Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

H. Houari 2008 Effect of a high calcite filler addition upon microstructural, mechanical, shrinkage and transport properties of a mortar Cement and Concrete Research

Restricted access

. Prikryl , R. , A. Štastná 2010 : Contribution of clayey–calcareous silicite to the mechanical properties of structural mortared rubble masonry of the medieval Charles Bridge in Prague (Czech Republic) . – Engineering Geology , 115 , pp

Open access

, D. Van Gemert, N. De Belie, W. Verstraete 2003: Biological Repair of Damaged Concrete and Mortar Surfaces: Biomineralisation. — Lirias — KU, Leuven, p. 12. Verstraete W

Restricted access

. The capillary powder samples were prepared by hand-picked separation (scraped with a spatula) under a binocular microscope and homogenized using an agate mortar. Units of the intrusion affected by the Triassic regional fluid flow In both localities

Open access
Central European Geology
Authors: Máté Zsigmond Leskó, Richárd Zoltán Papp, Boglárka Anna Topa, Ferenc Kristály, Tamás Vigh, and Norbert Zajzon

mortar, then the material was pulverized in a porcelain mortar, after which 1 g powder was separated and grinded to <5 μm in an agate mortar for XRPD measurements; from the remaining material, 4 g was weighted for XRF. The scanning electron

Open access

measurement, all samples were crushed in a glass mortar after weighing. Then, the samples were encased in plastic boxes and dried in air in an oven at 40 °C for 24 h. Afterward, magnetic susceptibilities were measured at a frequency of 2 kHz using an MS2

Open access

. Fogelson D E, D'Andrea D V, Fisher R L 1965: Effects of decoupling and type of stemming on explosion-generated pulses in mortar: A laboratory study. U.S. Bureau of Mines, Report of Inv 6679. Ghosh A, Daemen J K 1985

Restricted access

A vas és fázisai a talajban egyrészt a redoxi-folyamatok érzékeny jelzői, másrészt jelentős szerepet játszanak a kémiai elemek geokémiai körforgalmában. Így nemcsak talajtani, de környezetvédelmi szempontból is fontos kérdés, hogy adott kémiai elem milyen mértékben képes mobilizálódni a környezeti hatások változására. Jelen dolgozat célja a vastartalom vizsgálata szekvenciális kioldással, továbbá a kioldott frakciók és a főbb talajtulajdonságok (kémhatás, szervesszén-tartalom, karbonáttartalom, szemcseösszetétel, agyagásványos jelleg) és a talajképző kőzet jellege közötti összefüggés vizsgálata 12, a leggyakoribb hazai talajtípusokat képviselő talajszelvényben. Az átlagos vastartalmú (1–4% teljes vastartalom) minták között jól elkülöníthetők a nagyobb vastartalmú, gyengén savanyú kémhatású erdőtalaj- és a kisebb vastartalmú, semleges–gyengén lúgos kémhatású nem erdőtalajminták. Az előbbi mintacsoportban a vastartalom az agyagtartalommal, az utóbbiban az iszaptartalommal nő, utalva a helyben keletkezett és az átöröklött vasfázisok eltérő szerepére a két csoport között. Az agyagtartalommal tapasztalt összefüggésnél szerepe lehet a duzzadó agyagásványok dominanciájának is a vizsgált erdőtalajmintákban. A vas megoszlása hasonló jelleget mutat a két mintacsoportban. A vas túlnyomó része (>80%) minden talajtípusban a reziduális, zömmel átöröklött frakcióhoz köthető. A második legjelentősebb frakciót adó redukálható vastartalom aránya az erdőtalajokban némileg nagyobb, ami a vas-oxidok, hidroxidok formájában történő felhalmozódásához kedvezőbb feltételekre utal ezekben a mintákban. Ezzel szemben a szerves anyaghoz köthető, oxidálható frakció a jelentősebb humuszfelhalmozódást mutató nem erdőtalajokra jellemző nagyobb arányban. A növények számára potenciálisan legkönnyebben felvehető vashányadok minden talajtípusban alacsonyak, a teljes vastartalomnak csak néhány tized százalékát adják. A vasmegoszlás szelvénybeli eloszlásában is megjelenik az erdőtalajok felhal-mozódási szintjére jellemző vasdúsulás szinte minden frakcióban, valamint a nem erdőtalajokra jellemző nagyobb humuszfelhalmozódáshoz kapcsolódó vasdúsulás. Hasonlóság is tapasztalható a két csoport között ebben a tekintetben, miszerint a szerves anyaghoz köthető és a könnyen mobilizálható vas aránya a mélységgel csökken, utalva a szerves anyag és vas kapcsolatára. A talaj vaskészletét nagyrészt szolgáltató talajképző kőzet hatása azonban nem volt kimutatható a vas megoszlására az alkalmazott módszerrel. A talajok teljes vastartalma és megoszlásának változása a szelvényen belül jól mutatja az egyes talajképző folyamatok típusát, helyét és utal a mértékére is. Eredményeink szerint a talaj vastartalmának szekvenciális kioldása fontos információt nyújthat ezen folyamatokról.

Restricted access