Search Results
A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban.
Volition and Personality. Action Versus State Orientation KULCSÁR Zs. (1998a) Egészség és személyiség. ELTE BTK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest. Oktatási
, Z. , Klinger A. , Konkoly Thege B. , Kopp M. ( 2007 ): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 8 , 259 – 276 . 32
A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja
VALIDATION OF THE HUNGARIAN MENTAL HEALTH CONTINUUM-SHORT FORM
Mental health (pp. 277 – 297 .). New York : Springer . Reinhardt , M . ( 2014 ). Szubjektív jóllétünk érzelmi, pszichológiai és társas mozaikdarabkái - A mentális egészség kétkontinuum-modellje . In Fülöp , J. , Mirnics Zs. , & Vassányi , M
A tanulmány a különféle optimizmus - konstruktumok (vonás optimizmus, attribúciós optimizmus, irreális optimizmus, valamint terápia - specifikus optimizmus) és a fizikai egészségi állapot közti kapcsolatot vizsgálja. A legtöbb áttekintett kutatás pozitív kapcsolatot talált az optimizmus és a különböző egészségmutatók közt. Az optimista személyek a kevésbé optimista személyekkel összehasonlítva szubjektíven jobbnak ítélik egészségi állapotukat, és ez a különbség az objektíven (szakember által) mért tünetszám tekintetében is fennáll. Az optimizmus általában jobb immunműködéssel (kivételt képeznek a kontrollálhatatlan stresz-szorhelyzetek) és gyorsabb gyógyulási sebességgel jár. És végül az optimista személyek szignifikánsan tovább élnek a pesszimista személyekhez képest. Az optimizmus és a fizikai egészség közti pozitív kapcsolatot több tényező is befolyásolja. Az optimisták kevesebb stresszorral találkoznak, azokat eltérően értékelik és máshogy küzdenek meg velük, mint a kevésbé optimista személyek. Az optimizmus szintje befolyásolja az egészségmagatartást, valamint a betegségmagatartást. Végül annak a lehetősége is fennáll, hogy az optimizmus és a fizikai egészség közti kapcsolat hátterében egy harmadik változó, a neuroticizmus áll. Tanulmányunk kritikai nézőpontot alkalmaz, rámutat a téma kutatását nehezítő elméleti és módszertani nehézségekre.
A jógázó nők mentális és testi egészsége a gyakorlási paraméterekkel összefüggésben
Mental and physical health of yoga practitioners women in relation to exercise parameters
. Ideggyógyászati Szemle , 74 ( 5–6 ), 183 – 190 . https://doi.org/10.18071/isz.74.0183 Susánszky , É ., Székely , A ., Szabó , G ., Szántу , Zs ., Klinger , A ., Konkoly-Thege , B ., & Kopp , M . ( 2007 ). A Hungarostudy egészség panel (HEP
Pedagógusok élettel való elégedettsége és összefüggése a kiégéssel, valamint a pszichoszomatikus egészség mutatóival
Educators’ satisfaction with life and its association with burnout and indicators of psychosomatic health
, 14 ( 11 ), 786 – 793 . Horváth , Sz. ( 2014 ). Pedagógus burnout prevenciójának lehetőségei . In J.T. Karlovitz (Szerk.), Mozgás, környezet, egészség (155
A jóllét és a mentális egészség mérése: a Mentális Egészség Teszt
Measuring well-being and mental health: The Mental Health Test
Elméleti háttér: A mentális egészség egyfajta jóllét biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten, ezen kívül pedig képesség a pozitív állapotok fenntartására és megélésére, amelyhez a hatékony megküzdés és savoring, valamint a reziliencia és a dinamikus önszabályozás jelenléte is társul. A pozitív pszichológia egyik feladata, hogy érvényes teszteket dolgozzon ki a mentális egészség mérésére. Cél: A Mentális Egészség Teszt (MET) legújabb változatának átfogó pszichometriai ellenőrzése. Módszer: Két, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. I. 1540 fő (391 férfi, 1149 nő; átlagéletkor 52,0 év, SD = 11,3 év) demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte az alábbi kérdőíveket: MET, PERMA Kérdőív, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. II. 1083 fő (233 férfi, 847 nő; átlagéletkor 33,9 év, SD = 12,2 év) demográfiai, a vallásosságra, valamint a testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte a MET, Aspirációs Index, Rövidített Beck Depresszió, WHO Jól-Lét, Élettel való Elégedettség, valamint Életcél Kérdőíveket. Eredmények: Az I. mintán elvégzett feltáró faktoranalízis megerősítette a MET ötfaktoros szerkezetét 17 tétellel, s az ezt tesztelő konfirmatív faktoranalízis jó illeszkedésű modellt jelzett. A II. mintában ugyanezen a faktorstruktúrán elvégzett konfirmatív faktoranalízis kiváló illeszkedésű (RMSEA = 0,051; pClose = 0,408; CFI = 0,950; TLI = 0,936). Az öt skála Cronbach-a értékei mindkét vizsgálatban 0,70 felettiek, magas belső konzisztenciát mutatva. A diszkriminációs validitást igazolja, hogy minden skálának van egy minimum 44%-os olyan egyedi része, amelyet a többi négy skála nem fed le. A skálák tartalmi validitását a mentális egészség 10 tesztjével, speciális tesztkérdésekkel és szociodemográfiai mutatókkal sikerült igazolni. Fontos eredmény továbbá, hogy a jóllét pozitív irányú kapcsolatot mutat az anyagi helyzettel; az alkotó-végrehajtó hatékonyság a flow-val és az iskolázottsággal; az önreguláció és a reziliencia az életkorral; a savoring pedig a nőknél minden életkorban magasabb, mint a férfiaknál. Következtetés: a MET a jóllét, a savoring, az alkotó-végrehajtó hatékonyság, az önreguláció és a reziliencia konstruktumok megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.
Theoretical background: Beyond that mental health is related to biological, psychological, social, and spiritual well-being, it is a capacity to maintain and experience the positive conditions with effective coping, savoring, resilience and dynamic self-regulation skills. One of the most important responsibility of positive psychology is to construct scales measuring mental health. Aim: the purpose of this study is to present the psychometric characteristics of the new version of the Mental Health Test (MHT) based on five pillars. Method: Two online cross-sectional studies with self-report questionnaires. Study I: 1540 persons (391 men, 1149 women; mean age 52.0 years, SD = 11.3 years) filled in MHT, PERMA Profiler, Global Health, Diener's Flourishing Scale, Shortened Savoring and Shortened Psychological Immune Competence questionnaires along with questions about physical and psychological well-being and demographic data. Study II: 1083 persons (233 men, 847 women; mean age 33.9 years, SD = 12.2 years) filled in MHT, Aspiration Index, Shortened Beck Depression Inventory, WHO Well-Being Scale, Satisfaction with Life Scale, Purpose in Life Test, and Shortened Young Maladaptive Schema Questionnaire, along with questions about demographic data, religiosity, physical and mental health. Results: In Study I exploratory factor analysis identified the five-factor structure of MHT with 17 items, having also good fit measures in confirmative factor analysis. In Study II the five-factor model of the five subscales yielded excellent fit measures in confirmatory factor analysis (RMSEA = .051, pClose = .408, CFI = .950, TLI = .936). In both studies, Cronbach's a values of the five subscales (all above 0.70) indicated a high level of internal consistency. The discriminant validity is proven by the fact that each subscale had a minimum 44% part not covered by the set of other subscales. The content validity of the subscales was confirmed by ten tests about mental health, some special questions and socio-demographic indicators. Subscale of well-being showed a definite positive correlation with financial background. Creative and executing efficiency correlated with flow and education. We found also a positive correlation of self-regulation and resilience subscales with age, and women showed a higher level of savoring than men at all age levels. Conclusion: MHT can be considered a reliable and valid measurement tool for well-being, savoring, creative and executing efficiency, self-regulation and resilience dimensions of mental health.
A társadalmi nem összefüggései a krónikus testi betegségek kialakulásával és lefolyásával
The context of the gender-related factors in the development and progress of chronic illnesses
. , & Susánszky , É. ( 2010 ). Gender és egészség –Szakirodalmi áttekintés . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 11 ( 4 ), 255 – 276 . Sz. Makó , & Kiss , E
A társadalmi nemek kutatása, ezen belül a gender és az egészség kapcsolata a szaktudományok, megközelítésmódok, részterületek széles spektrumát foglalja magába. A genderkutatás központi kategóriái a nemi szerep, a nemi szerepszocializáció, valamint a nemi szerepek megvalósításával kapcsolatos szerepstressz. Jelen tanulmány ízelítőt kíván adni a nemek eltérő mortalitási, morbiditási és viselkedési jellegzetességeit tárgyaló újabb angol nyelvű szakirodalomból, európai, észak-amerikai és ázsiai szakfolyóiratoknak a témával kapcsolatos legfrissebb közleményei alapján.
