Search Results
Bencze Gy.: H-index: Egy új javaslat az egyéni tudományos teljesítmény értékelésére. Magy. Tud., 2006, 166 , 88–91. Bencze Gy. H-index: Egy új javaslat az egyéni tudományos
h-index – A mathematical approach to a new measure of publication activity and citation impact. Scientometrics, 2006, 67 (2), 315–321. 10 Csajbók, E
Bencze Gy. H-index: Egy új javaslat az egyéni tudományos teljesítmény értékelésére. Magyar Tudomány, 2006, 112 , 12. = http://www.matud.iif.hu/ 06jan/12.html (2006. 07. 20.) Bencze Gy
Tudománymetriai újdonságok. Vége az impakt faktor egyeduralmának?
New bibliometric indicators. Is this the end of the impact factor era?
. 7. L Bornmann HD Daniel 2009 The state of h index research. Is the h index the ideal way to measure research performance
Absztrakt
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett a társszerzős és ezen belül is a sokszerzős cikkek aránya a tudományos publikációk között. A cikk ennek a jelenségnek az okaival és a tudománymetriai elemzéseket illető következményeivel foglalkozik. Kitér a publikációknak és az idézeteknek a társszerzők közötti szétosztásának lehetőségeire, valamint a h-index és az önidézettség értelmezésének problémáira társszerzős cikkek esetében. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 512–516.
domestic and international level”. [A felsőoktatási intézmények versenyképessége idehaza és a világban.] Hungarian Academy of Sciences, Section of Economics and Law, May 14, 2014. [Hungarian] Glänzel, W.: On the h-index
Bevezetés: A tudományos folyóiratok impaktfaktor-elérésének első lépcsőfoka a Thomson Reuters Web of Science adatbázisba való kerülés. Cél: A dolgozat célja az Orvosi Hetilap tartalmi és formai vizsgálata a Thomson Reuters folyóirat-kiválasztási irányelvei alapján, különös tekintettel az idézetelemzés szempontjára. Módszerek: A szerzők a 2011-ben megjelent Orvosi Hetilap füzetszámait vizsgálták és különböző adatbázisokban kerestek adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktorát; elemezték az idéző folyóiratokat, a hivatkozások számát, egyes szerkesztőbizottsági tagok tudományos tevékenységét; vizsgálták a nemzetközi kiadói irányelvek megvalósulását. Eredmények: Az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktora az elmúlt tíz évben – a 2004-es és a 2010-es évek kivételével – évről évre folyamatos emelkedést mutat. Cikkeit nagy arányban idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott cikkek mintegy 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett közleménykategóriák: eredeti közlemény, összefoglaló referátum és klinikai tanulmány. Az Orvosi Hetilap pontosan, rendszeresen megjelenő hetilap, amelyet több nemzetközi adatbázis is indexel (PubMed/Medline, Scopus, Embase, BIOSIS Previews). A vizsgált szerkesztőbizottsági tagok közleményszámainak csonkolt átlaga 497, idézetüké 2446, független idézeteiké 2014, h-indexüké 21. Következtetések: Az Orvosi Hetilap a Thomson Reuters sok szempontjának eleget tesz, azonban érdemes az idézetek számának növelése érdekében bevezetni on-line idézési mintát, elérhetővé tenni az összes szerkesztőbizottsági tag tudományos munkásságát, továbbá szorgalmazni sokszerzős, csoportmunkával készült összehasonlító elemzéseket, epidemiológiai adatokat bemutató dolgozatok közlését. Orv. Hetil., 2012, 153, 1905–1917.
Absztrakt:
Bevezetés: Egy tudományos folyóirat esetében tartani kell a tudományos színvonalat a tudományos adatbázisokba – Web of Science, Journal Citation Reports – kerülés után is. Célkitűzés: A dolgozat célja az Orvos Hetilap idézetelemzése 2012 és 2016 között különféle mutatószámok alapján, elsősorban a szerzők által korábban írt, 2012-ben megjelent Orvosi Hetilap-cikk adatainak összevetésével. Módszer: A szerzők 2013–2015-ben megjelent Orvosi Hetilap-füzetszámokat vizsgáltak, és különböző adatbázisokban kerestek le adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap 2012–2016-os impaktfaktorait, elemezték a 2015–2016. évi hivatalos impaktfaktorok bibliometriai összetevőit idéző folyóiratok, hivatkozások száma szerint; lekeresték az Orvosi Hetilap 2012–2016-os cikkeinek idézettségét; vizsgálták az Orvosi Hetilap tudományos teljesítményét egyéb mutatószámok alapján. Eredmények: Az Orvosi Hetilap 2016-os hivatalos impaktfaktora, 0,349 az eddigi legmagasabb érték a korábbiakhoz viszonyítva. A folyóirat cikkeit továbbra is idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott közlemények több mint 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett cikk-kategóriák: eredeti és összefoglaló közlemények, esetismertetések. Az Orvosi Hetilap tudományos teljesítménye a SCImago weboldal és a Scopus adatbázis mutatószámai alapján biztató értékeket mutat a vizsgált évekre vonatkozóan. A folyóirat önidézettségi arányának átlaga 30% körül mozog. Az Orvosi Hetilap h-indexe a Web of Science Core Collection adatbázisban 7, a Scopus adattárban 19. Következtetések: A jelen cikk idézetelemzése megmutatja, hogy rövid távon is emelkedhetnek a hivatkozások és a különféle hányadosok értékei, de radikális változás hosszú távon történhet az eddig elért eredmények megtartásával és emelésével, szem előtt tartva a folyóirat előremutató fejlesztéseit. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1226–1234.
: Google Scholar h5-index, which “is the h-index for articles published in the last 5 complete years. It is the largest number h such that h articles published in 2016–2020 have at least h citations each” ( Google Scholar, 2021
), 1347–1348. 16 Ferrara, E., Romero, A. E.: Scientific impact evaluation and the effect of self-citations: Mitigating the bias by discounting the h-index. J. Am. Soc
