Search Results

You are looking at 1 - 10 of 40 items for :

  • "calibration" x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

It was found that quantitative and qualitative indices of the sweet corn yield correlate with the nitrate nitrogen content of the upper soil layer (0-30 cm). As no correlation was established between the nitrate nitrogen content of the lower layers and the sweet corn, the conclusion was drawn that the quantity of sweet corn yield is determined even before its roots reach deeper down than 30 cm and the nitrogen content of the lower layers could affect the sweet corn.  Depending on the NO 3 -N content of the soil before fertilization the maximal corn ear mass achievable with fertilization may vary. In the study the same yield could not be accomplished in the case of the lowest soil nitrogen concentration (2.9 mg NO 3 -N/kg) with the highest fertilizer rate (200 kg N/ha) - but probably irrespective of any amount of fertilizer - as on the soil of 4.6 mg NO 3 -N/kg. In the case of the poorly supplied soil the fertilization curve becomes flat sooner or turns negative. The phenomenon that, regarding various soils, the maximal yield achievable on soils with good production features with fertilization is higher than in the case of soils having worse features, is well-known. That this fact is also valid in the case of the same soils was expected after calibration experiments carried out with winter oilseed rape and beet root, but it has not been proven for sweet corn as yet.  The results also showed that the grain dry matter production of sweet corn per hectare can still be enhanced with the increase in the soil's nitrogen supply, even if the corn ear does not grow.  The presented calibration curves show - in the range of 2.9-4.6 mg NO 3 -N/kg soil - how much corn ear and grain dry matter produce are expected on soils with differing nitrogen supply, distributing 0-200 kg nitrogen fertilizer in spring.

Restricted access

. (2003) Calibration of a Pushbroom Hyperspectral Imaging System for Agricultural Inspection. Transactions of the ASAE . Vol. 46(2): 513–521. Mao C. Calibration of a Pushbroom

Restricted access

The Unified Grain Moisture Algorithm is capable of improved accuracy and allows the combination of many grain types into a single “unified calibration”. The purposes of this research were to establish processes for determining unifying parameters from the chemical and physical properties of grains. The data used in this research were obtained as part of the United States Department of Agriculture-Grain Inspection, Packers and Stockyards Administration's Annual Moisture Calibration Study. More than 5,000 grain samples were tested with a Hewlett-Packard 4291A Material/Impedance Analyzer. Temperature tests were done with a Very High Frequency prototype system at Corvinus University of Budapest. Typical chemical and physical parameters for each of the major grain types were obtained from the literature. Data were analyzed by multivariate chemometric methods. One of the most important unifying parameters (Slope) and the temperature correction coefficient were successfully modeled. The Offset and Translation unifying parameters were not modeled successfully, but these parameters can be estimated relatively easily through limited grain tests.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Marianna Papp, János Balogh, Krisztina Pintér, Szilvia Fóti, Péter Koncz, Marian Pavelka, Eva Darenova, and Zoltán Nagy

Az utóbbi évtizedben zajló kutatások kimutatták, hogy a talajok CO2-kibocsátása jelentős napi és szezonális változékonyságot mutat. A manuális mérőrendszerekkel azonban ez nehezen követhető nyomon. Éppen ezért megjelent az igény a nagyobb időbeli felbontású automata mérőrendszerekre, több gyártó készítette el saját fejlesztésű műszerét. Ezeknek a rendszereknek a hátránya, hogy drágák és többnyire zárt rendszerben működnek, ahol a bonyolult kamranyitó-záró mechanika csökkentheti a működésbiztonságot. További hátrányt jelent a kamrák meglehetősen nagy mérete, ami miatt gyepállományokban nehezen alkalmazhatók.Az általunk kifejlesztett nyílt rendszerű mérőeszköz alkalmasnak bizonyult ezen problémák kiküszöbölésére: a kisméretű kamrák (d = 5 cm) könnyen elhelyezhetők a növények között, nyílt rendszerben nem szükséges kamranyitó-záró mechanikát építeni, és a rendszer olcsón kivitelezhető.A kifejlesztett 10 kamrás mérőrendszer kalibrálását laboratóriumi körülmények között végeztük el, valamint összehasonlítottuk terepi mérések segítségével egy nemzetközileg is hitelesnek számító mérőrendszerrel. A kapott eredmények szerint a kifejlesztett mérőrendszer alkalmas hosszú időtartamú automata-mérésekre, segítségével nagy mennyiségű adat nyerhető.

Restricted access

Fourier-transzformációs közép-infravörös spektroszkópia alapú szervesanyag-tartalom becslés tábla szintű reprezentativitás-vizsgálata kemometriai módszerekkel

Representativity analysis of middle-infrared spectroscopy-based Organic Carbon assessment on field-scale by chemometric methods

Agrokémia és Talajtan
Authors: Tóth József Attila, Döbröntey Réka, Szegi Tamás, Michéli Erika, and Csorba Ádám

practices: A review . Advances in Agronomy . 156 . 1 - 107 . Ramirez-Lopez , L ., Schmidt , K ., Behrens , T ., Wesemael , Bas Van , Dematté , J. A. M ., Scholten , T . ( 2014 ). Sampling Optimal Calibration Sets In Soil Infrared Spectroscopy

Open access

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) hálózatában, az ország jellegzetes talajain, eltérő agro-ökológiai körülmények között, azonos kezelésekkel beállított kísérleteiben vizsgáltuk a diagnosztikai célú növényvizsgálatok kiterjeszthetőségét. Összefüggéseket kerestünk a virágzáskori kukoricalevél P-tartalma és tömege; az őszi búza hajtás P-koncentrációja és tömege; a talaj könnyen oldható P-tartalma és a virágzáskori kukoricalevél, ill. az őszi búza hajtás P-koncentrációja között az OMTK kísérletek kilenc kísérleti helyén a 4 eltérő P-kezelés hatására. A talaj P-teszt módszerek közül a 0,01 M CaCl2-, az Olsen-, az Fe-oxidos papírcsík-, az anioncserélő gyantával impregnált membrán (AERM), a Mehlich3-, az AL- és a korrigált AL-módszereket vontuk be vizsgálatainkba. A virágzáskori kukorica levelének tömege erőteljesebben változott a kísérleti helyek, mint a P-trágyázás hatására. A P-kezelések kifejezettebb hatást gyakoroltak a virágzáskori kukoricalevél P-tartalmára, mint a tömegére. A bokrosodáskori őszi búza hajtás tömegére erőteljesebben hatott mind a kísérleti hely, mind a P-trágyázás, mint a kukoricalevelére. Ugyanez mondható el a P-tartalmakra is. A bokrosodáskori őszi búza hajtás tömege szintén erőteljesebben változott a kísérleti helyek, mint a P-trágyázás hatására. A P-kezelések ugyanakkor mérsékeltebb hatást gyakoroltak a bokrosodáskori őszi búza hajtás P-tartalmára, mint a tömegére. A búzahajtás P-tartalmakra a kísérleti hely és a P trágyázás hasonló mértékben hatottak. Az OMTK kísérletekben kapott összefüggések ismeretében tovább finomítottuk e két növény P-ellátottsági határértékeit: a „gyenge” és „jó” ellátottságon túl az „igen gyenge”, „közepes”, „igen jó” és „túlzott” P-ellátottsági határértékeket is becsültük. A virágzáskori kukoricalevélben az igen gyenge P-ellátottság <0,15%, a gyenge 0,16–0,20%, a közepes 0,21–0,25%, a jó 0,26–0,30%, az igen jó 0,31– 0,35% a túlzott >0,35% P-koncentráció határértékekkel jellemezhető becsléseink szerint. A bokrosodáskori őszi búza hajtásban az igen gyenge P-ellátottság <0,25%, a gyenge 0,26–0,30%, a közepes 0,31–0,35%, a jó 0,36–0,45%, az igen jó 0,46– 0,55% a túlzott >0,55% P-koncentráció határértékekkel volt meghatározható. Az AL-módszer és a diagnosztikai célú növényvizsgálatok hasonló P-ellátottságokat mutattak, és megerősítették a fenti határértékek helyes voltát. A kukorica – az irodalomból is ismert – jobb P-hasznosítását jelzi ugyanakkor az a tény, hogy ugyanazon kezelésben a kukorica az őszi búzánál rendre eggyel jobb növény P-ellátottsági kategóriát mutatott. A P0-parcellák P-ellátottságát a kukorica és az őszi búza P-hatások mértékével is becsültük. Egy-egy esettől eltekintve a három módszer jó azonosságot adott, tovább erősítve az azonos talajokon eltérő P-trágyareakciójú növények „P-igényes”, ill. „foszforra kevésbé igényes” növénycsoportba sorolását, és a két növénycsoportra – id. Várallyay megközelítéséhez hasonlóan – eltérő talaj AL-P ellátottsági határértékek megállapításának kísérletesen megalapozott, helytálló voltát. Mind a talaj AL-P tartalma és a bokrosodáskori őszi búza hajtás P%, mind a talaj AL-P tartalma és a virágzáskori kukoricalevél P% közötti összefüggés logaritmus függvénnyel volt leírható. Az összefüggés szorossága hasonló „r” értékekkel (0,65–0,80) volt jellemezhető. Az őszi búza hajtás „jó” P-ellátottság savanyú talajokon 100–110, karbonátos talajokon 140–150 mg AL-P2O5·kg-1 fölött vált általánossá. A kukoricalevél „jó” ellátottságot (0,26% P) savanyú talajon 70–90, karbonátos talajokon 110–120 mg AL-P2O5·kg-1 fölött regisztráltuk. A kukorica szemtermésben kifejezett P-hatások jóval kisebbek voltak, mint a P-igényesebb őszi búzában. Kukoricában savanyú talajokon az AERM-P és a Mehlich3-P, karbonátos talajokon a Pi-P, az AL-P és az Olsen-P, az összes talajon az AERM-P és a korrigált AL-P mutatta a legszorosabb összefüggést a levél P% értékekkel. Az AL-P korrekció elvégzése az összes talajon 0,44-ről 0,69-re növelte az összefüggés szorosságát jelző „r” értéket. Õszi búzában savanyú talajokon az Olsen-P és a CaCl2-P, karbonátos talajokon az Olsen-P és Mehlich3-P, az összes talajon az Olsen-P, a Mehlich3-P és a Pi-P mutatta a legszorosabb összefüggést a hajtás P% értékekkel. Az AL-P korrekció elvégzése az összes talajon 0,56-ról 0,67-re növelte az összefüggés szorosságát jelző „r” értéket. Karbonátos, cinkkel gyengén–közepesen, foszforral igen jól–túlzottan ellátott talajokon a virágzáskori, csővel szemközti kukoricalevél P/Zn arányának 150 fölé növekedése P-indukálta Zn-antagonizmust és szemtermés-csökkenést eredményezhet ennél a Zn-igényes kultúránál. A Zn-hiány Zn-levéltrágyázással, ill. a talajba juttatott oldható Zn-sók segítségével megszüntethető. A Zn-hiányra kevésbé érzékeny őszi búzában terméscsökkenéssel járó P-indukálta Zn-hiány feltehetően a kukoricánál csupán jóval nagyobb P/Zn arány értékeknél jelentkezik.

Restricted access

Az AB 17 Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) 27. évében a 0– 50–100–150 kg P2O5·ha-1 szinteken vett talajmintákon környezetvédelmi célú talaj P-vizsgálatokat végeztünk. Vizsgálataink során a világon elterjedt környezetvédelmi célú talajvizsgálati módszereket alkalmaztuk: vas-oxi-hidroxiddal impregnált szűrőpapír (Fe-oxidos papír, vagy Pi-papír), valamint anioncserélő gyantával impregnált membrán (AERM). P-trágyázás hatására a Pi-P mintegy 3,5-szörös, az AERM-P mintegy 4-szeres növekedést mutatott. Kísérleti eredményeink alapján úgy tűnik, hogy az ún. Pelnyelő közeget (P „sink”) használó P-vizsgálati módszerek (AERM-, Pi-) mind az agronómiai, mind a környezetvédelmi szempontú P-vizsgálatokban jól használhatóak. Előnyük, hogy a talaj kémhatás- és mészállapotától kevésbé függenek. Ugyanakkor az AERM-P és a Pi-P értékeket a diagnosztikai célú P növényvizsgálati eredményekkel is szükséges összehasonlítani agronómiai célokra való felhasználható volta tesztelése céljából. A P-tartamtrágyázás hatására a kísérleti helyek átlagában mintegy 20%-kal csökkent a P-szorpciós index (PSI), jelezve a P-szorpciós helyek növekvő Ptelítettségét. A savanyú talajokon beállított OMTK kísérletek növekvő P-szintjein az oxalátos módszerrel meghatározott P-elítettségi index (PSD%) a kísérleti helyek átlagában mintegy 50%-os növekedést mutatott. Bicsérden a P1-, P2- és P3-szinten, Karcagon a P2- és P3-szinten kaptunk 25% feletti PSD értékeket. A kritikus értéket (a 25%-os P-telítettséget) ugyanakkor erősen megközelítette a P3-szinten Hajdúböszörmény, Kompolt és Putnok PSD%-a. A Mehlich-3 kivonószerrel meghatározott PSD% értékek a kísérleti helyek átlagában több mint 3,5-szörös növekedést mutattak a legnagyobb P-szinten. Ezzel a módszerrel ugyanakkor átlagosan kevesebb, mint fele akkora volt az PSD%, mint az oxalátos kivonószer használata mellett. Mindenképpen további vizsgálatok szükségesek a környezetvédelmi P-vizsgálati módszerek hazai adaptációjára. Vizsgálataink megerősítették az AL-módszer mésztartalom-függőségét: a Mehlich3-, ill. az anioncserélő gyantás (AERM) módszerrel való összefüggésben a savanyú és a karbonátos talajok csoportja erőteljesen elkülönült egymástól. Az ALP korrekció elvégzése, azaz az AL-P értékeknek egy standard talajtulajdonság-sorra való konvertálása (KA: 36; pHKCl: 6.8; CaCO3: 0,1%) látványosan megszüntette az AL-módszernek a talaj CaCO3-tartalmától való függőségét: a korábban erősen elkülönülő savanyú és karbonátos talajok csoportja az AL-P korrekció elvégzése után egy közös csoportban volt megtalálható. A környezetvédelmi célú P-vizsgálatok hasznos információval szolgálhatnak talajaink P-állapota környezeti kockázatának mértékéről.

Restricted access

A szabadföldi trágyázási (tartam)kísérletek eredményeit talaj-, illetve diagnosztikai célú növényvizsgálatok segítségével tudjuk kiterjeszteni, általánosítani – figyelembe véve természetesen a kiterjesztés korlátait is. Célszerűnek láttuk ezen túl a talaj könnyen oldható tápelem-, közöttük P-tartalmát is meghatározni a hazánkban hivatalosan elfogadott AL- (ammónium-laktátos) módszer mellett az Európai Unióban és Észak-Amerikában alkalmazott P-tesztekkel is (CaCl2-, H2O-, Olsen-, Bray1-, LE-, Mehlich3- stb.) a hazai OMTK kísérletek talajmintáiban. A kísérleti helyek talajtulajdonságaiban megnyilvánuló jelentős különbségek lehetőséget adnak rá, hogy a talaj P-teszteket – és a növényi P-felvételt – jellegzetes hazai talajokon, sokszor szélsőséges talajparaméterek mellett vizsgáljuk. Az egyes P-szintek között a 28 év átlagában mintegy évi 50 kg P2O5·ha-1 volt a különbség. A P0-szinten mért P-tartalmak jól jelezték az egyes kísérleti helyek talajának eltérő P-ellátottságát, illetve, közvetve, fizikai féleségében, pH és mészállapotában meglévő különbségeket. A P2-szinten – a hazai talajokra, P-igényes növényekre a hazai szabadföldi P-trágyázási tartamkísérleti adatbázisban talált összefüggésekre alapozott – új AL-P határértékek szerint csupán a bicsérdi csernozjom barna erdőtalajon nem javult a P-ellátottság legalább a „jó” szintig. Vizsgálataink megerősítették az AL-módszer függőségét a CaCO3-tartalomtól: a Mehlich3 módszerrel való összefüggésben a karbonátmentes és a karbonátos talajok csoportja erőteljesen elkülönült egymástól. Az AL-P korrekció elvégzése, azaz az AL-P értékeknek egy standard talajtulajdonság-sorra való konvertálása (KA: 36; pH(KCl): 6,8; CaCO3: 0,1%) látványosan csökkentette az AL-módszernek a talaj CaCO3-tartalmától való függőségét. Az AL-P és Olsen-P, valamint a korrigált AL-P és Olsen-P tartalmak összehasonlításában ugynakkor ugyanez az összefüggés nem volt állapítható, ami arra utal, hogy az Olsen módszer bizonyos fokig szintén pH- és mészállapot függő. Kísérleti eredményeink megerősítették a Sarkadi-féle AL-P korrekciós modell helytálló voltát. Fenti megállapításunkat ugyanakkor a növényi P-tartalmakkal való összefüggéseknek is igazolniuk kell. Szükséges tehát a talajvizsgálati eredményeknek a diagnosztikai célú növényvizsgálatokkal, valamint a terméseredményekkel való összevetése. A tartamkísérletek talajai lehetőséget nyújtanak a környezetvédelmi célú P-vizsgálatok értékelésére, a talaj P-feltöltöttsége környezeti kockázatának becslésére. Ezekkel a kérdésekkel a cikksorozat további részeiben kívánunk foglalkozni.

Restricted access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors: Zsanett Bodor, Fanni Adrienn Koncz, Mahmoud Said Rashed, Timea Kaszab, Zoltan Gillay, Csilla Benedek, and Zoltan Kovacs

to multivariate calibration and classification. Chichester: NIR. Press , W. H. , & Numerical Recipes , S. ( 1992 ). Numerical recipes in C. Cambridge [England] ; New York, N

Restricted access

surface with imaging (In Hungarian). Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka XVI., Kolozsvár Műszaki Tudományos Füzetek pp. 177–180. Lágymányosi, A., Szabó, I. (2009) Calibration procedure for digital imaging, Synergy and

Restricted access