Search Results
BISSETT, J., 1991c. A revision of the genus Trichoderma IV. Additional notes on section Longibrachiatum. Can. J. Bot. 69 . 2418-2420. A revision of the genus Trichoderma IV. Additional notes on section Longibrachiatum
The abundance and diversity of indigenous Trichoderma fungi were tested for correlations with the natural colonization of symbiotic arbuscular mycorrhizal fungi (AMF) in Cd-, Zn- and Ni-polluted soils. Infection frequency (F%) and arbusculum richness (a%) of the mycorrhiza fungi were estimated on red clover grown in a pot experiment set up with calcareous loamy chernozem soil contaminated with Cd, Ni and Zn salts (in 0, 30, 90 and 270 mg kg -1 dry soil concentration) in the field, eight years prior to the pot experiment. Correlation analyses were used to assess the effect of different heavy metal loads on the interrelations of these two types of beneficial fungi. When the test was performed for single variables, significant correlations could be found with very close (r > 0.96 at p < 0.05) results. The rate and direction (positive or negative) of correlations, however, varied with the type of heavy metals. With the combinations of some Trichoderma and mycorrhiza parameters a significant model was obtained for the infection frequency (R² = 0.9405 at p = 0.0062) and for arbusculum richness (R² = 0.997 at p = 0.0007), which suggests a significant complex influence between the symbiotic (AMF) and the free-living ( Trichoderma ) beneficial fungi. This interaction was altered by heavy metals. In the Ni treatments, the correlation data were always negative between the two groups of beneficial fungi.
Cadmium, nickel or zinc contaminated soils originating from a long-term heavy metal field experiment were used to assess the influence of those particular treatments on the coexistence of various Trichoderma species. The abundance of six indigenous Trichoderma spp. - T . atroviride , T . harzianum , T . pubescens , T . tomentosum , T . virens and T . viride - were studied 12 years after the application of Cd, Zn and Ni salts on four levels (0, 30, 90 and 270 mg·kg -1 ) in a calcareous chernozem soil. Trichoderma fungal colonies from the soil particles were estimated on selective media. The isolated strains were taxonomically characterized by microscopic visualization. A reduced Trichoderma fungal colonization was found at the lower ratio of the studied metals. No colonization could be recorded in the case of Cd, and a slightly increased abundance at Ni and Zn metal salts at the highest 270 mg·kg -1 doses. The species composition of the fungi varied considerably in the contaminated samples as a function of the metals and the applied doses. Correlation analysis revealed that the population density of T . atroviride , T . harzianum , T . pubescens , T . viride was negatively affected by the available Cd concentration. The nickel content of the soil, however, correlated positively with the abundance of T . harzianum (r = 0.955) and T . virens (r = 0.964). In addition to this finding, the frequency of T . viride and T . tomentosum showed significant positive and negative correlation with the Zn treatment (r = 0.955; r = -0.965, respectively). Great differences between the correlation and partial correlation coefficients suggested that the heavy metals may alter not only the abundance of the fungi, but the interspecific relationships among the indigenous Trichoderma population, as well. This fact is considered to have further influence on some other biotic parameters and the soil functioning in heavy-metal-affected soils.
Szennyvíziszapból és lignocellulóz-tartalmú növényi hulladékból álló, termofil fázisban lévő komposzthalmokból 21 gombát izoláltunk. A morfológiai és molekuláris módszerekkel azonosított gombák tíz fajba tartoztak, hat termofil fajba ( Aspergillus fumigatus, Aspergillus versicolor, Rhizomucor pusillus, Thermoascus aurantiacus, Talaromyces thermophilus, Thermomyces lanuginosus ) és négy mezofilbe ( Aspergillus oryzae, Aspergillus terreus, Neosartorya fischerii és Trichoderma hamatum ). A két leggyakoribb faj a T. lanuginosus és a T. thermophilus volt, az előbbit nyolc, az ut_
A Bacillus thuringiensis cry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük. Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is.
role of soil microbiota during colonization of different soil types by Trichoderma fungi. Acta Microbiol. Immunol. Hung. 46 . 212--213. The role of soil microbiota during colonization of different soil types by
A talajok eredményes szennyvíziszap-kezelése érdekében szükséges vizsgálni a talaj biológiai tulajdonságait, melyek szoros összefüggésben vannak a talaj minőségével. A talajok biokomponensei általában gyorsabban reagálnak a változó talajkörülményekre, mint a talaj fiziko–kémiai tulajdonságai, ezért a talajban élő mikrobapopulációk és az enzimaktivitás mértéke bioindikátorként szolgál a talaj termőképességét illetően. Kísérletünkben vizsgáltuk a nyíregyházi és hódmezővásárhelyi eredetű kommunális szennyvíziszappal (100:0, 20:80, 40:60, 60:40, 0:100%, talaj:iszap) kezelt réti csernozjom talaj, kovárványos barna erdőtalaj és agyagbemosódásos barna erdőtalaj – kontrolhoz viszonyított – fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, valamint összemértük a kezelt és kezeletlen (kontroll) talajok termőképességét a paradicsomnövény példáján 63 napos termesztést követően. Eredményeink azt mutatják, hogy a szennyvíziszap-kezelés növelte a talaj pH(KCl)-értékét, szervesanyag-tartalmát, CO 2 -termelését (talajlégzést) és nedvességtartó idejét is meghosszabbította. A terméshozamot illetően a kezelt talajoké minden esetben felülmúlták a kontrolltalajokét. A legmagasabb terméshozamot a 60% nyíregyházi eredetű szennyvíziszappal kezelt kovárványos barna erdőtalaj esetében (1,5–2-szeres) kaptuk. A kezelt talajok esetében ugyancsak szignifikáns növekedés volt tapasztalható a heterotróf bakériumok, aerob heterotróf spórások, cellulózbontók és foszfátoldók, Bacillus , fluorescens Pseudomonas -ok, aktinomicéták, fonalas gombák, valamint élesztőket illetően. Ennek köszönhetően nőtt a kezelt talajok FDA, dehidrogenáz, kataláz, ureáz, proteáz, foszfatáz, β-glükozidáz, invertáz és aril-szulfatáz aktivitása is. Jelen enzimek aktivitása lineárisan emelkedő korrelációt mutat a talaj szervesanyag-tartalmával, mely a talajokhoz adagolt szennyvíziszapnak köszönhető. Összefoglalásképpen, a talajok szennyvíziszappal való kezelése serkenti a növényi növekedést, javítja a rizoszféra fizikai, biokémiai és mikrobiális tulajdonságait, segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, valamint emeli a talaj pH-értékét, amely ugyancsak kedvező a növények növekedése szempontjából.
. , S ZABÓ , M. , H RÁCS , K. , T AKÁCS , A. & N AGY , P. , 2013 . In vitro investigations on the biological control of Xiphinema index with Trichoderma species . Helminthologia . 50 . 132 – 137
VBNC bacteria in beef as a function of preservation treatments. In: Abstracts, 14 th Intern. Congr. Hung. Soc. for Microbiol, Balatonfüred. 130. Naár, Z. et al., 1997. Colonization of Trichoderma strains in different soil
Néhány mikrobacsoport klórszulfuron herbicid-érzékenysége laboratóriumi és talajinkubációs kísérletekben
Chlorsulfuron herbicide tolerance of some microbes in vitro and in a soil incubation experiment
Preservation Treatments. In: Abstracts, 14 th Int . Congress of the Hung. Soc. for Microbiology, Balatonfüred . 130 – 131 . Naár , Z ., Kiss , Z . & Bayoumi , H. E. A. F . , 1997 . Colonization Of Trichoderma Strains In Different Soil Types
