Search Results
Vizsgálatunkban két volt szocialista ország, Lengyelország és Magyarország válaszadóit hasonlítottuk össze a szerint, hogyan vélekednek az országaikban tapasztalható társadalmi viszonyok igazságosságáról. Az összehasonlítás különösen azért érdekes, mert megmutathatja, hogy a Magyarországon a rendszerváltás óta tapasztalható elégedetlenség mennyiben tulajdonítható a magával a rendszerváltással járó, sokszor problematikus és ellentmondásos társadalmi átalakulásnak. Az eredmények a két ország válaszadóinak hasonlóságát mutatják. A kutatás során megvizsgáljuk az igazságossággal kapcsolatos nézetek mérésére használt Likert-skálák alkalmazhatóságát is.
To date, a series of non-traditional schemes have proliferated in the area of tax law, challenging the widely accepted principles of tax legislation. Lump-sum or presumptive taxes, redemption fees or tax amnesty, corrective taxes (bank levies), or confiscatory taxes (e.g., banker bonuses) can hardly be reconciled with the hard core of tax legislation that is established on the principles of equality and legal certainty. The present paper discusses these unorthodox types of public charges.
Issues related to international competitiveness with regard to social protection, labour markets and effective government are not too many. Hence, this paper pleads for a new vision, one that puts social policy issues' influence, distributive justice and equality firmly back at the centre of the debate about the type of international competitiveness that should be pursued in post-transformation societies, such as Hungary. The study explores the effects of labour-market policies, introduces the term “disembedded social policy” and explores later the possibility of re-embedding this policy. State attention must be focused on reasonable ratios of income equality, similar levels of welfare. The state budget will have to concentrate the neccessary resources for these purposes which limits assets meant for enhancement of competitiveness. Efficient and well-functioning competitiveness policy requests an efficient state administration, as well. The study explores the issue of decentralization and state administration, the role of the state in delegating certain powers to lower levels of administration. Impoverished and weakened governments find it increasingly difficult to pursue the kind of effective micro-economic policies (industrial support and regional development strategies) that are essential features of all successful competitive policies and development experiences. The final part of the study deals with the connection between local governments, competitiveness and democracy.
GÜTH, W. (1988) On the Behavioral Approach to Distributive Justice. A Theoretical and Experimental Investigation. In Maital, Shlomo (ed.) Applied Behavioral Economics. Vol. II . 703-717. Brighton
Property reparation programs undertaken in Central and Eastern Europe after the fall of the communist regimes fail to fulfill ‘the promises of the rule of law’. Reparation schemes do not have an exclusively reparative nature, moreover, reparation was deliberately linked with structural reform, and due to this duality, the scheme features a mixed distributive-reparative character. This resulted in two troublesome aspects: on one hand, there is no evidence of a compelling argument, which justifies the mitigation of past property deprivations at large. On the other hand, it can not be satisfactorily demonstrated why property-related injustices enjoy a privileged status when it comes to reparations, in comparison to other types of losses. Further, bearing in mind the Hayekian objection towards distributive justice, even those who had been placed in an equal situation—i.e. all suffered past property injustices—are not offered an objectively equal opportunity to claim redress. Due to the fact that the schemes addressed reparations—at least in part—from a distributive perspective (which resulted in an attempt to create a substantive equality between victims), the result that they achieved was objective inequality, as everyone was entitled to reparation between the same limitations, while everyone suffered losses of different extent. These differences in treatment between various former owners are mostly arbitrary, and in certain cases deliberately introduced so as to produce inequalities, and thereby meet the Hayekian concerns as far as they produce results that conflict with the idea of the rule of law. The analyzed provisions of the reparation schemes lead in practice to the creation of winners and losers of reparations, to a breach of the idea of formal equality before the law. In the conditions in which reparation schemes fall short from a thick conception of the rule of law (justice, rights or objective equality) it worth investigating, whether requirements of a thin reading-focusing on foreseability, clarity and consistency—are still met by post-communist property redistribution. Unfortunately at least under three aspects—valuation, time limits and probation—the reparation schemes’ provisions are not beyond criticism. The complexity of tasks that transition societies had to face is obvious and uncontested. Transitional law, according to Teitel, is a sui generis paradigm, a vehicle of social, political and ideological transformation. The amendments to the rule of law ideal, justifiable in the context of transition can go as far as—for example—to allow governments to decide upon the concrete form of the reparation, the type of wrongs it want to address, the period in time intended to be covered. But they may not create winners and losers; they may not distinguish between those placed in the same situation.
Az igazság szociológiáját a környezetvédelmi kazuisztika és a környezetvédelmi szabályok meglehetős pontossággal láttatják. A jog csak eszköz az igazság társadalmi működésének visszatükrözéséhez. A környezetvédelmi jog ennek a vizsgálatnak egy eszköze. Így a jelen tanulmányban a környezetvédelmi jog azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, miként vezérli az igazságosság a társadalmat, továbbá hogyan módosítja a társadalom az igazságosságot. A környezetvédelmi jog példáján keresztül világosodik meg az igazság társadalmi szerepének minden részlete. A környezetvédelmi kazuisztika és absztrakció rávilágít, miként rombolhatják a környezetvédelmi jogot és a társadalmi igazságosságot a polgárok és az önkormányzatok jogellenes haszon megszerzésére irányuló törekvései. A kommutatív igazságossághoz nincs mindig szükség sub judice megoldásra. A társadalmi kohéziót extrajudiciális konfliktusrendezéssel is fenn lehet tartani. A környezetvédelmi jog társadalomra gyakorolt hatásai és mellékhatásai eltérőek lehetnek, mivel a jelenben egy pro futuro gondolkodás megváltoztathatja a jogalkotás szankcióalkotási hangsúlyait, valamint az igazságszolgáltatási és a közigazgatási szankcionálási gyakorlat hangsúlyait. Nemcsak a környezetvédelem terén szembeszökő a természettudomány és a gazdaságtudomány kollíziója. A fizikusok igazságának nem mond teljesen ellent a közgazdászok igazsága: az igazság mind a fizikusok, mind pedig a közgazdászok oldalán felfedezhető, jóllehet, a társadalmi igazságosság aszerint változhat, hogy a lakosság számára mik az elsődleges szempontok. A politika álláspontját a commoda publica alakítja. A disztributív igazságosság a társadalmi igazságosság egy részeleme. A környezetvédelmi jogban a disztributív igazságosság uralkodik. És nemcsak a környezetvédelmi közjogban, de a környezetvédelmi magánjogban is. Az utóbbi az objektív típusú felelősség miatt van így. A környezetvédelmi jogban az igazságosság némiképp távolabb áll a hétköznapoktól: elsősorban a jövő van a középpontban, és csak másodsorban a faktuális prevenció és reparáció. A szociális igazságosságot nem kell mindig igazságszolgáltatás útján értelmezni. Nincs tehát mindig szükség a büntető, a közigazgatási vagy a polgári jogi igazságszolgáltatásra. A jog a társadalmi igazságosság kifejeződésének csupán egy modusa, de számos más modusszal is kifejezhetjük. A jog globalizálódik, és a társadalmi igazság is globalizálódik. Mindazonáltal egy túl gyors globalizációs folyamat radikálisan megváltoztathatja a társadalmi igazságosságot. A radikalizmus nem kívánatos jelenség, de a jog globalizációja hasznos is lehet.
Az ECMO-kezelés megszüntetésének etikai kérdései
Ethical questions of withdrawing ECMO treatment
distributive justice argument permits stopping ECMO. Am J Bioeth. 2023; 23(6): 65–67. 14 Callies DE. Unilateral ECMO withdrawal and the argument from
): Distributive Justice. In: Goodin, R. E. - Pettit, Ph. (eds): A Companion to Contemporary Political Philosophy. Oxford: Blackwell. Distributive Justice
. Aronsohn, A., Jensen, D.: Distributive justice and the arrival of direct-acting antivirals: who should be first in line? Hepatology, 2011, 53 , 1789–1791. Jensen D. Distributive justice
A nemi szerepet konzerváló vezetői magatartás észlelt igazságossága a szervezeti kultúra és az észlelő szexista hozzáállásának a függvényében
Perceived fairness of gender role conserving and assessing behavior of the leader pending on the organizational culture and the perceiver’s sexist attitude
). Organizational citizenship behavior in performance evaluations: Distributive justice or injustice ? Journal of Business and Psychology , 24 ( 4 ), 409 – 418 . J ost , J. T. , P elham , B
