Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for :

  • "csapadék" x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

97 108 Márton L., 2002a. A csapadék és a tápanyagellátottság hatásának vizsgálata a triticale termésére tartamísérletben. Növénytermelés. 51 . 687

Restricted access

The effect of natural rainfall and N, P and K nutrients on the yield of maize was investigated in 16 years of a long-term fertilization experiment set up at the Experimental Station of the Institute in Nagyhörcsök. The soil was a calcareous chernozem, having the following characteristics: pH (KCl): 7.3, CaCO 3 : 5%, humus: 3%, clay: 20-22%, AL-soluble P 2 O 5 : 60-80, AL-soluble K 2 O: 180-200, KCl-soluble Mg: 150-180; KCl+ EDTA-soluble Mn, Cu and Zn content: 80-150, 2-3 and 1-2 mg·kg -1 . The experiment had a split-split-plot design with 20 treatments in 4 replications, giving a total of 80 plots. The treatments involved three levels each of N and P and two levels of K in all possible combinations (3×3×2=18), together with an untreated control and one treatment with a higher rate of NPK, not included in the factorial system. The main results can be summarized as follows: An analysis of the weather in the 16 experimental years revealed that there were no average years, as two years were moderately dry (1981, 1982), eight were very dry (1973, 1978, 1986, 1989, 1990, 1993, 1997, 2002) and six were very wet (1969, 1974, 1977, 1994, 1998, 2001). In dry years the N, NP and NK treatments led to a yield increment of over 3.0  t·ha -1 (3.2 t·ha -1 ) (81%) compared with the unfertilized control, while the full NPK treatment caused hardly any increase in the maize yield (7.2 t·ha -1 ). In the case of drought there was a 4.0% yield loss in the N, NP and NK treatments compared to the same treatments in the dry years. This loss was only 1.0% in the NPK treatment. In very wet years the positive effects of a favourable water supply could be seen even in the N, NP and NK treatments (with yields of around 7.4 t·ha -1 ). The yield increment in these treatments compared with the droughty years averaged 8%, while balanced NPK fertilization led to a further 2% increase (10%). Significant quadratic correlations were found between the rainfall quantity during the vegetation period and the yield, depending on the nutrient supplies (Ø: R = 0.7787***, N: R = 0.8997***, NP: R = 0.9338***, NK: R = 0.9574***, NPK: R = 0.8906***). The optimum rainfall quantity and the corresponding grain yield ranged from 328-349 mm and 5.0-7.7 t·ha -1 , respectively, depending on the fertilizer rate. The grain yield increment obtained per mm rainfall in the case of optimum rainfall supplies was found to be 14.3-23.2 kg·ha -1 , while the quantity of rainfall utilized during the vegetation period for the production of 1 kg air-dry matter in the case of maximum yield amounted to 698, 449, 480, 466 and 431 litres in the control, N, NP, NK and NPK treatments, respectively. It was clear from the 43-year meteorological database for the experimental station (1961-2003) that over the last 23 years (1981-2003) the weather has become substantially drier. Compared with the data for the previous 20 years (1961-1980) there was an increase of 20, 500 and 50% in the number of average, dry and droughty years, no change in the number of wet years and a 71% drop in the number of very wet years.

Restricted access

I. , 1975 . Trágyázás hatása a különféle burgonyafajták hozamának és beltartalmának alakulására . III. Trágyázás és csapadék hatása a különbözo burgonyafajták tövenkénti gumószámának alakulására, annak összefüggése a

Restricted access

GeoJournal 36 139 142 Szőcs, T. 2001: Dél-Somogy és Baranya talajvizeinek állapota. A csapadék beszivárgása során végbemenő

Restricted access

Az erdőállományok talajvíz utánpótlódásra gyakorolt hatásának vizsgálata kecskemét-ménteleki mintaterületen

Investigation of the impact of forest stands on groundwater recharge in the Kecskemét-Méntelek study area

Agrokémia és Talajtan
Authors:
András Szabó
,
Zoltán Gribovszki
,
Péter Kalicz
,
Ján Szolgay
,
Zsolt Gácsi
, and
Bence Bolla

intercepció, valamint a talajnedvesség felvétel (transzspiráció) által, csökkentve a mélybe szivárgó csapadék mennyiségét ( TÖLGYESI et al., 2020 ). A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által létrehozott monitoring rendszer a hidrológiai ciklus több

Open access

Húsz éves avarmanipulációs kísérlet hatásai barna erdőtalaj szén tartalmára és vízkapacitására: Síkfőkút DIRT Project

The effects of a twenty-year litter manipulation experiment on the carbon content and water retention capacity of the examined Luvisols: Síkfőkút DIRT Project

Agrokémia és Talajtan
Authors:
István Fekete
,
Áron Béni
,
Katalin Juhos
, and
Zsolt Kotroczó

). A terület 1976-óta védett, természetvédelmi kezelője a Bükki Nemzeti Park. Az átlagos évi csapadék mennyiség 590 mm. A talaj pH-ja: pH H2O : 6,1 és 5,6 között volt a vizsgált szelvények 0–15 cm-es, és 5,5 illetve 5,4 között a 15–30 cm-es rétegében

Open access

Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei

Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture

Agrokémia és Talajtan
Authors:
András Herceg
and
Csaba Tóth

öntözésre, mivel a csapadék csak egy részét fedezi a termőnövények párologtatási veszteségének ( NEUPANE & WENXUAN, 2019 ). A talajban tárolt nedvesség mennyisége a talaj szemcseméret-eloszlásától, szerkezetétől, porozitásától, tömörödöttségének fokától, a

Open access

Szántóföldi szénmérleg egy közép-magyarországi mintaterületen

Carbon balance of a cropland site in Middle-Hungary

Agrokémia és Talajtan
Authors:
János Balogh
,
Krisztina Pintér
,
Szilvia Fóti
,
Giulia De Luca
,
Ádám Mészáros
,
Meryem Bouteldja
,
Malek Insaf
,
Gábor Gajda
, and
Zoltán Nagy

fejlődését. Az alacsony borítás miatt így 2019. április végén a repcét betárcsázták és helyére május elején szemescirkot vetettek, ami a május-júniusi magas csapadékösszegek hatására már megfelelően fejlődött. A két őszi búza állomány fejlődését is a csapadék

Open access

következményeit az egész Kárpát-medence területére rendkívül nehéz prognosztizálni ( KRISTÓF et al., 2017 ). Abban viszont konzekvens egyetértés van, hogy míg az intenzív csapadék események száma növekedni ( BARTHOLY és PONGRÁCZ, 2007 ), addig a csapadék

Open access

„Két lábbal a földön, avagy miként próbál a talajtan válaszokat adni a globális kihívásokra”

Beszámoló a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének Magyar Tudomány Ünnepe előadónapjáról

Agrokémia és Talajtan
Author:
Kitti Balog

kimosódásban. A csapadék változékonyságának hatása nagyobb változást jelez, mint a tilalmi időszak meghosszabbítása. Szó esett továbbá az ammónia gáz emissziós modellek fejlesztéséről ( BENEDEK et al., 2023 ; TÓTH et al., 2022 ; MAGYAR et al., 2021 ) és a

Restricted access