Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "EU accession" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

One of the persistent fears regarding the accession countries envisions that these countries will not catch up with the prevailing practices of constitutionalism and the rule of law that allegedly constitute the common tradition of Europe. It is believed, and in many regards rightly so, that accession to the Union will push Eastern Europe towards the values and institutional settings of modernity. Given the process and political consequences of the accession, as well as for other, historical and cultural reasons, the short term modernization effects of the membership might be limited, even counterproductive. This paper discusses the impact of the current "Europeanization" on the public understanding and institutional structures of constitutional democracy in the new member states. Further, it evaluates the foreseeable impacts of the emerging European Constitution on the constitutional structures (the new checks and balances) in the new member states, except the human rights aspects of constitutionalism.

Full access

The author deals with an important question of the Hungarian constitutional law, which plays a relevant role during the accession process of a state of the European Union (EU). It means that the question of legal haromization always arises, when a state is going to join the EU. The author focuses on the question, whether the international law-namely the law of the EU-or the national law should be privileged in given cases. The author introduces the possible conflicts between international law and domestic law with the help of several examples. He refers to the numerous solutions of member-states of the EU and also mentions the situation of some would-be member-states, too. The author highlights the point of view that the Community law precedes the constitutions of the member-states. As a result of this the Hungarian constitution has to be modified in order to meet the requirements of the legal harmonization process, which will emerge with the access of Hungary to the EU.

Full access

-accession, was useful to understand the impact of EU accession on national identity. In particular, the fear of a rule of law crisis, or a rule of law backlash in these two countries ensured that there was data collection regarding legislative and constitutional

Full access

that there have been significant developments in school workshops since the change of regime, and especially since EU accession, contributes to this. These developments have also supported the renewed attractiveness of VET for young people. Poland now

Open access

phenomenon, which implied changes before and also after the EU accession. Overall, further analyses should take into account more indicators, different measures, and also respective different statistical approaches. This paper also overlooks some asymmetrical

Open access

Az OECD a magyar gazdaságpolitika alakításában: tanácsadó, támogató vagy korlátozó szerep?

OECD’s Role in Hungarian Economic Policy Making: Advisory, Supporting or Constraining?

Educatio
Author:
Péter Ákos Bod

Összefoglaló. Az OECD rendszeresen értékeli a tagországok gazdasági helyzetét és gazdaságpolitikáját, munkacsoportjaiban döntéselőkészítő és -elemző munkát végez. Fő kérdésünk: A munkakapcsolatok és a politikai szintű konzultációk milyen mértékben és módon hatottak a magyar kormányzati működésre, gazdaságpolitikai gyakorlatra? Az OECD a mandátuma és tagságának összetétele folytán nem integrációs szervezet, eltérően az EU-tól, hitelforrásokkal sem rendelkezik, mint a Világbank és az IMF, tanácsadóként azonban jelentős, különösen az EU-tagságunk előtti időszakban. Az együttműködés jellemzői sokat változtak, részben az OECD szerepfelfogásának módosulásai, főként a változó magyar viszonyok és módosuló kormányzati törekvések nyomán. Az OECD újabban mindinkább globális érdekegyeztető, normaalkotó és szabályozó jelleget ölt; ilyen feladatköreiben gyakran ütközik a 2010 utáni magyar szuverenitáselvű politikai felfogással és nem szokványos gazdaságpolitikai gyakorlattal.

Summary. The OECD periodically surveys the economy and economic policy of its members, provides decision support and analysis. The main issue addressed here: in what ways and to what extent has the practice of professional collaboration and high-level policy dialogues influenced the Hungarian government and its economic policymaking practice. The OECD, given its mandate and its membership, is not, unlike the EU, an integration organization, and it does not allocate funds, unlike the World Bank and IMF, yet as policy advisor it has been influential, particularly in the years before EU accession. The profile of the collaboration between successive Hungarian governments and the OECD has changed a lot, due to shifts in the mandate of the OECD, but mostly because of changes in Hungary’s situation and government policy lines. The OECD has increasingly assumed global interest harmonization, norm-setting and regulatory roles; as a result, tensions have become common due to the Hungarian government’s pro-sovereignty stand and non-conventional economic policy measures since 2010.

Open access

Versenyben a felzárkózásért

Hungary in Competition for Social and Economic Increase

Educatio
Author:
István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány a hazai elsősorban humánerőforrás-fejlődést vizsgálja a csatlakozás óta eltelt időben, azt igyekszik feltárni, hogy Magyarország mennyire tudta kihasználni a csatlakozás előnyeit, hol tart a felzárkózási versenyben. Az írás a gazdasági fejlődés és fejlettség mutatói mellett elemzi az EU 2020 stratégia humán erőforrások fejlettségére vonatkozó indikátorait (foglalkoztatás, oktatás, iskolázottság, szegénység, társadalmi kirekesztés) összehasonlítva a magyar adatok 2004-óta tartó alakulását a mai 28 tagországéval, valamint ezen belül a Magyarországgal együtt csatlakozó posztszocialista országokéval. Ezt követően néhány további mutató változásait is elemzi (a népesség alakulása, a születéskor várható élettartam, a Human Development Index, a szabadságindex, illetve a Világbanknak a kormányzat minőségével kapcsolatos indikátorai). Megállapítja, hogy a magyar kormányok teljesítménye az egyik legrosszabb az Unió tagországai között.

Magyarország meglehetősen szerény felzárkózást tud felmutatni a vizsgált időszak alatt, ráadásul e szerény felzárkózás mellett rendkívül jelentős elmaradások látszanak a magyar humán erőforrás fejlődésben, ami hosszabb távon radikálisan megbosszulhatja magát. Félő, hogy a diplomások elmaradó aránya, a növekvő alacsony iskolázottságú hányad, a növekedésében elmaradó HDI-érték miatt nagyon hamar felmorzsolódik ez a kicsi és relatív előny.

A tanulmány azzal zárul, hogy úgy tűnik, Magyarországnak nem sikerült kihasználnia az uniós csatlakozás által kínált történelmi lehetőségeket.

Open access

Geographical location and geopolitical situation of the V4 countries

A visegrádi országok földrajzi fekvése és geopolitikai helyzete

Scientia et Securitas
Authors:
Károly Kocsis
and
Dávid Karácsonyi

Summary. In this paper we provide a regional geographic analysis of the Visegrad Group, the V4 as a distinguished geographical unit on the map of Central Europe. The roots of the Visegrad Group, which was founded on 15 February 1991, can be traced to the Middle Ages. However, the Soviet rule and the resistance against it, and other most recent mutual interests, such as the EU accession in 2004 and the V4’s attitude towards the EU’s refugee crisis in 2015 – rather than a meeting of kings held more than 650 years ago – constitute the foundation of the shared historical consciousness and mutual solidarity between the Hungarian, Polish, Czech and Slovak peoples. The main question of this paper is whether and how the V4 can be viewed geographically as an organic and integrated region based on its natural and social attributes and its historical development. We are using both the concept of traditional and new (reorganised) regional geography to provide insights into that question.

Összefoglalás. A jelen dolgozat a Visegrádi Négyeket, mint önálló földrajzi régiót igyekszik megközelíteni, és arra keresi a választ, hogy a hagyományos, illetve az ún. új regionális földrajz szemléletét ötvözve mennyiben kezelhetők a V4-ek önálló földrajzi egységként. Míg a hagyományos regionális földrajz a régiókra statikus egységként tekintett, és azok szisztematikus leírására, a térbeli összefüggések bemutatására törekedett, addig az új regionális földrajz a régióra térben és időben dinamikus egységként tekint, és alapvetően a régió-formálódás feltételeit, körülményeit vizsgálja.

Az 1991. február 15-én a visegrádi találkozó során életre hívott együttműködés gyökerei a középkorig, egészen pontosan az 1335-ös visegrádi királytalálkozóig nyúlnak vissza. Az 1991-ben újra életre hívott visegrádi együttműködés nemcsak a re-integráció első formáját jelentette a széthulló KGST és varsói szerződés nyomán kialakult közép-európai hatalmi űrben, de az elmúlt három évtizedben a legjelentősebb, legszorosabb közép-európai politikai kooperációvá nőtte ki magát, aminek eredményeként 2004-ben a régió országai egyszerre váltak az Európai Unió tagjaivá.

Az első világháború előtt a Habsburg és porosz érdekszférába tartozó régió, amelynek országai a két világháború között még egymással rivalizáltak, először 1945 után került azonos politikai-katonai tömbbe a keleti blokk, a KGST és a Varsói Szerződés Szovjetunió által meghatározott keretein belül. Paradox módon épp e diktált szovjet típusú társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni ellenállás volt az, ami a három országot, azaz az ezekben működő korabeli ellenzékieket (Charta 77, Szolidaritás stb.) egységbe kovácsolta az 1980-as évek végére. Ezek, az 1990-es évek elején hatalomra kerülő, egymáshoz szellemiségben közelálló új politikai elitek voltak azok, amelyek végül a visegrádi együttműködési megállapodást 1991-ben aláírták. Mindezek alkotják a közös történelmi tudat és a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák nép közötti kölcsönös szolidaritás alapjait, sokkal inkább, mintsem a bő 650 évvel korábbi királytalálkozó.

A V4 országok közötti regionális földrajzi kohézió azonban gyenge. Ennek legfőbb okai a politikai érdekellentétek és a történelmi-etnikai különbözőség, ami abból fakad, hogy a régió belső határvonalai – ellentétben a 20. század elején létrejött külső határokkal – évszázados stabilitást mutatnak. A főbb hegyvonulatok (a Kárpátok és a Szudéták) évszázadok óta társadalmi-gazdasági és etnikai-kulturális választóvonalként működtek. Emellett a belső regionális kohézió másik fontos elemét az ott élő emberek regionális identitása, szolidaritása adja, ám a belső szolidaritás csak cseh és szlovák, illetve magyar és lengyel viszonylatban erős, ami a V4-től függetlenül is létezik. Hosszú távon a fő kérdés, hogy túl tudnak-e jutni ezen országok a belső ellentéteiken az aktuális politikai érdekeken túlmenően is, és ki tudnak-e alakítani olyan stratégiai partnerséget, amely már ma is létezik Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia között?

Open access

.30729/2541-8823-2018-3-3-5-15 Korenica , F. , The EU Accession to the ECHR. Between the Luxembourg Search for Autonomy and Strasbourg Credibility on Human Rights Protection ( Springer 2015

Open access

transition’, which only needed to be enforced by the Court, without any creative activism. 5 The constitutional design and inevitably the Court’s role has been significantly amended in 2003, arguably with a view to the forthcoming EU accession. Separation of

Full access