Search Results

You are looking at 1 - 10 of 80 items for :

  • Biology and Life Sciences x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Endrodi, A. & Gyulai, F. , 1999. Soroksár-Várhegy. A fortified Bronze Age settlement in the outskirts of Budapest. Plant cultivation of Middle Bronze Age fortified settlements. Communicationes Archaeologicae Hungariae. 1999. 5

Restricted access

Árkai, P. & Balogh, K. , 1989. The age of metamorphism of East Alpine type basement, Little Plain, W-Hungary: K-Ar dating of K-white micas from very lowand low-grade metamorphic rocks. Acta Geol

Restricted access

. Geography of Hungary (In Hungarian) . Tankönyvkiadó . Buda-pest . F üleky , G. , 2005 . Soils of the Bronze Age tell in Százhalombatta . In: SAX, Százha

Restricted access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors:
Anna Visy
,
Karina Ilona Hidas
,
Annamária Barkó
,
Lien Le Phuong Nguyen
,
László Friedrich
, and
Gábor Jónás

formed by microbial decarboxylation and transamination of amino acids to aldehydes or ketones. During ageing or possible degradation, if the reaction conditions are favourable in terms of enzyme activity, the growth of microorganisms leads to the

Open access

A Szigetköz és a Mosoni-síkság eltemetett humuszos réteg folttérképének újabb pontosított változatát készítettük el 3 m mélységig terjedő fúrások segítségével. A jellemzőnek ítélt szelvények eltemetett humuszos rétegei mintáiból a radiokarbon kor vizsgálatokat az MTA ATOMKI Környezetanalitikai Laboratóriuma végezte. Több mint 2000 szelvény vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a szelvények kb. 25%-ában található eltemetett humuszos réteg, amelyeknek kevesebb, mint 20%-a van a felszín közelében. Azok a szelvények, amelyekben egynél több eltemetett humuszos réteget találunk a Dunaremetétől Lébényen át Győrzámolyig vezető félkör mentén helyezkednek el, délre eltávolodva a Mosoni-Duna jelenlegi vonalától. Ebben a sávban a talajképződést biztosító nyugalmi szakaszok után periodikusan visszatérő elöntések történtek. A félkör által határolt területen belül ilyen ciklikusság hatása nem volt megfigyelhető. A Duna és a Mosoni-Duna közelében az eltemetett humuszos rétegek kora 1–2 ezer év, távolabb a legrégebbi mért radiokarbon kor 4 ezer év körül volt. Ez közel azonos a Győr-tatai teraszvidéken egy lejtőhordalék talaj mélyen eltemetett humuszos rétegében mért korral. A Szigetközben a több eltemetett humuszos réteget tartalmazó zónában a periodikus nagy hordalékszállítási ciklusok 500–1000 évente ismétlődtek. A terület déli részén, Lébény környékén a viszonylag vékony, de ciklikusan megjelenő hordalékszállítások a korábbi 7–10 ezer éves hansági tőzegre rakódtak le. A vizsgálati adatok segíthetnek a terület földtani és emberi településtörténeti kutatásában is.

Restricted access

Firtha, F., Jasper, A., Friedrich, L., Felföldi, J. (2012) Hyperspectral qualification of aged beef sirloin. CIGR-AgEng, International Conference on agricultural engineering, Valencia, SPC-03: IV International workshop on Computer Image Analysis in

Restricted access

A hazai láptalajok osztályozás-története és az osztályozás továbbfejlesztése

History of classification of bog soils in Hungary and a proposal for the further development of classification

Agrokémia és Talajtan
Author:
János Dömsödi

A vitaalapnak szánt dolgozat bemutatja a hazai láptalajok kutatás- és osztályozás történeti (kronológiai) fejlődését 1859-től napjainkig. A bemutató ismertetés, kritikai elemzés kiemeli az osztályozás fejlődése, és a genetikus, talajföldrajzi osztályozás kialakulása szempontjából fontos eredményeket. Meghatározza a kialakult osztályozás továbbfejlesztését képező ismereteket, amelyek a következők (DÖMSÖDI, 2015; DÖMSÖDI, 1988):

  1. A „láp” és a „láptalaj” képződés genezise: folyamata, szakaszai, típusai

  2. A láptalajok talajképző tényezői:

    • 2.1 Az egykori láp környezetének éghajlati viszonyai (főként éghajlati, klimatikus tényező).

    • 2.2 A láp élővilág jellege: rétláp, mohaláp, al-láp, fel-láp, (ökológiai fejlődéstörténeti) és növényzete (vegetáció) tényező.

    • 2.3 A láp felszínalaktani jellege és geomorfológiai helye (síkláp, dombláp, völgyláp, medenceláp), domborzati tényező.

    • 2.4 A láp, illetve a talaj kora (földtörténeti; abszolút, relatív kortényező).

    • 2.5 A láp, illetve a talaj földhasználata: rét, legelő, erdő, szántó művelése (antropogén hatások tényezője).

  3. A láptalajok típusai, altípusai, az altípusok típusszelvényei, mindezek definíciói és dimenziói.

Restricted access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors:
Anna Visy
,
Karina Ilona Hidas
,
József Surányi
,
Gábor Jónás
, and
László Friedrich

not so remarkable than in the surface and in the core. Fig. 6 showed that in the first two parts of the experiment, the increase of salt content in the fat is minimal. However, during the aging process after smoking, the salt content increased to a

Open access

Hígtrágya komplex baktérium-kezelésének hatása egyes beltartalmi és ökotoxikológiai tulajdonságokra

The effect of complex bacterial treatment of slurry on content and ecotoxicological properties

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Dóra Pordán-Háber
,
Pál Szakál
,
Eduárd Gubó
,
Orsolya Réka Rácz
,
Krisztina Mónika Terdik
, and
Judit Plutzer

Kutatásunk témája az NCH Magyarország Kft. által forgalmazott baktériumos hígtrágyakezelési rendszer összehasonlító ökotoxikológiai vizsgálata. A kísérletet egy szarvasmarha borjúnevelő telepen végeztük 0–6 hónapos korcsoportú szekcióban. A tabletta formában rendelkezésünkre álló baktérium törzseket egy tartályban felszaporítottuk és hetente adagoltuk az aknában összegyűlő hígtrágyához. A kezelés célja volt, hogy a baktériumok elősegítsék a trágya homogenizációját, a szagcsökkentést és a szerves szennyeződések lebontását. Az ökotoxikológiai vizsgálatokat a trágyakezelés előtt, alatt és után, három mintavételi időben végeztük el.

A kutatásunk eredményeként elmondhatjuk, hogy a hígtrágyakezelés során a beltartalmi értékek jelentősen növekedtek, főként a nitrogénformák, a biológiai oxigénigény és a szárazanyagtartalom. Az ösztrogén hatás megléte számottevő maradt a kezelés végére is. A fitotoxicitási vizsgálat alapján mindegyik növény, szár- és gyökérnövekedésére pozitív hatással volt a trágyakezelés. A talajtoxicitási teszt eredménye bizonyította, hogy magasabb hígítás mellett veszti el a kezeletlen hígtrágya az érzékeny baktériumok élettevékenységére is kiterjedő gátló hatását. A békalencse vizsgálat során összességében elmondható, hogy 150× hígítás fölött megszűnik a hígtrágya gátló hatása mindhárom alkalommal vett minta esetében. Az alga növekedésgátlására a hígtrágya stagnáló-gátló tendenciát mutatott a kezelés alatt.

Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált hígtrágyakezelési módszer a homogenitás, szagtalanítás és a szerves anyagok bontása során eredményes volt. Azonban javasolt magasabb hígítási arányban vagy magas talajvíztartalom mellett kijuttatni a földekre. A hormonhatású anyagok eltávolítására vonatkozólag további vizsgálatok szükségesek, melyek alapján majd javaslatokat lehet kidolgozni a gazdák számára.

Open access

(see Table 1 on sample statistics). Table 1. Sample description Variables Scale Description Mean Standard deviation Age 1–6 Age categories 18–24, 25–34, 35–44, 45–54, 55–64, 65+ 3.3 1.16 Education 1–3 Education levels (High school; Bachelor's degree

Open access