The ascorbic acid, total polyphenols, total anthocyanins and mineral content, together with antioxidant activity, was determined in five Czech, two Ukrainian and two Austrian cultivars of cornelian cherry (Cornus mas L.) widely grown in the Czech Republic. Ascorbic acid content varied between 199–433 mg kg⁻¹, total polyphenols between 2174–6143 mg kg⁻¹, and total anthocyanins between 61–253 mg kg⁻¹. All fruits were good sources of major metals (K, Ca, Mg, Fe, and Mn) and trace elements (Cu, Zn, and Cr). The antioxidant activity was determined by EPR and DPPH radical scavenging assay and ranged from 29.5% to 67.2%. There was a linear relationship between antioxidant activity and total polyphenol content. Based on the obtained results, Ekotišnovský, Fruchtal, and Ruzyňský cultivars were recommended for further investigation and breeding programme of cornelian cherry fruit in the Czech Republic.

Wheat gluten is mainly responsible for the structural characteristics of bakery products. When studying wheat proteins, it is important to use reliable extraction methods. Four different methods of wheat protein extraction were studied, with emphasis on the glutenin-rich fractions. The final quality of the protein fractions was evaluated in terms of denaturation, indirect yield, molecular weight, secondary structure, and thermal profile. Our results indicate that addition of dithiothreitol improves glutenin extraction without interfering with protein secondary structure and denaturation. Different thermal profiles were evidenced for different extraction methods, indicating the selectivity of the processes. Denaturation temperatures of the samples showed differences within about 3 °C, while denaturation enthalpies (ΔH) differed by about 14 kJ µg⁻¹. Data in this paper may provide a broader perspective on how wheat proteins are affected by the extraction method.

Summary. In Europe, every country has its national security strategy, particularly in the area of cybersecurity. Furthermore, each nation has its own set of circumstances, powers, technological advancements, and rules. Cooperation and a unified approach can prove difficult. As a consequence, this article examines the cooperation of Visegrád countries and other organizations in the field of cybersecurity from the perspective of cybersecurity experts, as well as the official V4 legal framework and national sources to identify the differences and similarities of Visegrád countries’ strategies. Besides, the authors aimed to uncover solutions on how to maintain their power in the same location and develop the strength of the EU and other organizations.

Összefoglalás. Európában minden országnak megvan a maga nemzeti biztonsági stratégiája, különösen a kiberbiztonság területén. Ezenkívül minden nemzetnek megvannak a saját követelményei, technológiai fejlődései és szabályai. Az együttműködés és az egységes megközelítés nehéznek bizonyulhat. Ebből kifolyólag ez a cikk a visegrádi országok (V4) és más szervezetek kiberbiztonsági együttműködését vizsgálja a kiberbiztonsági szakértők szemszögéből, valamint a hivatalos V4 jogi keretek és nemzeti források segítségével azonosítja a visegrádi országok stratégiáinak különbségeit és hasonlóságait. Emellett a szerzők arra törekedtek, hogy megoldásokat találjanak arra, hogyan tartsák fenn jelentőségüket, és erősítsék az EU és más szervezetek erejét.

Összefoglaló. A COVID–19-járvány kezelésében az önkormányzatok kiemelkedő szerepet kaptak. Tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy ebben a krízishelyzetben, a járvány magyarországi három hulláma során az önkormányzatok milyen módon kommunikáltak különböző online felületeken (települési honlapok, települési és polgármesteri Facebook-oldalak) a lakossággal. A változó járványhelyzet, a reagálás gyorsaságának szükségessége felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos az önkormányzatok és a lakosok közötti kommunikáció, illetve az új kommunikációs csatornák alkalmazása. A településtípusok között nem mutatkozott nagy különbség a kommunikáció mikéntjére, jellegzetességeire vonatkozóan, bár a feladatmennyiséget tekintve nyilván más-más kihívásokkal kellett az eltérő méretű önkormányzatoknak szembenézniük.

Summary. Local governments had a key and prominent role in tackling COVID-19 pandemic. Their task was to take short-term measures quickly, to organize protection and care for those in need. The main objective of our paper is to present, how local governments communicated with their inhabitants on various online interfaces in this crisis situation. Our analysis covers 54 settlements representing all the different levels of the settlement network from large cities to small villages. We examined the webpages and Facebook pages of local governments and mayors, firstly during the first wave, then during the second and the third waves of the pandemic.

Recognizing their responsibility, local governments clearly tried to provide all the information to the inhabitants as quickly as possible. They considered the online interfaces the most effective, but the online communication had typically been complemented by information published on more traditional channels as well. There were no significant difference in terms of the way and characteristics of communication among the different types of settlements, although local governments of different sizes obviously had to face different challenges in terms of the amount of tasks they had to tackle.

The communication process was a very difficult task because of the lack of information and the not entirely transparent data provision. Even on the Facebook pages especially suitable for this purpose, interactivity rumbled, and in many cases the questions and suggestions of the inhabitants remained unanswered. It is instructive that, with few exceptions, local authorities do not place emphasis on surveying local needs and opinions.

The full range of measures and contact with the public cannot be evaluated from local governmental online communication, but it can be said that the publication of information has changed thematically and has significantly declined in volume and frequency since the first month of the epidemic in March 2020. There were local governments that performed excellently in online communication, i.e. they published regular and relevant information, but there were also some (mainly small settlements) that did not use these channels at all or after a while. The latter may be explained by the fact that the population of the settlement – due to its age composition or the characteristics of Internet use – can be effectively informed mainly through other, traditional channels. There is little doubt that the lack of information available to local governments, declining local empowerment, and growing central management in epidemic management may also have resulted in less and less communication at the local level.

Összefoglaló. A szennyvízalapú epidemiológia módszere a jelenlegi világjárványban egyre inkább előtérbe kerül. Mivel a szennyvízhálózatot szinte mindenki használja, ezzel a módszerrel gyorsan és olcsón lehet reprezentatív egészségügyi információhoz jutni, az így keletkező adatok pedig támogatást és visszajelzést nyújthatnak a döntéshozatalban. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 júniusa óta működteti a COVID–19 előrejelző rendszert. A mintavételek hetente történnek Budapest három szennyvíztisztítójából, valamint a megyeszékhelyekről. A kapott adatok hazánkban is előrejelzik az esetszám alakulását, az eredmények gyors kommunikációja pedig lehetővé teszi a járványhelyzetre történő felkészülést. A szennyvízalapú epidemiológia alkalmazása a jövőben más területeken is megfontolandó hazánkban is.

Summary. Wastewater based epidemiology (WBE) is an emerging method in the current COVID-19 pandemic. Since almost everyone uses the sewerage system, wastewater is technically a composite sample representing the entire population of the area serviced by a wastewater plant. This community sample contains pathogens and compounds excreted by the human body through feces or urine, and can be used to obtain information on the health status of the community. It was successfully used previously for confirming the eradication of poliovirus and tracking legal and illegal drug consumption.

The etiological agent of COVID-19, the SARS-CoV-2 virus is an enveloped, single strand RNA coronavirus. Although it is a respiratory virus, it is also shed in feces both in symptomatic and asymptomatic infections. Wastewater therefore can be used to estimate outbreak trends and support outbreak management.

Wastewater monitoring efforts in Hungary started in June 2020, first in Budapest, then gradually extended to a national surveillance system. Weekly samples are collected in the three wastewater treatment plants servicing Budapest, and from every county seat. The analyzed 22 samples represent approximately 40 % of the population. Raw sewage samples are centrifuged to remove the debris and concentrated by membrane ultrafiltration. RNA is extracted from the concentrate and SARS-CoV-2 is quantified by RT-qPCR. Results are normalized to Enterococcus counts to correct for the bias of dilution from precipitation.

The first results in June reflected the decline of the first wave of the outbreak. During the summer, viral RNA concentrations were low, mainly below the limit of detection. The increase of RNA in the sewage preceded the resurge of cases by 2 weeks. Trends of viral concentration followed the same pattern as the number of infections in the second and third wave. SARS-CoV in sewage shows statistically significant association with the number of new cases in the following weeks, thus it can be used as an early warning system.

Results are communicated weekly to the governance board responsible for outbreak management, or more frequently in case of outstanding results or when it is necessary for decision support. Weekly information is also made available to the public. To inform the public, concentration categories (low, medium, elevated and high) were defined, representing orders of magnitude of the viral RNA concentration. Trends (increasing, stagnating or decreasing) are also indicated.

The establishment of a long-term wastewater surveillance system would provide an opportunity for early recognition of future emerging infections, tracking seasonal influenza, drug use or even the detection of certain bioterror attacks. It would be an important addition to maintaining the health and safety of the Hungarian population.

Összefoglaló. A COVID–19-járvány egyre növekvő számú fertőzött betegének ellátása érdekében rövid időn belül szükség mutatkozott vírusellenes terápiás lehetőségekre. A gyors reagálás szempontját figyelembe véve erre a célra elsősorban más vírusok ellen már kifejlesztett vírusellenes szerek jöhetnek szóba. A magyar betegek ellátásbiztonsága szempontjából különösen fontos a hatóanyagok és gyógyszerkészítmények hazai gyártása. Ezt a cél tűzte ki a favipiravir, egy széles spektrumú antivirális hatóanyag hazai fejlesztése, amely sikeresen befejeződött, a gyógyszerkészítmény klinikai vizsgálata folyamatban van.

Summary. Increasing impact of COVID-19 on the healthcare system prompted the identification of potential antiviral therapies. Due to the immediate demand, known drugs were subjected to repositioning attempts. These drugs include agents inhibiting the viral entry into the host cells, drugs potentially blocking the release of the viral RNA from the endosomes, antivirals inhibiting the replication of the viral RNA and finally compounds that might prevent the assembly of the new virion. Since there is less experience with camostat and nafamostat, the entry inhibitors tested in Japan, and due to the ambiguous data collected with the endosome blocking chloroquine and hydroxyl-chloroquine, we focused on the actual antiviral treatment options for COVID-19 infections. In addition to favipiravir and remdesivir that were used early, at the onset of the pandemic, we discuss novel candidates including molnupiravir, a promising antiviral actually investigated in clinical trials. Considering the needs of Hungarian COVID patients and the security of supply as first priority, we selected favipiravir and developed a convenient process for the industry-scale production of the active pharmaceutical ingredient (API). At the end of this review we summarize the development and clinical investigation of favipiravir, a wide spectrum antiviral drug used for the treatment of mild and moderate COVID patients in Hungary in both ambulant and clinical settings. The Hungarian COVID Task Force set up two consortia, one for the development and the other for the clinical investigations of favipiravir. The objective of the favipiravir development consortium was to develop processes for the production of Favipiravir API and dosage forms. The consortium completed the pilot plant scale industrial production of the API and produced clinical samples for the upcoming trials. The selection and laboratory scale optimization of the synthesis route was performed at the Medicinal Chemistry Research Group of the Research Center for Natural Sciences. The laboratory scale synthesis was scaled up for pilot plant production at EVI plc and Gedeon Richter plc. GMP production was realized at the facilities of Gedeon Richter plc. Finished dosage forms were developed at Meditop Ltd who produced the clinical samples under GMP conditions. The clinical consortium is headed by the Hungarian section of the European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) and organized two trials. One of these trials investigates favipiravir produced in Hungary while the other trial is performed with favipiravir produced in Japan. Both studies were approved by the Hungarian regulatory agency (OGYÉI) and are ongoing.

Summary.

The research deals with the investigation of one alternative of carbon-dioxide utilization – underground storage – from a petroleum geoscience point of view. The basic assumptions and the results of the laboratory studies to be carried out later are based on a specific hydrocarbon field in Hungary. The previously measured and studied geological and petrophysical parameters of the reservoir (porosity, permeability, saturation, capacity, etc.) will be restudied and specified, based on the results of the new concept of laboratory experiments.

By defining these parameters, a 3D geological model, a “Dynamic model” will be created to understand the effect of carbon-dioxide injection on the dynamic behavior of a moderate-tight sandstone reservoir. Based on the results of the dynamic model, the storage capacity will be defined. The carbon-dioxide injection laboratory experiments will contribute to understanding these underground geo-chemical reactions (e.g. carbonation ability, compositional variation) and flow characteristics.

Összefoglalás.

Korunk egyik legmeghatározóbb problémája az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Alapvetően két fő ágra oszlanak ezen törekvések: egyrészt a kibocsátásért felelős technológiák optimalizálására/„zöldítésére”, másrészt a már kibocsátott szén-dioxid hasznosítására (CCU), illetve befogására és letárolására (CCS). A kutatás a szén-dioxid hasznosítás egyik alternatívájával, a föld alatti letárolás lehetőségének vizsgálatával foglalkozik földtudományi aspektusból.

A kézirat alap felvetései és a későbbiekben magmintákon elvégzendő laborkísérletek eredményei egy konkrét, Magyarországon található szénhidrogén mezőre vonatkoznak. Emiatt más szén-dioxid tárolására alkalmas földtani képződmény (sókaverna, széntelep, illetve sósvizes aquifer) vizsgálatára a tanulmány nem tér ki. A laborkísérletek eredményeinek segítségével az előzetesen a mérnöki gyakorlatban használt és ismert tárolói paraméterek (porozitás, permeabilitás, kapacitás, telítettség stb.) kerülnek pontosításra. Az elvégzendő labormérések: higany besajtolásos porozitás vizsgálat, centrifugális kapilláris nyomásgörbe és relatív permeabilitási görbék meghatározása, röntgendiffrakciós anyagvizsgálat. Ezen paraméterek ismeretében egy pontosított földtani modell kerül megalkotásra.

A kutatás első fázisában a már meglévő, ipari gyakorlatban alkalmazott kőzetvizsgálati módszerek kerültek felülvizsgálatra, és egy új szemléletű, az eddigi módszereket pontosító eljárás került kidolgozásra a hazai geológiai formációkra vonatkoztatva. A későbbiekben a kőzetmintákon végzett tárolói paramétereket szimuláló szén-dioxid besajtolási kísérletek a föld alatti reakciók (pl. karbonátosodási képesség) és az áramlástani sajátosságok megértéséhez és modellezéséhez is hozzájárulhatnak. Feltételezhetően a föld alatti reakcióknak köszönhetően egy, a korábbi becslésektől eltérő tárolótérfogatot lehet meghatározni.

Megállapításra került, hogy a szén-dioxid szuperkritikus állapotban besajtolva, rétegvízzel rendelkező zárt rétegekben egybefüggő „csóvaként” vándorol a porózus kőzeteken keresztül, amely a gravitációs szegregáció következtében vertikálisan kitágul a fedőkőzet alatt. Az oldalirányú szén-dioxid expanzió folyamatát a folyadékok csapdázódása korlátozza. Ezért a többfázisú áramlás és csapdázódás alapos vizsgálata elengedhetetlen a tárolókapacitás pontos meghatározásának érdekében.

A szén-dioxid besajtolhatóságát és a tárolási kapacitást nagymértékben befolyásolja a szén-dioxiddal telített sóoldat relatív permeabilitása, amely erősen függ a kőzet heterogenitásától. Miljkovic (2006) sóoldattal telített homokkő minták szimulációs méréseit hasonlította össze, amelyek csak a heterogenitás tekintetében tértek el egymástól. Megmutatta, hogy a kis strukturálatlan heterogenitás, úgy tűnik, nem befolyásolja jelentősen a CO₂ telítettségét és ennek következtében a tárolási kapacitást. Ezzel ellentétben Kuo és társai (2011) kimutatták, hogy a telítési profilt erősen befolyásolja a mag heterogenitása, és nagy injektálási sebességre van szükség ahhoz, hogy a heterogén közeg relatív állandó telítettségét elérje a homogénhez képest. Hozzájuk hasonlóan Shi és társai (2009) heterogén homokkő magokon szimulálták a szén-dioxiddal telített sóoldat elvezetését és beszívódását. Kimutatták, hogy a porozitás változása szignifikáns hatással volt a CO₂ migrációs mintázatára alacsony kiszorítási sebesség mellett és ez fokozatosan eltűnik az injektálási sebesség növelésével.

Fontos célkitűzésként jelenik meg a kutatásokban ezen tézisek vizsgálata, valamint a többfázisú áramlási kísérletek elvégzése a magyarországi CCS potenciális jelöltjeként számon tartott tároló magmintáin. A víz-gáz elvezetési relatív permeabilitási vizsgálatok szimulált tározókörülmények között szintén fontos új információkat fognak szolgáltatni, melyek lehetőséget teremtenek a CO₂ front végső eloszlásának meghatározására, valamint javaslattételre a tárolási kapacitás pontosítására és a geokémiai változásokra az adott tárolórétegekre jellemző heterogenitás függvényében.