Search Results
. Studia Comitatensia 5. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. [Ethnography of Börzsöny. Studia Comitatensia 5. Studies from the museums of Pest county.] Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága . [Directorate of Museums of Pest County.] Szentendre 1977 . 507
Budapest legfontosabb városmorfológiai változásai (1867–1918) a szabályozásokon és esettanulmányokon keresztül
The most important urban morphological changes of Budapest (1867–1918) through regulations and case studies
. Pásztor 1909 Pásztor Mihály : A régi Pest . Művészet 8 ( 1909 ) 6 . 382 – 391 . http://www.mke.hu/lyka/08/382-391-pest.htm (Utolsó megtekintés: 2019. 05
Itáliai és német építőmesterek tevékenysége a budai polgárvárosban a török kiűzése után
Activities of Italian and German Master Builders in Buda After the Expulsion of the Turks
CÉHTAGOK A 18. SZÁZAD KÖZEPÉN Pest-Buda a 18. század folyamán hamar visszanyerte egykori jelentőségét és régi rangját, a két várost folyamatos építőtevékenység jellemezte. Az egymás után emelt középületek, nemesi palo-ták és templomok, kolostorok
. E.: Pest városa 90 évvel ezelőtt. Vasárnapi újság 1897. 618-619. Vasárnapi újság 618 619 Éhen Gyula: A modern
A magyar főúri paloták és európai előképeik diszpozíciója a 18–19. századi városi környezetben
The arrangement of the hungarian noble palaces and their european prefigurations within the urban environment in the 18th and 19th centuries
Die anordnung der ungarischen edlen paläste und ihrer europäischen vorbilder in städtischer umgebung in 18–19. jahrhunderten
. Lestyán Sándor : Pest-budai regélő . Officina, Budapest 1940 . Budapest in
. Török Történetírók III . Ford.: Karácson Imre. Budapest 1904. Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye Műemlékei I . (Magyarország Műemléki Topográfiája V.) Budapest 1958. 349
1977 = Bél Mátyás: Pest megyéről . (Jegyzetekkel ellátta és az 1728. évi összeírás adataival kiegészítette: Pintér Emilné.) Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre 1977. 21. 162–164. Dercsényi = Dercsényi Dezső (szerk
Historical storage cellars in Budapest
The architectural history and functional operation of an industrial building in 19th-century Hungary
Die historischen felsenkeller in Kőbánya
Baugeschichte und funktionsmechanismus eines industriebauwerkes in Budapest
1985 . [10] Hausszmann , G. : Das Schlachthaus von Pest. Allgemeine Bauzeitung 40 (1875) 84. [11
E dolgozat a betontörténet általános kutatásának átfogó összefoglalása az ókortól máig, csak rövid fejlődéstörténet, párhuzamot vonva a magyar betontörténettel is. A francia „béton” etimológiájából kiindulva, a beton fogalmának olyan definícióját javasolja, amellyel történészi és régészeti terminológiai problémák oldhatók meg. Ehhez járul az idetartozó anyagismeret tárgyalása is. Ez a rendkívül kedvező építési mód az embert már a késő kőkor óta kísérte. Folytatódott a korai nagy kultúrákban, kiváltképpen Mezopotámiában és az Égeiszen a római csúcspontig – közismerten az „opus caementitium”-ig. A középkorban elfeledték ugyan az elért betontechnológiát, megalapozódott viszont a modern vastechnológia, valamint teológiai csírával – a teremtés nagyszerűsége – a mechanika tudománya is. Az építés tudományosodása a 17–18. században bontakozott ki, de még határozott hatás nélkül a betontechnológiára. Döntő lépést hozott az „ipari forradalom” a cement feltalálásával és a vas tömegtermelésével, valamint a statika tudomány finomodásával a vasbeton felé. E fejlődésbe Magyarország a korai 18. század óta kapcsolódott be egy hadmérnöki iskola révén Bécsben. 1782-től létezett az úgynevezett Institutum Geometrico Hidrotechnicum Pest-Budán – mérnöki intézet –, ahol építést is tanítottak. Ez lett a Budapesti Műegyetem előde. Magyarországon a 19. század közepe előtt ismert volt a cementbeton, akkor épült a Lánchíd vasszerkezete, majd 1875ben a Nyugati pályaudvar vastetőzetét maga Gustave Eiffel emelte. A modern vasbeton rögtön az 1900-as párizsi világkiállításon történt bemutatása után jutott el ide. A két világháború között kiváló vasbeton eredményeket értek el, a II. világháború után pedig az IPARTERV nemzetközi kitüntetést is nyert sajátos szerkezetmegoldásaiért az ipari építészet terén.
A pesti serfőzéstől a sörgyártásig
Budapest Főváros Levéltárának kiállítása ipari építészet története témakörben (2017. 06. 09. – 2017. 10. 31.)
Evolution from the brew houses of pest to the industrial breweries
Exhibition on the history of the industrial architecture budapest city archives (09. June 2017 – 31. Oct 2017)
Von den pester brauhäusern zu den industriellen grossbrauereien
Exhibition on the history of the industrial architecture budapest city archives (09. June 2017 – 31. Oct 2017)
A kiállítás a budapesti történeti ipari építészet egyik fontos szeletét mutatja be. A rendezők nem titkolt célja, hogy megváltoztassák és kiegészítsék az ipari építészettel kapcsolatban elterjedt általános sztereotípiákat. A kiállított gazdag forrásanyag a korai budapesti sörfőzdék példáján keresztül áttekinthetővé teszi azt a hatalmas fejlődést, amelyen az épülettípus az 1815. év és az első világháború közötti időszakban alaprajzi, szerkezeti és méretbeli szempontból, valamint a környező urbánus környezetre való hatása tekintetében átesett, továbbá felcsillantja az épületek e hatások következtében kialakult összetéveszthetetlenül sajátos esztétikáját is. Erős egyszerűsítés lenne ezt a jelenséget kizárólag a „funkcionális építészet” túlságosan is átfogó fogalmával magyarázni. A kiállítás ezzel a fogalmi redukcióval szakítva mutatja be a korai budapesti gyárépületek sokoldalúan gazdag építészetét. Ezek az épületek ugyanis éppen úgy alkalmasak az identitáshordozói szerepkörre, mint a templomok vagy a paloták, és ezt az állítást a Budapest Főváros Levéltárában őrzött gazdag történeti forrásanyag is jelentősen alátámasztja.
