Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "EU accession" x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Geographical location and geopolitical situation of the V4 countries

A visegrádi országok földrajzi fekvése és geopolitikai helyzete

Scientia et Securitas
Authors:
Károly Kocsis
and
Dávid Karácsonyi

Summary. In this paper we provide a regional geographic analysis of the Visegrad Group, the V4 as a distinguished geographical unit on the map of Central Europe. The roots of the Visegrad Group, which was founded on 15 February 1991, can be traced to the Middle Ages. However, the Soviet rule and the resistance against it, and other most recent mutual interests, such as the EU accession in 2004 and the V4’s attitude towards the EU’s refugee crisis in 2015 – rather than a meeting of kings held more than 650 years ago – constitute the foundation of the shared historical consciousness and mutual solidarity between the Hungarian, Polish, Czech and Slovak peoples. The main question of this paper is whether and how the V4 can be viewed geographically as an organic and integrated region based on its natural and social attributes and its historical development. We are using both the concept of traditional and new (reorganised) regional geography to provide insights into that question.

Összefoglalás. A jelen dolgozat a Visegrádi Négyeket, mint önálló földrajzi régiót igyekszik megközelíteni, és arra keresi a választ, hogy a hagyományos, illetve az ún. új regionális földrajz szemléletét ötvözve mennyiben kezelhetők a V4-ek önálló földrajzi egységként. Míg a hagyományos regionális földrajz a régiókra statikus egységként tekintett, és azok szisztematikus leírására, a térbeli összefüggések bemutatására törekedett, addig az új regionális földrajz a régióra térben és időben dinamikus egységként tekint, és alapvetően a régió-formálódás feltételeit, körülményeit vizsgálja.

Az 1991. február 15-én a visegrádi találkozó során életre hívott együttműködés gyökerei a középkorig, egészen pontosan az 1335-ös visegrádi királytalálkozóig nyúlnak vissza. Az 1991-ben újra életre hívott visegrádi együttműködés nemcsak a re-integráció első formáját jelentette a széthulló KGST és varsói szerződés nyomán kialakult közép-európai hatalmi űrben, de az elmúlt három évtizedben a legjelentősebb, legszorosabb közép-európai politikai kooperációvá nőtte ki magát, aminek eredményeként 2004-ben a régió országai egyszerre váltak az Európai Unió tagjaivá.

Az első világháború előtt a Habsburg és porosz érdekszférába tartozó régió, amelynek országai a két világháború között még egymással rivalizáltak, először 1945 után került azonos politikai-katonai tömbbe a keleti blokk, a KGST és a Varsói Szerződés Szovjetunió által meghatározott keretein belül. Paradox módon épp e diktált szovjet típusú társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni ellenállás volt az, ami a három országot, azaz az ezekben működő korabeli ellenzékieket (Charta 77, Szolidaritás stb.) egységbe kovácsolta az 1980-as évek végére. Ezek, az 1990-es évek elején hatalomra kerülő, egymáshoz szellemiségben közelálló új politikai elitek voltak azok, amelyek végül a visegrádi együttműködési megállapodást 1991-ben aláírták. Mindezek alkotják a közös történelmi tudat és a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák nép közötti kölcsönös szolidaritás alapjait, sokkal inkább, mintsem a bő 650 évvel korábbi királytalálkozó.

A V4 országok közötti regionális földrajzi kohézió azonban gyenge. Ennek legfőbb okai a politikai érdekellentétek és a történelmi-etnikai különbözőség, ami abból fakad, hogy a régió belső határvonalai – ellentétben a 20. század elején létrejött külső határokkal – évszázados stabilitást mutatnak. A főbb hegyvonulatok (a Kárpátok és a Szudéták) évszázadok óta társadalmi-gazdasági és etnikai-kulturális választóvonalként működtek. Emellett a belső regionális kohézió másik fontos elemét az ott élő emberek regionális identitása, szolidaritása adja, ám a belső szolidaritás csak cseh és szlovák, illetve magyar és lengyel viszonylatban erős, ami a V4-től függetlenül is létezik. Hosszú távon a fő kérdés, hogy túl tudnak-e jutni ezen országok a belső ellentéteiken az aktuális politikai érdekeken túlmenően is, és ki tudnak-e alakítani olyan stratégiai partnerséget, amely már ma is létezik Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia között?

Open access

Since EU accession Hungary is developing its waste management sector to meet EU criteria, but EU requirements for selective collection has been changed last year by accepting the new waste framework directive. Up to the very date 13 waste management projects were implemented and 12 other projects are under implementation in Hungary. This research is focused on the resource efficiency of the recycling potential of these projects and found that the already implemented projects need further significant selective collection infrastructure development either to meet new waste framework directive criteria or to utilize material recycling facility capacity already built in these projects.

Restricted access

The article analyses patterns and country-specific determinants of Visegrad Countries’ agri-food trade with the European Union. Literature focusing on the country-specific determinants of vertical and horizontal intra-industry trade is rather limited and those analysing agricultural (or agri-food) trade are extremely rare. Therefore, the paper seeks to contribute to the literature by covering the latest theories and data available on the topic to provide up to date results and suggestions. Moreover, it seeks to identify the determinants of horizontal and vertical intra-industry trade of the Visegrad Countries after EU accession. According to the results determinants of horizontal and vertical intra-industry differ and suggest that economic size is positively, while distance is negatively related to both sides of intra-industry trade. However, the relationship between vertical intra-industry trade and differences in factor endowments as well as foreign direct investment is ambiguous.

Restricted access

quality standards since the EU accession. For example, between the year of 2011 and 2015, an equivalent of EUR 2.4 billion was assigned to develop more than 500 operating wastewater treatment plants in the country; more than 50% of their capacity was

Open access