Search Results
A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban.
Volition and Personality. Action Versus State Orientation KULCSÁR Zs. (1998a) Egészség és személyiség. ELTE BTK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest. Oktatási
health-related behaviour of future and graduated professional female nurses and doctors. [Egészség és egészségmagatartás leendő és végzett diplomás ápolónők és orvosnők körében.] Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
, Z. , Klinger A. , Konkoly Thege B. , Kopp M. ( 2007 ): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 8 , 259 – 276 . 32
. [Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011. [Hungarian] 36 Wimo A, Wetterholm AL, Mastey V, et al. Evaluation of the resource utilization and
A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja
VALIDATION OF THE HUNGARIAN MENTAL HEALTH CONTINUUM-SHORT FORM
Mental health (pp. 277 – 297 .). New York : Springer . Reinhardt , M . ( 2014 ). Szubjektív jóllétünk érzelmi, pszichológiai és társas mozaikdarabkái - A mentális egészség kétkontinuum-modellje . In Fülöp , J. , Mirnics Zs. , & Vassányi , M
A tanulmány a különféle optimizmus - konstruktumok (vonás optimizmus, attribúciós optimizmus, irreális optimizmus, valamint terápia - specifikus optimizmus) és a fizikai egészségi állapot közti kapcsolatot vizsgálja. A legtöbb áttekintett kutatás pozitív kapcsolatot talált az optimizmus és a különböző egészségmutatók közt. Az optimista személyek a kevésbé optimista személyekkel összehasonlítva szubjektíven jobbnak ítélik egészségi állapotukat, és ez a különbség az objektíven (szakember által) mért tünetszám tekintetében is fennáll. Az optimizmus általában jobb immunműködéssel (kivételt képeznek a kontrollálhatatlan stresz-szorhelyzetek) és gyorsabb gyógyulási sebességgel jár. És végül az optimista személyek szignifikánsan tovább élnek a pesszimista személyekhez képest. Az optimizmus és a fizikai egészség közti pozitív kapcsolatot több tényező is befolyásolja. Az optimisták kevesebb stresszorral találkoznak, azokat eltérően értékelik és máshogy küzdenek meg velük, mint a kevésbé optimista személyek. Az optimizmus szintje befolyásolja az egészségmagatartást, valamint a betegségmagatartást. Végül annak a lehetősége is fennáll, hogy az optimizmus és a fizikai egészség közti kapcsolat hátterében egy harmadik változó, a neuroticizmus áll. Tanulmányunk kritikai nézőpontot alkalmaz, rámutat a téma kutatását nehezítő elméleti és módszertani nehézségekre.
. 2009; 150: 1903–1908. [Hungarian] 15 Kopp M, Székely A, Skrabski Á. Religion and health in a changing society. [Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban.] Mentálhigiéné és
A jógázó nők mentális és testi egészsége a gyakorlási paraméterekkel összefüggésben
Mental and physical health of yoga practitioners women in relation to exercise parameters
. Ideggyógyászati Szemle , 74 ( 5–6 ), 183 – 190 . https://doi.org/10.18071/isz.74.0183 Susánszky , É ., Székely , A ., Szabó , G ., Szántу , Zs ., Klinger , A ., Konkoly-Thege , B ., & Kopp , M . ( 2007 ). A Hungarostudy egészség panel (HEP
Pedagógusok élettel való elégedettsége és összefüggése a kiégéssel, valamint a pszichoszomatikus egészség mutatóival
Educators’ satisfaction with life and its association with burnout and indicators of psychosomatic health
, 14 ( 11 ), 786 – 793 . Horváth , Sz. ( 2014 ). Pedagógus burnout prevenciójának lehetőségei . In J.T. Karlovitz (Szerk.), Mozgás, környezet, egészség (155