Search Results
Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei
Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture
tesz a GPS-rendszerekkel való plug-and-play kapcsolat segítségével. A közelmúltban kereskedelmi forgalomba került műholdas kommunikációs jelvétel alapú GPS rendszer az „European Geostationary Navigation Overlay Service” (EGNOS) és a „Wide Area
Húsz éves avarmanipulációs kísérlet hatásai barna erdőtalaj szén tartalmára és vízkapacitására: Síkfőkút DIRT Project
The effects of a twenty-year litter manipulation experiment on the carbon content and water retention capacity of the examined Luvisols: Síkfőkút DIRT Project
. Kutatásaink során ezekre az eltérésekre is igyekeztünk választ találni. Anyag és módszer A Síkfőkút Project 27 hektáros területe a Bükk hegység déli részén 325 méteres átlag magasságban helyezkedik el. GPS-es koordinátái é.sz. 47,9268°; k.h. 20,4433° ( 1. ábra
groundwater Sample ID Actual depth (cm) Perched depth (cm) GPS Coord
Összegyűjtöttük a Szigetközre vonatkozó és az eltemetett rétegek kimutatását is lehetővé tevő talajfeltárások adatait és azokat szükség szerint további helyszíni vizsgálatokkal egészítettük ki. A használható korábbi feltárások helyei a Szigetközben egyenetlenül oszlanak el, a Mosoni-síkságon pedig majdnem teljesen hiányoznak, ezért ott különösen sok kiegészítő vizsgálatra volt szükség. Végül több mint 2000 talajszelvény 150 cm mélységig terjedő vizsgálatának adatsorait tekintettük át. A feltárások helyeinek koordinátáit digitális állományba rögzítettük. Saját feltárásaink helyeit GPS segítségével azonosítottuk, a más forrásból származó korábbi feltárások koordinátáit talajtérképek és topográfiai térképek egybevetésével határoztuk meg. A digitalizált pontokból térinformatikai szoftver segítségével, Thiessen poli-gonok képzése útján állítottuk elő a folthatárokat. Az eltemetett humuszos talajrétegek vizsgálata során megállapítottuk, hogy azok többnyire mélyen helyezkednek el, humusztartalmuk általában nem nagyobb, mint a feltalajé, foszforhiányosak, biológiailag inaktívak, oldható mikroelem-tartalmuk réti dinamikára utal. Környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, jelenlegi helyzetükben hagyásukat tartjuk célszerűnek. Az elvégzett radiokarbon meghatározások alapján megállapítható, hogy az eltemetett rétegek keletkezése a különböző helyszíneken 3-4 ezer éves időtartamban történhetett. A területi elterjedésre vonatkozóan megállapítottuk, hogy foltokban vannak ugyan, de összes területük a Szigetköz mintegy 20%-át lefedi a korábbi 3-4%-os becsléssel szemben. A Szigetköz belső területén az eltemetett humuszos rétegű foltok félköríves, vagy orsós elrendeződését véltük felfedezni. A Mosoni-síkságon Bezenyétől Kimléig a Mosoni-Duna mentén alkotnak majdnem teljesen összefüggő sávot. Kimlétől Öttevényig ez a sáv félkörívben egészen Lébényig, a Rábca hordalékkúpjáig jut el, megkerülve a Mecsér alatt lévő nagy pleisztocén eredetű foltot.
A magyarországi gyakorlat az Alföldet a legutóbbi időszakig nem számolta az erózió által veszélyeztetett területek közé. Ezt mutatja, hogy sem a térképeken (Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989), sem statisztikákban (pl. KSH, 1986) nem szerepel erózió által veszélyeztetett alföldi terület. Tény, hogy itt a talajerózió mértéke jelentősen elmarad a dombsági területeken tapasztaltaktól, de a most bemutatandó kutatásaink is ráirányítják a figyelmet arra, hogy annak mértékét nem szabad lebecsülni. Erre a problémára jelent megoldást a padkás felszínek kutatása, mely értékelése lehetőséget ad a síkvidéki erózió mértékének a meghatározásához. A szárazodási folyamatokra érzékeny szikes talajoknál az utóbbi évtizedekben talaj- és vegetációs változások is valószínűsíthetők, melyek befolyásolják a sajátos formakincs fejlődését. A padkahátrálás mérésére három fő irányt jelöltünk ki, amikor a GPS-szel és digitális mérőállomással végrehajtott terepi mérésekkel, légifelvételek vizsgálatával, valamint a régi és mai képi-térképi adatokat kezelő, elemző geo-informatikai módszerekkel foglalkoztunk. A Duna menti szoloncsák szikes mintaterületünkön az 1882-2003 közötti időszak alapján határoltuk le a nagy és a gyors talajerózióval jellemezhető helyszíneket. A pusztuló padkák esetében átlagosan 10-15 cm/év (akár 0,75-1 m/év) mértékű padkahátrálás állapítható meg. A területi lepusztulás a III. katonai felméréshez viszonyítva az egyes padkákat nézve átlagosan 40%-os. A fokozódó tájhasználat miatt felgyorsulhat a padkahátrálás, amit jól bizonyítanak az úthálózat-sűrűségi számítások és az aktuális légifotók. Napjainkban újabb és újabb helyeken erősödik az erózió. Méréseinkkel feltérképeztük a leggyorsabban pusztuló szikformákat. Tiszántúli szolonyec szikes mintaterületeinken a padkahátrálás mértéke kisebb: 0-15 cm/6 év, de 25 év terepi megfigyelései szerint a szárazodással együtt járó talaj- és a vegetációs változások rendkívül előrehaladottak. Az éghajlati változásokhoz kapcsolódó táji változások is szerepet kaphatnak az eróziós formák átalakulásában. A 100 éves (hosszú), a 20 éves (rövidebb) és a 3 éves (legrövidebb) időközökben elemzett és további pontosításra szoruló vizsgálatok szerint a degradáció mértéke jelentősen nem változott. Tapasztalataink alapján a padkás talajerózió értékelésénél a mérőállomással, sztereo-képpárokkal 3-évenként ismételt méréssorozatok adhatnak választ a felmérés jelenlegi pontatlanságaira.
. Compilation of integrated GPS, and internet-based GIS applications for the support of farm level agricultural advisory systems. In: Proc. EFITA 2003 Conference: Information Technology for a Better Agri-food Sector, Environment and Rural Living. (Eds.: HARNOS
Benedetto , D. , S ollitto , D. , 2012 . Use of EMI, gamma-ray emission and GPS height as multi-sensor data for soil characterisation . Geoderma . 175 - 176 . 78 – 89 . C ook , S
