Search Results
. Quirk , J.P. , 1955 . Significance of surface areas calculated from water vapor sopption isotherms by use of the BET equation . Soil Science . 80 ( 6 ). 423 – 430
A hazai genetikai talajosztályozás megújításának szükségessége - 1.
A nevezéktan és a struktúra korrekcióra szoruló elemeinek azonosítása
The necessity of the renewal of the Hungarian genetic soil classification system - 1.
Identification of the elements of the nomenclature and structure to be corrected
léteznek pl.: - pangóvizesség kifejezése: pangóvizes (pszeudoglejes típus / altípus tulajdonság) alkalmazása a BET főtípuson kívül is (kőzethatású, csernozjom, vagy szikes főtípuson belül) - talajvízhatás kifejezése: glejes, mélyben glejes típus / altípus
Kationos felületaktív anyag, a hexadecilpiridinium-klorid (CPC) adszorpcióját vizsgáltuk különböző talajokon, üledékeken és ásványi őrleményeken. Valódi talajokon történő adszorbeálódásáról kevés irodalmi adat található. Célunk volt megha-tározni, hogy mely talajtulajdonságok befolyásolják leginkább a tenzid megkötődé-sét.
A minták ásványos összetételének meghatározása röntgen-pordiffrakcióval (XRD) történt. Ez alapján hat csoportra tudtuk elkülöníteni: 1. Szmektites (kis rétegtöltésű montmorillonitos) talajok; 2. Vermikulitos talajok; 3. Szmektitet is tartalmazó illites minták; 4. Klorit/vermikulit tartalmú talajok; 5. Illit és klorit tartalmú talajok; 6. Nagy kvarctartalmú minták.
A minták felületaktív anyaggal történő kezelése az ún. „elárasztásos módszerrel” (static equilibrium experiments) valósult meg.
A CPC oldat koncentrációjának függvényében ábrázoltuk a minták által adszor-beált tenzidmennyiségét, majd a mérési pontokra Langmuir-típusú izotermát illesz-tettünk. Az adszorpciós izotermák segítségével meghatároztuk a vizsgált adszorbensek hidrofóbizálásához szükséges fajlagos tenzidmennyiségeket, amely mellett feltételeztük, hogy a talajszemcsék felületén monomolekuláris tenzidborítottság alakul ki. Az illesztett görbe telítődő jelleget mutat és első szakasza nagy affinitású H-típusra utal. Logaritmikus skálán ábrázoltuk a tenzidadszorpciós értékeket és megállapítottuk, hogy az egyes minták monomolekuláris rétegborítottságához szükséges tenzidmennyiségek mintánként általában szignifikánsan eltérőek. A fajlagos CPC mennyiségét a nagy agyagtartalmú, szmektites minták esetében találtuk a legnagyobbnak, a kvarchomok mintáét pedig a legkisebbnek.
Vizsgáltuk, hogy a minták mely tulajdonságai állnak kapcsolatban a monomolekuláris telítettségnél adszorbeált fajlagos tenzid mennyiségekkel. Számítottuk továbbá a Pearson-féle korrelációs együtthatókat.
A fajlagos tenzid mennyiségével szoros összefüggést mutatott a higroszkóposság (hy1), az agyagtartalom, a fajlagos felület (BET-felület) és a kationcserélő képesség (T-érték). A CPC adszorpcióját leíró regressziós egyenletek szerint öt paraméter határozza meg a fajlagos tenzid mennyiségét: agyag-, humusz-, mésztartalom, pH(H2O) és a BET-felület.
between soil textural fractions determined by the sieve-pipette method and laser diffractometry. Rapporten van bet Instituut voor Bosbouw en Wildbeheer. Geraardsbergen, Belgium. van Reeuwijk, L., P., 2002. Procedures for Soil
. Elsevier . Silva , O. & Grifoll , J. 2007 . A soil-water retention function that includes the hyperdry region through the BET adsorption