Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Koncepcióváltás a belvízgazdálkodásban: talajtani és vízminőségi kérdések

Conceptual Change in Excess Water Management: Soil and Water Quality Issues

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Benjámin Pálffy
,
István Fekete
, and
Károly Barta

például az öntözéses hasznosításra, vagy akár vizes élőhelyek kialakítására. Az eltérő adottságú – például eltérő talajú, belvíz típusú, területhasználatú – területeken más és más belvízkezelési módszert célszerű alkalmazni, amelyek számára különböző

Open access

Kutatásunk során a belvíz talajszerkezetre gyakorolt hatását modelleztük háromszor ismételt nedvesítési–száradási ciklussal (WDC) négy darab, közel 10 ezer cm3 térfogatú, bolygatatlan talajmintán.

A talajszerkezet változását vizsgáltuk komputertomográffal (CT), annak érdekében, hogy 1) a minták belso szerkezeti viszonyait láthatóvá tegyük, 2) a mintavételezéssel járó, zavaró falhatást kiküszöbölhessük és 3) a nedvesítési–száradási ciklusok után összehasonlító elemzést végezhessünk.

A három nedvesedési-száradási ciklusból álló kísérlet során az eredendően talajhibától mentes, jó vízgazdálkodású, jó minoségű talajmintákat 880 × 880 µm2 pixel felbontásban felvételeztük komputertomográffal. Meghatároztuk a vizsgálat szempontjából reprezentatív elemi térfogatot, majd a talajoszlopokat e térfogati elemekre osztva elemeztük tovább. A CT-vel mért, sűrűséget jelző Hounsfield-egységeket átszámoltuk száraz térfogattömeg értékekre.

A kísérlet eredményeként a bolygatatlan minták kismértékű térfogattömeg növekedését, valamint a nagyobb méretű pórusok arányának csökkenését figyeltük meg. Ezáltal igazoltuk, hogy talajművelési beavatkozás nélkül, a belvíz okozta tartós vízborítás alatt álló talajok szerkezeti degradációja a későbbiekben tovább növelheti a területen a belvízkockázatot.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Norbert Túri
,
János Körösparti
,
Balázs Kajári
,
György Kerezsi
,
Mohammed Zain
,
János Rakonczai
, and
Csaba Bozán

., 2013 . Inland Excess Water – Belvíz – Suvišne Unutrašnje Vode . Szeged – Novi Sad . 154 p. BARTA , K

Open access

A Kárpát-medence, benne Magyarország, különösen pedig a Magyar Alföld vízkészletei (lehulló csapadék, felszíni és felszín alatti vízkészletek) korlátozottak, s ebből a nem növekvő (sőt, esetleg csökkenő) készletből kell az egyre nagyobb, s egyre sokoldalúbbá váló társadalmi igényeket kielégíteni. Még nagyobb problémát jelent azonban, hogy a szűkös vízkészletek is igen nagy tér- és időbeni változékonyságot mutatnak.  Ilyen körülmények között gazdasági és környezeti szempontból egyaránt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak, elsősorban a talaj vízraktározó képességének. A szerző és munkatársai ezek jellemzésére alkottak kvantitatív határértékekkel jellemzett kategória-rendszert, szerkesztették meg a kategóriák 1:100 000 méretarányú térképét, s dolgoztak ki módszert azok részletes nagyméretarányú térképezésére.  Adataink alapján megállapítottuk, hogy Magyarország legnagyobb kapacitású potenciális természetes víztározója a talaj, amelybe optimális esetben az éves csapadék közel kétharmada beleférne! (teljes vízkapacitás, VKT » 50%);  ennek jelentős hányada tározódhatna a talajban (szabadföldi vízkapacitás, VKsz), mégpedig  - közel felében - a növény által felvehető formában (hasznosítható vízkészlet, DV). A potenciális tározó kapacitás nyújtotta lehetőség azonban csak viszonylag ritkán realizálódhat az alábbi okok miatt: - vízraktározó tér vízzel telítettsége („tele üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó fagyott réteg („befagyott üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó víz át nem eresztő, vagy igen kis vízvezető képességű réteg a talaj felszínén vagy felszín közelben („ledugaszolt üveg effektus”); - a talaj gyenge víztartó képessége („lyukas edény effektus”). A talaj ezek miatt gyakran okozza vagy fokozza a szeszélyes időjárás kedvezőtlen ökonómiai és ökológiai következményeit; eredményezi azt, hogy a lehulló csapadéknak gyakran csak szerény hányada jut el a növényig; járul hozzá a sajnos egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, ill. aszály) kialakulásához. 

Restricted access

Az 1990-es években újraindult, több egyetem és kutatóintézet részvételével folyó hazai földminősítési kutatások két évtizeden átívelő munkálatai révén kidolgozásra került az ún. D- e -Meter földminősítési rendszer. A földminőségre ható talajtani és klimatikus tényezők parametrizálását nagy mintaszámú, idősoros növénytermesztési és talajvizsgálati adatok alapján, valamint a klimatikus agrárpotenciált tükröző nagytájak és Magyarország agroökológiai fajspecifikus paramétereire (Szász , 1999, 2002) támaszkodva végeztük. A vizsgálati adatbázist az 1980-as években az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer keretei között begyűjtött adatok (mintegy 80.000 parcella öt évre szóló adatai), valamint részletes talajtérképeket is tartalmazó mintaterületi adatbázisok jelentették. A D- e -Meter projekt földminősítési kutatási eredményeit összegezve elmondható, hogy kialakításra került egy új, környezeti elemeket alapul vevő földminősítési rendszer, ami: – statisztikai vizsgálatokon nyugszik és kvantitatív módon határozza meg a termőhelyek produkciós potenciálját; – a művelésben álló, vagy művelésbe vonható hazai talajféleségekre, ill. valamennyi szántó termőhelyre érvényes; – a főbb gazdasági növények, illetve növénycsoportok szerinti értékelést is ad; – tartalmazza a klimatikus hatásokból eredő, talajtani és földtani tényezőkön keresztül érvényesülő termékenységcsökkenés és termelési kockázat (aszály, belvíz) kifejezésének lehetőségét; – a produkciós viszonyokat különböző művelési intenzitási szinteken is jellemzi; – a földminőségről mezőgazdasági parcella szinten is megbízható információt nyújt. A D- e -Meter földminősítési módszer kidolgozásával és annak informatikai rendszerbe integrálásával megteremtődtek az alapok a sokat bírált aranykoronás földértékelési rendszer kiváltásának, valamint a környezetgazdálkodás magasabb szintű tervezésének is.

Restricted access

PÁLFAI I. et al., 2004. Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM)és Csongrád megye ez alapján szerkesztett belvíz-veszélyeztetettségi térképe. In: II. Magyar Földrajzi Konferencia. (Szerk.: BARTON G. & DORMÁNY G.) Szegedi Tudományegyetem TTK

Restricted access

parameterization scheme. Global and Plan. Change. 13. 145–159. Pálfai I., 1994. Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe. Vízügyi Közlemények. 76. (3-4) 278–290. Pálfai I., 2005

Restricted access

Szennyvíziszap kihelyezés rövidtávú következményeinek értékelési lehetősége Sentinel-2 alapú szántóföldi vegetációmonitoring alapján

Evaluate the short-term effects of sewage sludge disposal based on Sentinel-2 vegetation monitoring

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Ferenc Kovács
and
Zsuzsanna Ladányi

És -Elemzés 2000-Től Napjainkig A Délkelet-Alföldön És A Vajdaságban . In.: Ladányi , Zs .; Blanka , V . (szerk.) Aszály és belvíz monitoring és menedzsment, valamint a kapcsolódó kockázatok a Dél-Alföldön és a Vajdaságban. SZTE TFTG Szeged . pp

Open access

Egy köles tájfajta műtrágya-reakciójának vizsgálata

Examination of the reaction to fertilization of regional millet variety

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Zsadány Zsembeli
,
Lúcia Sinka
,
Júlia Tüdősné Budai
,
Györgyi Kovács
,
Géza Tuba
, and
József Zsembeli

, Kínában pedig körülbelül egymillió hektáron termesztik ( SIDORENKO et al., 2012 ; CHAI et al., 2012 ). Magyarországon, kis területen termesztik, (pl. belvíz miatt) kipusztult vetések pótlására, illetve kettős termesztésben ( CHRAPPÁN et al., 1997 ). A

Open access