Search Results
in Instrumental Variables Regression with I(1) Processes . Review of Economic Studies , 57 ( 1 ): 99 – 125 . Reig , E. (dir.) – Mas , M. – Paluzie , E. – Pons , J
, D. – Weil , D. ( 1992 ): A Contribution to the Empirics of Economic Growth . The Quarterly Journal of Economics , 107 ( 2 ): 407 – 437 . Mas , M. – Maudos , J. – Pérez
. Mas , M. – Milana , C. – Serrano , L. ( 2008 ): Spain and Italy: Catching up and Falling behind. Two Different Tales of Productivity Slowdown . EU Klems Working Paper , No. 37
traits include dependence, conformity and self-sacrifice. Masculinity versus femininity (MAS) describes the distribution of emotional roles between genders. In both types of societies, masculine and feminine, “women are supposed to be modest, tender and
, though this is not a formal part of MMT ( Wray 2020 ). 3 The redistribution of wealth through taxation is a fundamental feature of the neoclassical theory ( Samuelson 1956 ; Mas-Colell et al. 1995 ; Keen 2011 ), but
A stratégiakutatás egyik fontos kérdése az, hogy miért különbözik a cégek stratégiai magatartása és nyereségessége. A kérdés megválaszolásának egy lehetséges új módja annak felismerése, hogy a vállalatok társadalmi, szakmai és csereüzleti kapcsolati hálókba vannak beágyazódva és együttműködnek más szervezeti szereplőkkel. Ezek a stratégiai hálók olyan szervezetközi kapcsolatokból állnak, melyek tartósak, a cég számára stratégiai jelentőséggel bírnak, így felölelik a cég kapcsolatrendszerét, mind vertikálisan, mindhorizontálisan, legyen szó akár beszállítókról, vevőkről, versenytársakról vagy más szereplőkről. E rendszerbe beletartoznak az egyes iparágakon túlnyúló és a más országokat felölelő kapcsolatok is. Ebben a tanulmányban bemutatjuk a hálózatok alapegységét képező stratégiai partnerkapcsolatok jellemzőit, a különböző hálózati fogalmak értelmezését és a vállalati hálók vizsgálatának különböző stratégiaelméleti megközelítéseit.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladatait, hatáskörét az Alkotmány és más törvények rögzítik. A számvevőszéki törvény a rendszerváltás hajnalán, 1989 őszén született. Más fontos szakmai törvények (államháztartási, számviteli, önkormányzati, privatizációs stb. törvény) ekkor nem léteztek, nem volt szó az Európai Unióhoz való csatlakozásról (hiszen az EU sem létezett még). A csatlakozásra való felkészülés tolta előtérbe a hazai számvevőszéki ellenőrzésnek azokat a dilemmáit, melyek a rendszerváltáskor is felmerültek. Egy részük (például az előzetes ellenőrzés problémája) csak az Alkotmány módosításával oldható meg. Alaptörvényünk számvevőszéki fejezetének fő problémája, hogy szakmailag nem tisztázott feladatokat, jogosítványokat deklarál. Megoldatlan az ÁSZ vezetési modellje is: a választott vezetők együttműködése, döntéshozatali mechanizmusa, felelőssége.
A menedzsment tudományok kutatói egyetértenek abban, hogy a tudás megosztása a szervezeti tanulás alkotóeleme, illetve a tanuló szervezet egyik lényegi jellemzője. A tanulmányban a tudásmegosztás jelenségét önérdekkövető egyének cselekvéseként konceptualizáljuk, s abból indulunk ki, hogy ezeket a cselekvéseket - mint bármely más cselekvéseket a gazdasági rendszerelméletben - különféle koordináló intézmények szabályozzák. Amellett érvelünk, hogy a tudásmegosztás folyamata hatékonyabban megy végbe akkor, ha a tudásmegosztás szereplőinek cselekvését a reciprocitás normája szabályozza. Ezzel szemben, hatékonysági veszteségek mutatkoznak azokban az esetekben, amikor a tudás megosztását bürokratikus módon szabályozzák, illetve akkor, amikor a szereplők magatartását a tudásmegosztás folyamatában a piaci elvek és normák vezérlik.
A nemzetközi szakirodalomban közkedvelt téma, és hazánkban is számos kutatás látott már napvilágot a tőkeszerkezet meghatározó tényezőiről, vagyis azokról a faktorokról, amelyek elősegítik vagy korlátozzák a finanszírozási döntések meghozatalát.Ezek a kutatások egészen a híres Modigliani–Miller (MM) tételekig (1958) vezethetők vissza, amelyek azt állítják, hogy a tőkeszerkezeti döntések nem befolyásolják a vállalat értékét, persze csak erős korlátozó feltételek mellett. A tőkeszerkezeti döntések modellezésére meglehetősen sok kísérlet történt, azonban mindmáig nem sikerült olyan általános elméletet alkotni, amely jól írná le a tőkeszerkezeti döntést. Ennek oka nagyon egyszerű: a legtöbb vállalati elhatározással szemben a tőkeszerkezeti döntés származékos jellegű. Mindig más döntéseknek van alárendelve, így nagyon nehéz önmagában vizsgálni.Jelen írásban a szerzőkísérletet tesz egy, a meghatározó tényezőket magában foglaló, átfogó modell felállítására. Rávilágít saját modelljének gyengeségeire is, és felhívja a figyelmet a lehetséges további kutatási irányokra. E modell segítségével elemzi továbbá a magyar vállalatok tőkeszerkezeti döntéseit, makroszinten a vállalati működést befolyásoló feltételeket, és a vállalatok bels_
Samuelson úttöro cikkének megjelenése óta cikkek százai vizsgálták az együttélo nemzedékek modellcsaládját, ahol különbözo idoben született emberek hatnak egymásra. Egy-két szerzotol eltekintve a kutatók két nemzedékre (pontosabban: két korosztályra) szukítették le a makrovizsgálatokat. Néhány más kutatóval együtt az együttélo korosztályok modellcsaládját kívántam továbbfejleszteni, ahol az együttélo korosztályok száma kettotol akár százig terjedhet. Négy kérdéskört hasonlítok össze a két modellcsaládban: (1) Egy kis nyitott gazdaságban a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer és a tokefedezeti rendszer jóléti rangsorolása; (2) az állandósult állapotok létezése és száma; (3) a két állandósult állapot stabilitása vagy instabilitása; (4) ciklusok és kaotikus pályák létezése. Az utóbbi három megállapítás zárt gazdaságra, racionális várakozásokra és tokefedezeti rendszerre vonatkozik. Jelenleg még többségben vannak azok a kutatók, akik nincsenek tisztában az együttélo nemzedékek és az együttélo korosztályok modellcsaládja közti különbséggel, vagy ha mégis, akkor érdektelennek tartják azt. Ebben a tanulmányban azt szeretném megmutatni, hogy tévednek: a két modellcsalád között hatalmas különbség van, és semmi okunk sincs arra, hogy lecövekeljünk a legegyszerubb eset vizsgálatánál.
