai oldalon evidenciák lehetnek, de a befogadó közönség számára nem kellően értelmezett, tehát nyitott témák. Idetartozhat például a szakmai alapfogalmak — érték, hitelesség, eredetiség — tisztázása és értelmezése. Ugyanakkor ez a pozíció — a befogadó közönség felől nézve hivatásosként — lehetőséget ad az eltérő nézőpontok, szemléletmódok megértésére és ezáltal közelítésére is, egyfajta mediációs kísérletre.
A Rimanóczy építészdinasztia története (I. rész)
A nagyváradi ág
History of the Rimanóczy architect dynasty
Part I. The branch of family in Nagyvárad
A többgenerációs építészdinasztiák közül is kiemelkedik a Rimanóczy család, amely a kiegyezéstől a rendszerváltásig négy nemzedéken át járult hozzá kiváló szakemberek munkásságával a magyar építészet történetéhez. Idősebb Rimanóczy Kálmán építőmester és a berlini Műegyetemen végzett építész fia, ifjabb Kálmán Nagyváradon működött abban a 19. század végi és 20. század eleji időszakban, amikor a partiumi város rohamos ütemben modernizálódott, s mindketten jelentős épületekkel járultak hozzá a település gyökeres átalakulásához. Idősebb Kálmán elsőszülött fia, Árpád, aki a katonai pályát választva fordult a mérnöki hivatás felé, Budapesten dolgozott a Honvédség építési osztályán. Legidősebb gyermeke, Gyula vitte tovább a szakmát, s kétségtelenül az ő húszas évektől az ötvenes évekig ívelő életműve számít a családból a legismertebbnek. Két fia, ifjabb Gyula és Jenő választotta az építész hivatást, az ő működésük már szinte teljesen az állami tervezés időszakára esik. Az építészdinasztia történetét Rimanóczy Jenő állította össze a családban megőrzött dokumentumokra, emlékekre és publikációkra alapozva, s adja közre három részben, hogy megvilágítsa a kevésbé ismert részleteket, s alapanyagot nyújtson a régóta esedékes monográfiák megírásához.
A Rimanóczy építészdinasztia története (III. rész)
Ifjabb Rimanóczy Gyula és Rimanóczy Jenő
History of the Rimanóczy architect dynasty
Part III. Gyula Rimanóczy, The younger and Jenő Rimanóczy
A sorozat előző két része az építészdinasztia nagyváradi ágáról, illetve a Budapesten megtelepedett hadmérnök, Rimanóczy Árpád fiáról, idősebb Rimanóczy Gyuláról szólt. Gyula mindkét fia építész lett, pályájukat apjuk egyengette, és egy sor tervpályázaton közösen is indultak. Egyikük sem került azonban az apa műtermébe, sőt a Középülettervező Vállalatot is elkerülték. Ifjabb Gyula a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, Jenő pedig az Ipartervben dolgozott hosszú időn át, majd az Általános Épülettervező Vállalat főmérnöke lett. A tanulmány célja a két építész életpályájának rövid felvázolása és munkáik lehető legteljesebb bemutatása, beleértve a meg nem valósult tervek és pályázati tervek egyébként nehezen feltárható hosszú sorát. Ezzel egyben szeretnénk a hatvanas-hetvenes évek talán kevésbé ismert, vagy feledésbe merült alkotásaira is felhívni a figyelmet.
Inside the Mind and Heart of Homo Aedificator
Towards Revealing the Psychological Meaning of Historic Buildings and Sites
Hogyan Észleli Környezetét A Homo Aedificator? •
A Műemlékek Pszichológiai Jelentésének Feltárása Felé
While the reasons that lead to the current crisis of the heritage preservation sector in Hungary are manifold, it is worth looking into what might be done to draw attention to some issues that may help consolidate the ground of common values; the foundation, upon which a meaningful dialogue can be constructed, leading to the appreciation of and willingness to care for the historic environment by all actors. There seems to be a hidden conflict between the values of conservation experts and those of laypeople. Possessing thorough knowledge about the nature of historical and architectural values and trained to easily identify these, we are bound to focus more on people, their meanings and values. Much can be learned from pervious, human-centred architectural theory and practice, some of which are reviewed in the study, with special attention to the work of Gyula Hajnóczi. Referring to his space theory and ideas about the perception of space, we are especially grateful for his term homo aedificator suggesting that architecture satisfies material and spiritual needs universal to all human beings. Recognizing the challenges that stem from the differences between architects and non-architects, and likewise, heritage professionals and laypeople, the concepts of environmental psychology can help us show the way to universal values. We look into the method of the semantic differential scale to identify the affective meanings of built historic environments. The first steps of an empirical psychological research allow us to see into the minds and hearts of heritage professionals by assessing how they qualify the subject of their daily expertise. While these preliminary results are definitely intriguing, shedding light on how professionals tend to give meaning, our research continues with the aim to reveal the attitudes and meanings people associate with built historic heritage and find viable tools to mitigate the discrepancies between the profession and the general public.
Miközben a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi válságának számos oka lehet, érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy mit tehetünk azért, hogy megerősítsük a közös értékek talaját; azt az alapot, amire olyan értelmes párbeszédeket építhetünk, melyek a történeti környezet értékelése és törődése iránti hajlandósághoz vezetnek. Egyre gyakrabban üti fel a fejét az a rejtett ellentét, ami a műemlékes szakértők és a laikusok értékei között feszül. Szakértőként, átfogó ismerettel a történeti és építészeti értékekről, melyeket megtanultunk könnyen azonosítani, hasznos lehet a figyelmünket az emberekre, az ő jelentésadásaikra és értékeikre fordítanunk. Sokat okulhatunk a korábbi, ember- központú építészetelméleti és gyakorlati példákból, melyek közül néhányat tanulmányunkban átte- kintünk, kiemelve Hajnóczi Gyula munkásságát. Térelméletére és térészlelési gondolataira hivat- kozva, különösen hálásak vagyunk a homo aedificator fogalmáért, utalva arra, hogy az építészet minden emberi lény anyagi és szellemi igényeit kielégíti. Felismerve az építész–nemépítész és ehhez hasonlóan a műemlékes szakember–laikus közötti különbözőségek kihívásait, a környezetpszicholó- gia segíthet az univerzális értékek felé vezető út megtalálásában. A szemantikus differenciál módsze- rét hívjuk segítségül az épített történeti környezet érzelmi jelentésének feltárására. Empirikus kutatá- sunk első lépéseivel betekintést nyerünk a műemlékes szakemberek vélekedéseibe, pontosabban abba, hogy hogyan minősítik szakértelmük tárgyát. Bár már ezek az előzetes eredmények is – melyek rávilágítanak arra, hogy a szakemberek hogyan értelmezik a műemlékeket – érdekesek lehetnek, kuta- tásunk azzal a céllal folytatódik, hogy általánosságban feltárjuk az emberek vélekedéseit és a történeti épületeknek tulajdonított jelentéseket. Eredményeinkkel használható eszközöket kívánunk nyújtani a szakmabeliek és a laikusok közötti ellentétek feloldására.
. Blaine 1994 Thermal conductivity of polymers, glasses and ceramics by modulated DSC Thermochimica Acta 243 231 – 239
structures and structural topology. DSc disszertáció, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1990.
thermal stability of the concrete, various methods are available such as Differential Scanning Calorimetry (DSC), Thermogravimetric Analysis (TGA), Thermal Mechanical Analysis (TMA), Dynamic Mechanical Analysis (DMA) etc. [ 3 ]. The TGA method is the one
[ 6 ] Colloidal silica (CS) CS – 1 & 5% for cement Cement mortar Differential Scanning Calorimetry (DSC) tests @ 35–550 deg cel, Fourier Transform
plate buckling, (In Hungarian). DSc Thesis , Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 1983. Ivanyi M. DSc Thesis 1983
