Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "e-kommunikáció" x
  • All content x
Clear All

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access

Az információbiztonság technikai, kriptológiai megközelítésével, a biztonságos információs társadalom problematikájával sok cikkemben, tanulmányomban foglalkoztam. Jelen dolgozatomban az USA példáján mint esettanulmányon keresztül szeretném felhívni a figyelmet az információbiztonság és így az információs társadalom néhány, egyelore kibékíthetetlennek tuno ellentmondására. További célom, hogy rámutassak azokra az alap törvényszeruségekre, amelyek e visszafordíthatatlan folyamat mélyén rejlenek és ráirányítsam azokra a megkerülhetetlen problémákra a figyelmet, amelyek mentén a tudomány multidiszciplináris eszközeivel felrajzolhatók a jövo információs társadalmának lehetséges alternatívái. Mindezek közül az e-társadalom alapját képezo e-kommunikációra szeretnék összpontosítani, speciálisan a leginkább elterjedt e-levelezés globalizálódására, amely mint cseppben a tenger modellezi, sot mint látni fogjuk, alapvetoen meghatározza az információ alapú társadalom fundamentális feltételét, az információbiztonságot. A bemutatásra kerülo problémák rövid logikai összefoglalása Pólya György örökérvényu útmutatása alapján („A probléma megfogalmazása fél út a megoldáshoz.”) hozzásegít a megoldási lehetoség, vagy lehetoségek felvázolásához.  A záró fejezetben bemutatom azt az általam javasolt új kommunikációs struktúrát, amely egészen új irányt jelöl ki az INFOSANCE társadalom felé.

Restricted access

Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004, 338 oldal, 1680 Ft; Voigt Vilmos és Balázs Géza (szerk.): A kezdetektől a máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2003, 384 oldal, ár nélkül; Kontráné Hegybíró Edit és Kormos Judit (szerk.): A nyelvtanuló. Sikerek, módszerek, stratégiák. Okker Kiadó, Budapest, 2004, 198 oldal, 2000 Ft; Kelemen János: Nyelvfilozófiai tanulmányok. Áron Kiadó, Budapest, 2004, 249 ol­dal, 1780 Ft; Abram de Swaan:A nyelvek társadalma. A globális nyelvrendszer. Typotex, Budapest, 2004, 258 oldal, 2600 Ft; Rosenberg, K. E.: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004, 259 oldal, 2450 Ft; Sipos Lajos (szerk.): „…Kínok és álmok közt…” Babitsról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 324 oldal, 3450 Ft; Roskó Gábor és Turán Tamás: Képfogyatkozás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 178 oldal, 3885 Ft; Dilthey, W.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004, 354 oldal, 3500 Ft; De Berg, H.: Freud's theory and its use in literary and cultural studies. Camden House, Rochester, 2003, 155 oldal, 34 US dollár; Winnicott, D. W.: A kapcsolatban bontakozó lélek. Válogatta Péley Bernadett. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2004, 278 oldal, 2890 Ft; Bartke, S. és Siegmüller, J. (eds): Williams syndrome across languages. Benjamins, Amsterdam, 2004, 383 oldal, 100 Eur; Katona Gábor: Az önismeret paradigmái. Fejezetek a tudat kulturális evolúciójából. Janus-Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 159 oldal, 980 Ft; Workman, L. és Reader, W.: Evolutionary psychology. Cambridge University Press, Cambridge, 2004, 417 oldal, 42 font;

Restricted access

A szeptember 11-i terrortámadás a XXI. század kezdetének és remélhetoleg nem az egész századnak a szimbólumává vált. A sajtó, az elektronikus média, az egész világ közvéleménye nap mint nap foglalkozik e szörnyuséggel, azonban valódi elemzés (nem állásfoglalás!), amely az ilyen típusú cselekmények elokészületeihez szükséges titkos kommunikációról a továbbiakra nézve tanulságokkal szolgálhat, W. Diffie amerikai mérnök-kriptográfus (Diffie-Landau 2002) cikkét kivéve, eddig nem látott napvilágot. A szeptember 11-i események dupla felkiáltójellel vetették fel a globális e-kommunikáció, a globális e-társadalom kockázatának kérdését, melynek lényege a nyílt globalizáció ellen rejtett háború paradoxonban foglalható össze. Jelen dolgozatomban eme paradoxonhoz vezeto gondolatokat adom közre, továbbgondolva és a jövo biztonságos információs társadalmának problematikájába helyezve e kérdéskört. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy bemutassam a kriptográfia jelentos szerepét és talán a paradoxonhoz vezeto kettos természetét a napjainkban formálódó információs (infokommunikációs) társadalomban. Végül, még idoben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a modern, digitális sztegonográfia olyan titkosítási filozófia és eszközrendszer, amely rossz kezekbe kerülve valódi „csodafegyver" lehet, míg jó kezekben „csoda", azaz új lehetoség egy emberközpontú, biztonságos információs társadalom létrehozásához.

Restricted access

Absztrakt:

A szülészeti és gyermekintenzív ellátás során prae- és perinatalis veszteségeket átélt, gyermeküket gyászoló szülőkkel a tragédiáról először az ellátóteam tagjai beszélnek. A hazai törvényi szabályozás értelmében a halálhírt csak orvos közölheti. E kommunikációs folyamat rendkívül összetett, és speciális helyzetére igyekszünk rávilágítani egy esetleírás segítségével. Vázoljuk, hogy milyen hibás, esetenként rendkívül helytelen „vigasztalónak” szánt megnyilatkozások kísérik a veszteséget átélt anya és a szakszemélyzet kommunikációját. A családok és hozzátartozók vulnerabilitása tetten érhető ezen időszakban, s a halálhír közlését követő szakaszban a hozzátartozók impulzív reakciói is gyakran észlelhetők. Kifejezetten traumatogén a „nem baj, nemsokára teherbe esik, lehet még gyermeke”-tartalmú, vigaszként szánt mondat. E konkrét esetismertetésen és értelmezési keretein keresztül kívánjuk bemutatni, hogy miként tud hatékony támogatást nyújtani egy speciálisan képzett szakember, melyek lesznek azok a szempontok, amelyek a támaszadás folyamatában preferenciát élveznek. Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalom összegző megállapításait fókuszba emeljük. Orv Hetil. 2018; 159(12): 1033–1036.

Restricted access

30 65 83 Rosengren, K. E. (2008): Kommunikáció . Typotex Kiadó, Budapest. Rosengren K. E

Restricted access

A gastrointestinalis rendszer egyrészt a független enteralis idegrendszer irányítása alatt áll, másrészt szorosan kapcsolódik a központi idegrendszerhez, és közöttük bidirekcionális kommunikáció van. E kommunikáció neuralis pályákon, immun- és endokrin mechanizmusokon keresztül történik. Az agy-bél tengely kiemelkedő fontosságú a bélfunkció modulálásában. Különböző eredetű szignálok (hang, látvány, szag, szomatikus és visceralis események, fájdalom) jutnak el az agyhoz, amelyeket a memória, kognitív és affektív mechanizmusok módosítanak, ezután integrálódnak a központi idegrendszer, a gerincvelő, az autonóm és enteralis idegrendszer köreiben. Fiziológiai hatásokat váltanak ki, megváltoztatják a motilitást, a szekréciót, az immunfunkciót, a gastrointestinalis traktus vérátáramlását. Az egyik fő neurotranszmitter a szerotonin, amely kulcsszerepet játszik a leggyakoribb krónikus, funkcionális gastrointestinalis betegség, az irritábilis bél szindróma patogenezisében. Ez a biopszichoszociális kórkép az agy-bél tengely diszregulációjának következménye, ahol az endogén fájdalomgátlás helyett a fájdalom facilitációja lép fel, a visceralis percepció patológiás mértékben fokozódik, és a fájdalomküszöb csökken. A betegek anamnézisében igen gyakori az elszenvedett erőszakos esemény, személyiségvonásaik közül leggyakrabban a túlzott lelkiismeretességet, a perfekcionizmust, a túlérzékenységet, a hatékonyságérzés hiányát, a nagyobb szociális megfelelés iránti igényt, a neuroticizmust és az alexithymiát írják le. Nőkre jellemző a nemi szerepkonfliktus és az alacsony asszertivitás. Kezelésükben az antidepresszánsoknak és a pszichoterápiás módszereknek egyaránt szerepük van. A neuroticizmus és az alexithymia a gyulladásos bélbetegségben szenvedőkre is jellemző, anamnézisükben gyakori a zavart anya-gyermek kapcsolat. Szokványos és korai neurológiai szövődmény az autonóm neuropathia. A refluxbetegség és az obstruktív alvási apnoe kölcsönösen generálják egymást, súlyosságuk korrelál. Coeliakiában a leggyakoribb neurológiai manifesztáció az ataxia, a polyneuropathia és a myopathia. A szövettanilag igazolt coeliakiák 85%-ában nem jelentkeznek gastrointestinalis tünetek, ezért idiopathiás ataxia esetén igen fontos az antigliadinantitest-titer mérése. A gluténmentes étrend a neurológiai tünetek teljes regresszióját eredményezheti.

Restricted access